rés a présen

„Mindig van ősbemutató”

  • rés a présen
  • 2021. november 3.

Zene

Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnöke

rés a présen: Milyen múlttal lehet az ember egy 168 éves komolyzenei társaság elnöke?

Tóth László: Klarinétművészként kezdtem a pályát, az Operaház zenekarában dolgoztam nyolc évig, majd a marketingosztályon landoltam és maradtam 12 évig. Az operaházi munkát gyártásvezetőként hagytam abba. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara (BFTZ) 2016-ban keresett meg azzal, hogy gondoljam újra, és vigyem elnökként ennek az elképesztő történelmi múlttal rendelkező együttesnek az ügyeit. Óriási megtiszteltetés volt.

rap: Mikor és hol volt a BFTZ első koncertje?

TL: 1853. november 20-án a Nemzeti Színházban Erkel Ferenc vezényletével, de akkor még nem volt neve a társaságnak, csak „philharmoniai hangversenyek” néven hirdették meg a koncerteket. Jogilag csak a kiegyezés után, 1867-ben alakult meg a Társaság. Mi voltunk hazánk első rendszeres koncerttevékenységet folytató, hivatásos muzsikusokból álló szimfonikus zenekara. Izgalmas, hogy rögtön egy 5 alkalmas bérletsorozatot hirdettek. Azonnal hosszú távon gondolkodtak. Amikor az Operaház 1884-ben megnyílt, ugyanez a társaság ült a zenekari árokban, de amikor szimfonikus zenekarként léptek fel, akkor a Bécsi Filharmonikusok mintájára továbbra is a Társaság nevét használták. Jelenleg 90 tagunk van, akik az Operaház 220 fős zenekarából kerülnek ki. A tagságunk demokratikusan, a művészi munka alapján választ új tagokat, amikor erre szükség van. Az alapszabályban rögzítették, hogy csak aktív muzsikus lehet az elnök. De az elmúlt évtizedekben egyértelművé vált, hogy egy kulturális formáció nem tud fennmaradni menedzsment nélkül és nem elég a történelmi múlt ahhoz, hogy a közönség folyamatosan jelen legyen. Én vagyok a Társaság történetében az első elnök, aki már nem aktív zenészként látja el ezt a megtisztelő feladatot, hanem „főállásban”, minden nap az együttesért dolgozhatok egy kisebb csapat élén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.