lemez - Urge Overkill: Rock & Roll Submarine

  • - kovacsm -
  • 2011. június 9.

Zene

A húsz évvel ezelőtti rockzenei rendszerváltás egyik nagy vesztese, a chicagói Urge Overkill tizenhat év, megannyi "veletek soha többet" fogadalom és több elvonókúra után új lemezzel jelentkezik. Volt jó néhány látványos bukás, amikor a Nevermind sikerét követő rockpiaci átrendeződés során a 80-as évek undergroundjának felvásárlásával akart tőkét felhalmozni a zeneipar.
A húsz évvel ezelõtti rockzenei rendszerváltás egyik nagy vesztese, a chicagói Urge Overkill tizenhat év, megannyi "veletek soha többet" fogadalom és több elvonókúra után új lemezzel jelentkezik. Volt jó néhány látványos bukás, amikor a Nevermind sikerét követõ rockpiaci átrendezõdés során a 80-as évek undergroundjának felvásárlásával akart tõkét felhalmozni a zeneipar. A mély vízbe dobott punkzenekarok közül sokan eltûntek a balfenéken: megbénította õket az elsõ liga egyszerre csábító és utálatos világa, vagy csak simán bebizonyosodott róluk, hogy tényleg a kispályán a helyük. Az UO kudarca azért volt meglepõ, mert pályafutásuk két legjobb albumát adták ki a Geffen égisze alatt, és a Ponyvaregényben felhangzó Neil Diamond-feldogozásuk révén még némi extra rivaldafény is jutott nekik. A csapongó Saturation és a levert Exit The Dragon a kilencvenes évek rockzenéjének igazi ékkövei, kortalan klasszikusok a rock and roll örök mítosza jegyében. Mindkettõ tisztelgés a mértéktelenség oltárán, az egyik tomboló kábulatban, a másik zsibbadt másnaposságban fogant. Az új lemez az utóbbi hangulatban folytatja, fesztelenül, a középkorúak higgadt egykedvûségével. Nincsenek már látványos gesztusok, bársonyöltönyök és vicces rocksztár-pózok, csak tizenkét mívesen megformált gitárrockdarab a korai Kiss és Cheap Trick modorában. Nash Kato és Eddie Roeser már nem kerget illúziókat, az õ hajójuk régen elment. Egy újabb rendszerváltás után vagyunk, a zeneipar éppen megszûnõfélben van, az UO-nak sok babér itt már nem terem, aminek fényében még nagyszerûbb ez a - talán utolsó - nekibuzdulás.

UO Records, 2011

****

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.