Interjú

„Miért félnénk?”

Bóna Zsombor és Fekete Giorgio – Carson Coma

  • Soós Tamás
  • 2021. december 15.

Zene

Alig három év alatt váltak megkerülhetetlen zenekarrá életvidám, pörgős, jó ízlésű rockslágereikkel. Fekete Giorgio énekes-gitárossal és Bóna Zsombor gitárossal befutásról, régóta húzódó Korda-viccükről és a társadalmi szerepvállalásról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Titeket is meglepett a gyors siker?

Bóna Zsombor: Engem eléggé felkészületlenül ért. A járvány alatt át kellett állni az online tartalomgyártásra, és bár igyekeztünk valami pluszt nyújtani a rajongóknak – csináltunk filmklubot, live sessionöket –, amikor nyáron visszatértünk a virtuális térből a valóságba, meglepett, hogy mennyi embert érdekel a zenekar.

Fekete Giorgio: Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy még a karrierünk elején jött a járvány, nem a zenélésből éltünk, és nem kellett elmennünk a Sparba melózni, így koncentrálhattunk a zenekarra. A Covid alatt írtuk meg és adtuk ki a második lemezünket.

Bóna Zsombor: Volt pár single-ünk, ami nagyot ment a neten (Én még sohasem; Pók), sokat számított az is.

MN: A generációtokat gyakran kritizálják azzal, hogy előbb születik meg az imidzs, mint a jó dalok, de a Carson Coma jó példa arra, hogy ha a dalok is rendben vannak, akkor ez a tudatosság igen hatékony lehet.

Fekete Giorgio: Én sokkal jobban szeretem a második lemezünket, mert arra csiszolódtunk igazán össze, és jobb dalokat is írtunk együtt, szóval lehet, hogy nálunk is előbb volt meg az imidzs, mint a jó dalok. De ez miért baj? Profi körítés nélkül ma már azok se jutnának el senkihez.

Bóna Zsombor: Szerintem azok az angol nyelvű, gyorsabb-garázsrockosabb témák is jók voltak, amiket 2018 körül játszottunk, és akkor még nem volt imidzs azon kívül, hogy pörgős feel-good zenét játszunk sárga háttér előtt.

MN: Tényleg tudatosan építkeztek?

Bóna Zsombor: Már az elején is arról beszélgettünk, hogyan képzeljük el magunkat öt év múlva. Minden bevételt visszaforgatunk a zenekarba, Google-mappák és Excel-táblázatok bonyolult rendszerében vezetjük a zenekari ügyeket. De ezt ne úgy képzeld el, hogy tartalomgyárosok és stylistok dolgoznak rajtunk. Mi találunk ki mindent a Facebook-posztoktól a klipeken át az öltözködésig.

Fekete Giorgio: Van ebben egy adag spontaneitás is. A zenekar színvilága például úgy született meg, hogy amikor elmentünk az első fotózásunkra, a stúdióban kint volt egy sárga háttér. Kipróbáltuk és megtetszett, mert kifejezett valamit a zenénkből. Onnantól tudatosan az imidzs részévé tettük. A vidámságot pedig nem lehet erőltetni, az belőlünk fakad. Barátok vagyunk, együtt zenélünk, miért szomorkodnánk?

Bóna Zsombor: De tudjuk azt is, hogy ez csak addig működik, amíg ön­azonos. Ahogy idősödünk, változhat. A harmadik lemezen már lesznek melankolikus számok is.

Fekete Giorgio: A dalszövegeink most is viszonylag szomorúak, csak próbáljuk humorosan felfogni a dolgokat. Ha az exednek szülinapja van, sokkal jobb azt mondani, hogy Boldog szülinapot (Rohadj meg), mint sírni és Häagen-Dazs fagyit majszolni az ágyban Jóbarátok-nézés közben. Gondolom, nem tudom!

 
Bóna Zsombor és Fekete Giorgio
Fotó: Németh Dániel

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.