könyv - Guillermo del Toro - Chuck Hogan: A kór

  • Ruprech Dániel
  • 2011. február 24.

Zene

Az érzelmes Cronos és az akciódús Penge 2. után Guillermo del Toro filmrendező - társulva a Tolvajok városa írójával, Chuck Hogannel - harmadszor, ezúttal könyvformában (sőt egyből egy trilógiával) nyúlt a vámpírtematikához. A vírusként terjedő vámpirizmussal és ennek biológiai magyarázataival A kór sci-fi alapokat ötvöz - táplálkozva Richard Matheson Legenda vagyok című regényéből - a horrorban gyökerező vámpírképpel, melyet az ősvérszívó, Sardu testesít meg (egyelőre).
Az érzelmes Cronos és az akciódús Penge 2. után Guillermo del Toro filmrendezõ - társulva a Tolvajok városa írójával, Chuck Hogannel - harmadszor, ezúttal könyvformában (sõt egybõl egy trilógiával) nyúlt a vámpírtematikához. A vírusként terjedõ vámpirizmussal és ennek biológiai magyarázataival A kór sci-fi alapokat ötvöz - táplálkozva Richard Matheson Legenda vagyok címû regényébõl - a horrorban gyökerezõ vámpírképpel, melyet az õsvérszívó, Sardu testesít meg (egyelõre). Az óceánon koporsójában átkelt "Mestert" vámpírrá alakuló emberek és felszínre menekülõ patkányok kísérik New York-i körútján, miközben alig páran ismerik csak fel egy gyorsan fertõzõ, különös tüneteket produkáló betegség (vérszívásra alkalmas csáp kifejlõdése, zombiszerûség, feltámadás a halálból) igazi jelentését. Ám egy Van Helsing-szerû, jócskán nyolcvan felett járó professzor (aki hosszú idõ óta készül e találkozásra) két epidemiológus és egy patkányirtó elsõ ránézésre kissé furcsa, de egészen ütõképes csapata felveszi a harcot a szörnyû járvány terjedésével.

Del Toro és Hogan újraválogatta a felhasználandó, illetve eldobandó motívumokat - így megmaradt a napfény és az ezüst gyilkos fegyverként, de eltûnt a vallási szimbólumok, valamint a fokhagyma védereje, Sardu pedig egy hatalmas, "förtelmes és természetfeletti" sötét alak lett, akit nem igazán jellemez Drakula erotikus csábereje -, de a vámpírmitológiát nem sokkal bõvítették - legalábbis eddig. Ezzel együtt egy földet ért, de teljesen sötét és néma repülõgéppel, valamint titokzatos módon elhunyt utasaival egész izgalmasan veszi kezdetét a könyv. Miután azonban az egymás mellett futó szálak kezdenek összeérni, a fontosabb kérdésekre nagyjából az ismert válaszokat kapjuk, a rejtély helyét pedig a mindig hasonlóképpen ismétlõdõ akciók veszik át, a regény jócskán veszít érdekességébõl.

Fordította: Molnár Edit. Könyvmolyképzõ, 2010, 592 oldal, 3999 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.