rés a présen

„Minden egyes nap”

  • rés a présen
  • 2022. január 19.

Zene

Erdődy Orsolya menedzser-igazgató, BFZ

rés a présen: A BFZ-hez 2011-ben csatlakoztál, igazgató lettél 2020-ban. Milyen változások történtek azóta?

Erdődy Orsolya: 2020-ban hatalmas lendülettel és tervekkel vettem át a zenekar vezetését. Kinevezésemet nagy megtiszteltetésnek érzem ma is. A zenekar, bár anyagi nehézségekkel küzdött, naptára három évre előre tele volt külföldi és itthoni fellépésekkel, jótékonysági projektekkel. A Covid romba döntötte a terveket, fájdalmas volt megélni, ahogy elúsznak fellépéseink New Yorktól Pekingig. A bizonytalanság a zenészeket és a stábot is megrázta. De erőt merítettünk a nehézségekből is: megtanultuk, hogy sokkal flexibilisebbnek kell lennünk, tudni kell újratervezni, így őrizhetjük meg piacvezető pozíciónkat. Ebből olyan sikeres projektek születtek, mint a karanténkoncertek, a szerenádok vagy a zenélő teherautónk roadshow-ja Budapesten és a Balatonon. Emlékezetes volt 2021 májusában a lezárások utáni első nyilvános hangversenyünk, Mozart Requiemje, amelyet a Covid-áldozatok emlékének szenteltünk, és öt országban közvetítették.

rap: Nagyszabású adománygyűjtő bállal kezdi az évet a zenekar.

EO: Korábban évadnyitó esteket, még korábban évadzáró gálákat is tartottunk, a bevételt mindig a BFZ közösségi, edukációs tevékenységére fordítottuk: volt, hogy Cserdibe mentünk zenélni a legkisebbeknek, de tartottunk idősotthoni koncerteket, Zenevárakat is. Olyanoknak vittük el a zene csodáját, akik nem tehetik meg, hogy hangversenyre járjanak. Két éve merült fel, hogy az évadnyitó gála helyett a báli szezonban rendezzünk táncos bált, és mivel 2020-at írtunk, adta magát a húszas évek hangulata és a big band zene – megszületett tehát a BFZ Big Band, amelybe muzsikusaink is örömmel ugrottak fejest. Ács Ákos klarinétművészünk vállalta a művészeti vezetést, és a többiek is alig várták, hogy ezzel a műfajjal színesítsék zenei palettájukat. Fergeteges siker volt. Az idén vendéget is hívtunk Reginald Mobley személyében, aki Ottonét énekelte a Poppea megkoronázásában. A barokk mellett a dzsesszt is imádja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.