Interjú

„Közösen zenélni még jobb”  

Takács Dorina „Deva”

Zene

Csak 19 éves volt, amikor elkezdett dolgozni az első lemezén, amely idén januárban Csillag címmel jelenik meg. A népdalokat elektronikus zenével ötvöző fiatal előadó Hollandiában debütál albumával, és esélyes a Music Moves Europe díjra is.

Magyar Narancs: Mondhatjuk, hogy Zságer Balázs felfedezettje vagy, hiszen a zenéd miatt alapított egy feltörekvő fiatal előadókkal foglalkozó kiadót. Hogyan történt ez az egymásra találás?

Takács Dorina: Már korábban ismertük egymást, mert dolgoztam a Žagarnak, árultam a merch pultban és hasonló munkákat vállaltam. Az első önálló fellépésem előtt tanácsot kértem tőle, hogyan kell kiadni egy dalt, hiszen, ha már fellépek, akkor jó lenne előtte az egyik számomat megosztanom az emberekkel. Balázs már régóta szeretett volna egy saját kiadót létrehozni, és ez egy erős löket lehetett számára, hogy belevágjon.

MN: Milyen volt az első fellépésed fogadtatása?

TD: A Fran Palermo előtt léptem fel az A38 hajón, és szerintem sokan furcsának találták a zenémet. De a koncertet követően többen odajöttek gratulálni, és ez erősen motivált, mert ha az első koncert rossz élmény lett volna, akkor lehet, hogy nem folytatom a zenélést színpadon.

MN: A dalaidban az elektronikus zenét ötvözöd a népdalokkal. Hogyan alakult ki nálad ez a fúzió?

TD: A népdal és a néptánc gyerekkorom óta nagy szerepet játszott az életemben. Zenei általános iskolába jártam, ahol sokat foglalkoztunk népdalfeldolgozásokkal. A középiskolára azonban ez egy kicsit kikopott belőlem, és inkább a pop és az alternatív zene felé fordultam. Ekkoriban kezdtem el bulikba járni és megismerkedni az elektronikus zenével, annak tetszett a lüktetése, de számomra hiányzott belőle valami élet. Kevés dalnál éreztem azt, hogy szívesen táncolok rá, és közben megérint. Talán ez a hiány vezetett el oda, hogy ezeket a stílusokat ötvözzem.

MN: Hogyan fogtál a dolog technikai részéhez?

TD: Autodidakta módon először telefonon, egy alkalmazáson keresztül kezdtem el zenét készíteni. Felvettem a hangomat, effekteket próbálgattam stb. Egy idő után ezt kinőttem, és beruháztam egy laptopra, hogy komolyabb szoftverrel tudjak dolgozni.

MN: Mi alapján választod ki a népdalokat?

TD: Nagyjából minden harmadik, negyedik szám saját dal, a többi népdalfeldolgozás. Egyfajta játékként fogom fel a feldolgozásokat: általában nem hallgatom meg a népdal eredeti dallamát, csak a szöveget olvasom, és ha valamiért megérint maga a szöveg, akkor írok hozzá dallamot. Érdekes tapasztalat, hogy később kiderül, az eredeti dallam nagyon hasonló ahhoz, ami belőlem jött. Emellett van olyan is, hogy teljes egészében átveszem a népdalt az eredeti dallamával együtt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.