Közeli helyeken - Bollók Csaba: Iszka utazása (film)

Zene

Mondjuk lepuból tisztességesen el vagyunk eresztve a hazai mozikban. Ha meglátok egy bezárt és sorsára hagyott vasművet, meg sem fordul a fejemben kihívni esetleg Weiss Manfrédot, de tudom, jobb lesz eztán résen lenni, bármelyik pillanatban, bármelyik kupac rozsda mögül előugorhat Derzsi János, mintha már hallanám is a távolban (közelben) reszelős hangját, vagy valaki tényleg reszel. Ebből a "találtam egy gyereket" dologból sem szorul behozatalra a Róna utca (na, jó, legfeljebb Romániából) a Wittman fiúktól Köves Daniig, csupa sugárzó tekintet, esetleg Estike a Sátántangóból... Olyan is akadt közülük, aki hozta a történetét, akár a kellő drámai erővel. A mondott Romániát sem tegnap fedeztük fel. Szóval nincs sok újság felénk... Akkor ide kéne a "mégis".

Mondjuk lepuból tisztességesen el vagyunk eresztve a hazai mozikban. Ha meglátok egy bezárt és sorsára hagyott vasművet, meg sem fordul a fejemben kihívni esetleg Weiss Manfrédot, de tudom, jobb lesz eztán résen lenni, bármelyik pillanatban, bármelyik kupac rozsda mögül előugorhat Derzsi János, mintha már hallanám is a távolban (közelben) reszelős hangját, vagy valaki tényleg reszel. Ebből a "találtam egy gyereket" dologból sem szorul behozatalra a Róna utca (na, jó, legfeljebb Romániából) a Wittman fiúktól Köves Daniig, csupa sugárzó tekintet, esetleg Estike a SátántangóbólÉ Olyan is akadt közülük, aki hozta a történetét, akár a kellő drámai erővel. A mondott Romániát sem tegnap fedeztük fel. Szóval nincs sok újság felénkÉ

Akkor ide kéne a "mégis".

Bollók Csaba valahol a lepuban jár (egy takarékon működő bánya és tartozékai, mint tudjuk, ha máshonnan nem, a híradókból, a Zsil völgyében). És elmeséli talált gyereke(i) történetét. Iszka apját régen elvitte a bánya (spanyolba), italozó életmódot folytató édesanyja neveli, infernális körülmények között. Már amennyiben a rendszeres verést, a betörésre bujtást és a hasonlókat nevelésnek lehet nevezni (lehet). Ühüm, a sós kútba, a kerék alá tett, s onnan is kivett gyerekek kétségkívül otthonosak a vásznon - a világmozi egy nagy nevelőintézet. Minálunk a léc körül Árvácska settenkedik, állítja be a magasságot. Iszka vasat gyűjt, persze az átvevő a méhben kevesebbet fizet, mint ami jár. Voltaképpen már ebből az első jelenetből több jön át, mint várjuk - fel sem tűnik, hogy a kislány úgy csinálja, azon technológia szerint, mint szokta. Felőlem akár meg is mutathatta volna neki a rendező (tudjuk megint, nem így volt), hogyan húzza nyomorult kiskocsiját. A dátum jön át, a dátumot látom: 21. század, meg a hely (ami nekem az ilyen filmekben egy ideje csak a "valahol"): Európai Unió. És nem az, hogy a szegény Iszka, hanem az, hogy hányan lehetnek még így ezzel (az ócskavassal). Szinte felfoghatatlan, az Iszka (a film is, a kislány is) az első pillanattól fogva egyetemes. Míg van ugyanis Iszka, nem indítják el a jachtfesztivált (vagyis nincsen is). Aztán jön a kedves mama meg a verés meg az ital meg a sár meg a betegség, az olcsó benzinek szaga, a permanens félelem, hogy ha a kistotálokból kibukik egy felnőtt közelije, akkor az hogyan kínozza majd a kis szerencsétlent. E téren lassulunk le, időbe telik fölfogni, hogy a testi, lelki komfort hiánya nem feltétlenül maga a szenvedés: csak mi ülünk moziban, azok ott nem egy filmben játszanak (pedig). Ilyen az élet - félreértés ne essék, nem az övék. A mienk ilyen. És mintha kaporszakállú korunkig nem jönnénk ki az expozícióból, járjuk Iszkával léte mezejét, pergetjük hétköznapjait, jó, ha egy nevelőintézeti "úszójelenet" elbizonytalanít: talán mégis csak játékfilm ez, ám az ügymenet (padokon fekvő gyerekek nevelői irányítással, "zárd össze az ujjaidat, mert átfolyik köztük a víz", úszást imitálnak az udvaron: vízen és víz alatt) annyira kitalált, hogy így, csak így lehetett (cím, keltezés fent). És így megy, talán kicsivel tovább is, mint a film feleÉ

Ám aztán egyszer az összekuporgatott (és így sem elég) pénzből egy hajvágás lenne, igazi fodrásznál, nem otthon a tompa nagyollóval, de a gyorsan felismert tetvesedés okán hamari kipenderítés lesz a kaland vége. És ekkor Bollók is kipenderíti a filmjét belakott zugából (a dokumentarizmusból, a leltározó aprólékosságból), ki a hóra a meleg kohósalakból. És begyorsulunk, jönnek a játékfilmes eszközök, fordulatok, a párhuzamos képszerkesztés, a nagy szökés a tengerhez - a fene tudja, talán maga az eszképizmus is (megengedem, csak mérhetetlen pillanatokra). És ez bámulatos. Egy film, aminek mindig csak az első felét meséljük el, s akik hallgatják, úgy hiszik, értik, miért ilyen hátborzongatóan jó, mert "az a szegin kislány". Dehogy. Az Iszka utazása attól remekmű, ahogy Bollók elmesél (filmmé igazít) egy ismert (ismerhető) történetet. A rendezői munkától (aminek csak egy része az alázat, a másik a bátorság, uram bocsá', a vagányság). Persze ne legyenek egyéb irányú kétségeink sem, tényleg talált két nagyszerű gyereket is. Sőt, a végére még a lepu is természetes: mozi (ilyen se volt még!).

A Hungarotop bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.