Lemez

Luis de Briceño: El fenix de Paris

  • - csont -
  • 2012. április 30.

Zene

Az 1998-ban a hegedűs Vincent Dumestre alapította, Le Poéme Harmonique névre hallgató együttes elsősorban rendkívül látványos, "historikus" színházi előadásairól ismert; legutolsó lemezük, noha nem színház, szintén erősen teátrális jellegű.

Középpontjában az a dallamgyűjtemény, azaz voltaképpen gitáriskola áll, amelyet a feltehetően galíciai származású, XIII. Lajos udvarával igen kiváló kapcsolatokat kiépített Luis de Briceño állított össze és jelentetett meg 1626-ban. A nagyszerű, zenetudományos igényű műsorfüzetben található Cervantes-idézetből megtudhatjuk, hogy ebben az időben Párizsban igen nagy divatja támadt a "spanyolos" kultúrának és mindennek, ami "kasztíliai". Érthető. Tüzes dallamok, szerelmes és vallásos szövegek, forróság, napfény, édes mélabú, hihetetlen sodrású táncokban elbeszélve: seguidilla, folia, villancico, pasacalle - hogy csak párat nevezzünk néven. Mintha jó kétszázötven évvel később Bizet a Carmen komponálásakor még ismerte volna ezt a pokoli lendületet: csupa ringó csípőjű Carmencita, Preciosilla, Mercedes, Frasquita népesíti be a 17. század udvari tereit. A két énekesnő, Claire Lefilliatre és Isabelle Druet teljesen természetesen fakad dalokra, ha kell, elomlóak, ha kell, hidegen gőgösek, vérbeli nők minden pillanatban a vérforraló kasztanyettacsörgések és gitárviharzások előterében. Ez a legkevésbé sem muzeális zenélés olyan, mintha egy imaginárius barokk diszkóban ülnénk, vörösboros poharat markolva, fáklyafényben, a tenger partján, langyos-pajkos szellőcskék játszadozása közepette.

Alpha, 2011


Figyelmébe ajánljuk

Miért éltetnek iszlamista terrorszervezeteket a balhés északír rapperek?

Dagad a botrány az északír rappertrió, a Kneecap körül, amely augusztusban a Szigeten fog fellépni. A pionír zenészek nacionalizmusához nem fér kétség, ám jó okunk van elítélni őket azért, mert terrorszervezetek háborúját relativizálják. De hogy miért becsmérlik az izraeli hadsereget, arra az írek történelmében találunk választ.

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.