Interjú

„Közösen zenélni még jobb”  

Takács Dorina „Deva”

Zene

Csak 19 éves volt, amikor elkezdett dolgozni az első lemezén, amely idén januárban Csillag címmel jelenik meg. A népdalokat elektronikus zenével ötvöző fiatal előadó Hollandiában debütál albumával, és esélyes a Music Moves Europe díjra is.

Magyar Narancs: Mondhatjuk, hogy Zságer Balázs felfedezettje vagy, hiszen a zenéd miatt alapított egy feltörekvő fiatal előadókkal foglalkozó kiadót. Hogyan történt ez az egymásra találás?

Takács Dorina: Már korábban ismertük egymást, mert dolgoztam a Žagarnak, árultam a merch pultban és hasonló munkákat vállaltam. Az első önálló fellépésem előtt tanácsot kértem tőle, hogyan kell kiadni egy dalt, hiszen, ha már fellépek, akkor jó lenne előtte az egyik számomat megosztanom az emberekkel. Balázs már régóta szeretett volna egy saját kiadót létrehozni, és ez egy erős löket lehetett számára, hogy belevágjon.

MN: Milyen volt az első fellépésed fogadtatása?

TD: A Fran Palermo előtt léptem fel az A38 hajón, és szerintem sokan furcsának találták a zenémet. De a koncertet követően többen odajöttek gratulálni, és ez erősen motivált, mert ha az első koncert rossz élmény lett volna, akkor lehet, hogy nem folytatom a zenélést színpadon.

MN: A dalaidban az elektronikus zenét ötvözöd a népdalokkal. Hogyan alakult ki nálad ez a fúzió?

TD: A népdal és a néptánc gyerekkorom óta nagy szerepet játszott az életemben. Zenei általános iskolába jártam, ahol sokat foglalkoztunk népdalfeldolgozásokkal. A középiskolára azonban ez egy kicsit kikopott belőlem, és inkább a pop és az alternatív zene felé fordultam. Ekkoriban kezdtem el bulikba járni és megismerkedni az elektronikus zenével, annak tetszett a lüktetése, de számomra hiányzott belőle valami élet. Kevés dalnál éreztem azt, hogy szívesen táncolok rá, és közben megérint. Talán ez a hiány vezetett el oda, hogy ezeket a stílusokat ötvözzem.

MN: Hogyan fogtál a dolog technikai részéhez?

TD: Autodidakta módon először telefonon, egy alkalmazáson keresztül kezdtem el zenét készíteni. Felvettem a hangomat, effekteket próbálgattam stb. Egy idő után ezt kinőttem, és beruháztam egy laptopra, hogy komolyabb szoftverrel tudjak dolgozni.

MN: Mi alapján választod ki a népdalokat?

TD: Nagyjából minden harmadik, negyedik szám saját dal, a többi népdalfeldolgozás. Egyfajta játékként fogom fel a feldolgozásokat: általában nem hallgatom meg a népdal eredeti dallamát, csak a szöveget olvasom, és ha valamiért megérint maga a szöveg, akkor írok hozzá dallamot. Érdekes tapasztalat, hogy később kiderül, az eredeti dallam nagyon hasonló ahhoz, ami belőlem jött. Emellett van olyan is, hogy teljes egészében átveszem a népdalt az eredeti dallamával együtt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.