Közeli helyeken - Bollók Csaba: Iszka utazása (film)

Zene

Mondjuk lepuból tisztességesen el vagyunk eresztve a hazai mozikban. Ha meglátok egy bezárt és sorsára hagyott vasművet, meg sem fordul a fejemben kihívni esetleg Weiss Manfrédot, de tudom, jobb lesz eztán résen lenni, bármelyik pillanatban, bármelyik kupac rozsda mögül előugorhat Derzsi János, mintha már hallanám is a távolban (közelben) reszelős hangját, vagy valaki tényleg reszel. Ebből a "találtam egy gyereket" dologból sem szorul behozatalra a Róna utca (na, jó, legfeljebb Romániából) a Wittman fiúktól Köves Daniig, csupa sugárzó tekintet, esetleg Estike a Sátántangóból... Olyan is akadt közülük, aki hozta a történetét, akár a kellő drámai erővel. A mondott Romániát sem tegnap fedeztük fel. Szóval nincs sok újság felénk... Akkor ide kéne a "mégis".

Mondjuk lepuból tisztességesen el vagyunk eresztve a hazai mozikban. Ha meglátok egy bezárt és sorsára hagyott vasművet, meg sem fordul a fejemben kihívni esetleg Weiss Manfrédot, de tudom, jobb lesz eztán résen lenni, bármelyik pillanatban, bármelyik kupac rozsda mögül előugorhat Derzsi János, mintha már hallanám is a távolban (közelben) reszelős hangját, vagy valaki tényleg reszel. Ebből a "találtam egy gyereket" dologból sem szorul behozatalra a Róna utca (na, jó, legfeljebb Romániából) a Wittman fiúktól Köves Daniig, csupa sugárzó tekintet, esetleg Estike a SátántangóbólÉ Olyan is akadt közülük, aki hozta a történetét, akár a kellő drámai erővel. A mondott Romániát sem tegnap fedeztük fel. Szóval nincs sok újság felénkÉ

Akkor ide kéne a "mégis".

Bollók Csaba valahol a lepuban jár (egy takarékon működő bánya és tartozékai, mint tudjuk, ha máshonnan nem, a híradókból, a Zsil völgyében). És elmeséli talált gyereke(i) történetét. Iszka apját régen elvitte a bánya (spanyolba), italozó életmódot folytató édesanyja neveli, infernális körülmények között. Már amennyiben a rendszeres verést, a betörésre bujtást és a hasonlókat nevelésnek lehet nevezni (lehet). Ühüm, a sós kútba, a kerék alá tett, s onnan is kivett gyerekek kétségkívül otthonosak a vásznon - a világmozi egy nagy nevelőintézet. Minálunk a léc körül Árvácska settenkedik, állítja be a magasságot. Iszka vasat gyűjt, persze az átvevő a méhben kevesebbet fizet, mint ami jár. Voltaképpen már ebből az első jelenetből több jön át, mint várjuk - fel sem tűnik, hogy a kislány úgy csinálja, azon technológia szerint, mint szokta. Felőlem akár meg is mutathatta volna neki a rendező (tudjuk megint, nem így volt), hogyan húzza nyomorult kiskocsiját. A dátum jön át, a dátumot látom: 21. század, meg a hely (ami nekem az ilyen filmekben egy ideje csak a "valahol"): Európai Unió. És nem az, hogy a szegény Iszka, hanem az, hogy hányan lehetnek még így ezzel (az ócskavassal). Szinte felfoghatatlan, az Iszka (a film is, a kislány is) az első pillanattól fogva egyetemes. Míg van ugyanis Iszka, nem indítják el a jachtfesztivált (vagyis nincsen is). Aztán jön a kedves mama meg a verés meg az ital meg a sár meg a betegség, az olcsó benzinek szaga, a permanens félelem, hogy ha a kistotálokból kibukik egy felnőtt közelije, akkor az hogyan kínozza majd a kis szerencsétlent. E téren lassulunk le, időbe telik fölfogni, hogy a testi, lelki komfort hiánya nem feltétlenül maga a szenvedés: csak mi ülünk moziban, azok ott nem egy filmben játszanak (pedig). Ilyen az élet - félreértés ne essék, nem az övék. A mienk ilyen. És mintha kaporszakállú korunkig nem jönnénk ki az expozícióból, járjuk Iszkával léte mezejét, pergetjük hétköznapjait, jó, ha egy nevelőintézeti "úszójelenet" elbizonytalanít: talán mégis csak játékfilm ez, ám az ügymenet (padokon fekvő gyerekek nevelői irányítással, "zárd össze az ujjaidat, mert átfolyik köztük a víz", úszást imitálnak az udvaron: vízen és víz alatt) annyira kitalált, hogy így, csak így lehetett (cím, keltezés fent). És így megy, talán kicsivel tovább is, mint a film feleÉ

Ám aztán egyszer az összekuporgatott (és így sem elég) pénzből egy hajvágás lenne, igazi fodrásznál, nem otthon a tompa nagyollóval, de a gyorsan felismert tetvesedés okán hamari kipenderítés lesz a kaland vége. És ekkor Bollók is kipenderíti a filmjét belakott zugából (a dokumentarizmusból, a leltározó aprólékosságból), ki a hóra a meleg kohósalakból. És begyorsulunk, jönnek a játékfilmes eszközök, fordulatok, a párhuzamos képszerkesztés, a nagy szökés a tengerhez - a fene tudja, talán maga az eszképizmus is (megengedem, csak mérhetetlen pillanatokra). És ez bámulatos. Egy film, aminek mindig csak az első felét meséljük el, s akik hallgatják, úgy hiszik, értik, miért ilyen hátborzongatóan jó, mert "az a szegin kislány". Dehogy. Az Iszka utazása attól remekmű, ahogy Bollók elmesél (filmmé igazít) egy ismert (ismerhető) történetet. A rendezői munkától (aminek csak egy része az alázat, a másik a bátorság, uram bocsá', a vagányság). Persze ne legyenek egyéb irányú kétségeink sem, tényleg talált két nagyszerű gyereket is. Sőt, a végére még a lepu is természetes: mozi (ilyen se volt még!).

A Hungarotop bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.