Meghalt Eötvös Péter zeneszerző

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. március 24.

Zene

A zeneszerző 80 éves volt. 

Életének 81. évében elhunyt Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint Eötvös Pétert türelemmel viselt, hosszan tartó betegség után érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Eötvös Péter Székelyudvarhelyen született 1944-ben, tizennégy éves korában Kodály Zoltán javaslatára felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, itt, majd a kölni zeneművészeti főiskolán végzett tanulmányokat. Zenei pályáját a Vígszínház zenei vezetőjeként kezdte, 1963 és 1971 között film- és színházi kísérőzenék komponálásával foglalkozott. Többek között több Fábri Zoltán-, Makk Károly-, Huszárik Zoltán- és Szabó István-film zenéjét is ő írta. 

1966-ban Kölnbe költözött, ahol 1976-ig Karlheinz Stochkhausen német zeneszerző együttesével dolgozott együtt, valamint a Kölni Rádió elektronikus zenei realizátora lett, majd 1991-ig a Pierre Boulez alapította párizsi Ensemble InterContemporain zeneigazgatója, 1994-ben pedig a Holland Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere lett. 

Különféle neves együttesekkel vendégkarmesterként is együttműködve a kortárs zene egyik legelismertebb interpretátoraként szerzett magának hírnevet, közben oktatói tevékenységet is folytatott, 1992–1998 között a karlsruhei, majd 1998-tól a Kölni Zeneművészeti Főiskola professzora lett. 1991-ben a pályakezdő karmestereket segítő intézetet alapított Fiatal Karmesterek Nemzetközi Eötvös Intézete néven. 2004-ben költözött vissza Magyarországra. 

1991-ben létrehozta a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványt, 2004-ben pedig az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt. Alapítványai a fiatal zeneszerzőket és karmestereket segítik, ösztöndíjat, továbbképző kurzusokon való részvételt biztosítva számukra. 

Munkássága elismeréseként számos kitüntetésben részesült, egyebek mellett 1988-ban a francia kulturális miniszter odaítélte neki az Ordre des arts et des lettres tiszti fokozata állami kitüntetést, 2013-ban pedig a parancsnoki fokozatot. 1997-ben Budapesten megkapta a Bartók–Pásztory-díjat. 1997-ben a berlini Akademie der Künste, 1998-ban a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 1999-ben pedig a drezdai Sächsische Akademie der Künste választotta tagjai közé. 2002-ben Kossuth-díjat kapott, 2003-ban Budapest díszpolgárává választották, majd 2004-ben a cannes-i expón neki ítélték a legjobb kortárs zeneszerző díját, a BMC lemezkiadó Eötvös Péter-lemeze pedig különdíjban részesült. 

Eötvös Péter az egyik legelismertebb kortárs zeneszerző, karmesterként a modern zene egyik legkiválóbb interpretátora volt, a világ legnagyobb zenekarainak rendszeresen visszatérő dirigense. 

Számos zenekari mű szerzője, de mint operaszerző is hírnevet szerzett magának. Már legelső teljes estés operájával, az 1998-ban Lyonban bemutatott Három nővérrel világsikert ért el. Az ördög tragédiáját 2010-ben Münchenben mutatták be, Kovalik Balázs rendezésében. A Paradise reloaded című operájának története egy átdolgozása az előzőnek, ebben Lilith (Ádám első, száműzött felesége) kerül a központba. Sleepless című operáját, mely Jon Fosse Trilógia című elbeszélésfüzére alapján készült, a Berlini Állami Opera mutatta be 2021. november 28-án.

Legutóbbi, egyben első magyar nyelvű operáját, mely Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből készült Valuska címmel, 2023 decemberében mutatták be. Kritikánk az előadásról itt olvasható: 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Egy nácisztikus személyiség

Leni Riefenstahlt ellentmondásos filmrendezőnek szokták nevezni, aki kétségtelen, olykor egyenesen zseniálisnak aposztrofált tehetségét rossz célok szolgálatába állította, pedig a képlet nem olyan bonyolult: életében és művészetében következetesen vezérelte saját becsvágya.

A padlónál is lejjebb

Steven Knight nem kóborol messze a Peaky Blinders világától; az Ezer bokszütésben tekintetét változatlanul az erőszak mindenféle for­mái­ra, az általános kegyetlenkedés közepette szövődő véd- és dacszövetségekre és a személyes ambícióra szegezi.

„Vigyen a ló”

A fegyverkovács alakjához kapcsolódó historikus szimbólumhordozás és a villoni balladaírás jelenti a szerző új verseskötetének képi és vershagyományát.

Curtis, az etalon

A belvárosi kerületek nagykörúton túli, jó közlekedésű, de kevésbé frekventált részein található üzlethelyiségek jellege és profilja folyamatosan változik, elég csak a Rózsa utca–Aradi utca–Izabella utca–Andrássy út által határolt kicsiny rész egykori legendás helyeire gondolnunk.

„Állj, ki vagy?”

Csáki Judit az utóbbi években kevesebb színikritikát írt, ám annál többet beszélgetett. Három év alatt három portrékötete jelent meg: 2022-ben Csuja Imréről (Imi, ne csináld!), 2023-ban Alföldi Róbertről (Alföldi – rajtam nem múlt), legutóbb pedig Csehalmi Györgyről.