HANGADÓ - koncert

A tiszta forrás

Várjon Dénes, Keller András és a Concerto Budapest

Zene

Bartók legtöbbet idézett, szállóigévé lett gondolata egy 1931 januárjában, Octavian Beu román zenetudósnak írt leveléből származik és eredeti kontextusában így hangzik: „Az én igazi vezéreszmém azonban […] a népek testvérré-válásának eszméje. […] Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!”

Ezúttal nem e kijelentés etikai magaslatát, tisztánlátását kívánom méltatni, csupán metaforaként hívom segítségül, hogy megmagyarázzam, miért éreztem úgy, hogy ez alkalommal a III. zongoraverseny valaha volt legszebb előadását hallottam.

A legnagyobb zenészek fejlődése egyenes vonalú: egyre magasabbra jutnak. Mindig többet látnak és láttatnak meg egy-egy nagy zenéből, mint korábban. Várjon Dénes közéjük tartozik, és már jó ideje művészi pályája zenitjén jár. Pódiumra lépésének első pillanatától kezdve tapinthatóan érezhető volt az a feszültség, amely remekmű és hivatott előadójának találkozásakor létrejön. Összetett érzés ez: benne van a feladat nagyságának felmérése és „a léc megugrásának” bizsergető izgalma, de mindenekelőtt az a boldogság, hogy a művész az adott csodálatos kompozícióval foglalkozhat. Beleköltözik, végigsimogatja tagjait, ízületeit, társalkotójává lép elő.

A koncert Bartók viszonylag ritkán hallható zenekari opusával, az 1910-ben komponált Két képpel kezdődött. A Concerto Budapest kitűnő fafúvósai, ez a válogatott „élcsapat” gyönyörű színekkel festette a Virágzás impresszionista hangképét, és a teljes zenekar vérbően és részletgazdagon mutatta meg a zeneszerző zongorára írt román táncaival rokon második tételt, A falu táncát. Keller András pálcája alatt pompásan kidomborodtak e méltatlanul keveset játszott kompozíciónak azok a vonásai, amelyek a Kékszakállúval és A fából faragott királyfival rokonítják a partitúrát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.