Interjú

„Közösen zenélni még jobb”  

Takács Dorina „Deva”

Zene

Csak 19 éves volt, amikor elkezdett dolgozni az első lemezén, amely idén januárban Csillag címmel jelenik meg. A népdalokat elektronikus zenével ötvöző fiatal előadó Hollandiában debütál albumával, és esélyes a Music Moves Europe díjra is.

Magyar Narancs: Mondhatjuk, hogy Zságer Balázs felfedezettje vagy, hiszen a zenéd miatt alapított egy feltörekvő fiatal előadókkal foglalkozó kiadót. Hogyan történt ez az egymásra találás?

Takács Dorina: Már korábban ismertük egymást, mert dolgoztam a Žagarnak, árultam a merch pultban és hasonló munkákat vállaltam. Az első önálló fellépésem előtt tanácsot kértem tőle, hogyan kell kiadni egy dalt, hiszen, ha már fellépek, akkor jó lenne előtte az egyik számomat megosztanom az emberekkel. Balázs már régóta szeretett volna egy saját kiadót létrehozni, és ez egy erős löket lehetett számára, hogy belevágjon.

MN: Milyen volt az első fellépésed fogadtatása?

TD: A Fran Palermo előtt léptem fel az A38 hajón, és szerintem sokan furcsának találták a zenémet. De a koncertet követően többen odajöttek gratulálni, és ez erősen motivált, mert ha az első koncert rossz élmény lett volna, akkor lehet, hogy nem folytatom a zenélést színpadon.

MN: A dalaidban az elektronikus zenét ötvözöd a népdalokkal. Hogyan alakult ki nálad ez a fúzió?

TD: A népdal és a néptánc gyerekkorom óta nagy szerepet játszott az életemben. Zenei általános iskolába jártam, ahol sokat foglalkoztunk népdalfeldolgozásokkal. A középiskolára azonban ez egy kicsit kikopott belőlem, és inkább a pop és az alternatív zene felé fordultam. Ekkoriban kezdtem el bulikba járni és megismerkedni az elektronikus zenével, annak tetszett a lüktetése, de számomra hiányzott belőle valami élet. Kevés dalnál éreztem azt, hogy szívesen táncolok rá, és közben megérint. Talán ez a hiány vezetett el oda, hogy ezeket a stílusokat ötvözzem.

MN: Hogyan fogtál a dolog technikai részéhez?

TD: Autodidakta módon először telefonon, egy alkalmazáson keresztül kezdtem el zenét készíteni. Felvettem a hangomat, effekteket próbálgattam stb. Egy idő után ezt kinőttem, és beruháztam egy laptopra, hogy komolyabb szoftverrel tudjak dolgozni.

MN: Mi alapján választod ki a népdalokat?

TD: Nagyjából minden harmadik, negyedik szám saját dal, a többi népdalfeldolgozás. Egyfajta játékként fogom fel a feldolgozásokat: általában nem hallgatom meg a népdal eredeti dallamát, csak a szöveget olvasom, és ha valamiért megérint maga a szöveg, akkor írok hozzá dallamot. Érdekes tapasztalat, hogy később kiderül, az eredeti dallam nagyon hasonló ahhoz, ami belőlem jött. Emellett van olyan is, hogy teljes egészében átveszem a népdalt az eredeti dallamával együtt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.