mi a kotta?

Miniszterelnök, kormányhatározat

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 4.

Zene

„Volt egyszer Vesztfáliában, Thunder-ten-Tronckh báró úr kastélyában egy fiatal legényke, akinek a természet a legszelídebb hajlamokat adományozta. Arca is tükrözte lelkét. Nyílt esze volt, de egyúttal igen jámbor észjárása; azt hiszem, ezért is hívták Candide-nak, vagyis jámbornak. A ház régi cselédei sejtették, hogy tulajdonképpen a báró úr húgának volt a fia, apja meg egy szomszédos, derék, becsületes nemesember, akihez azonban ez a hölgy sosem akart férjhez menni, mert mindössze hetvenegy őst tudott kimutatni családfáján, míg a többit megrágta az idő rozsdás vasfoga.” Így indul Voltaire Candide-ja, s a nevezett fiatalember utóbb nemcsak a „műveljük kertjeinket” megváltó életvezetési elvének felismeréséig jutott el, de a huszadik század közepére egy operett címszereplője vált belőle. Ekkor, közelebbről 1956-ban ugyanis a New York-i Broadway egyik színházában bemutatták Leonard Bernstein Candide-ját, amely első formájában, mondhatni megbukott: szégyenszemre mindössze 73 (!) előadás után sietve le is vették a műsorról. A Bernstein-operett azóta persze már klasszikussá emelkedett, a nyitányát pedig (meg tán még két áriáját) olykor minálunk is előadják. Így lesz ez szombaton a Győri Filharmonikus Zenekar fertődi szabadtéri koncertjén is, ahol e nyitány csupa múlt századi amerikai klasszikus társaságában hangzik majd fel (augusztus 6., nyolc óra). A Balázs Jánost is szerepeltető, méghozzá a Rhapsody in Blue zongoraszólamával megbízó koncert legelső száma például Ferde Grofé Mississippi-szvitje lesz. Grofé, a „jazz miniszterelnöke” egyéb­iránt az Egyesült Államok megannyi táját megzenésítette az Old Man Rivernek szentelt 1925-ös szvit nyomában: a Grand Canyont, a Hudson folyót, San Franciscót és a Yellowstone-t csakúgy, mint a Niagara-vízesést és a kaliforniai Death Valley-t.

Ezen a szombaton másfelé is érdemes eltávoznunk a fővárosból, amennyiben olthatatlanul élőzenére vágynánk. Gödöllőn, a királyi kastélyban például a viruló tehetségű Baráth Emőke és a kisváros szimfonikus zenekarának vonóskara ad közös koncertet: Corelli és Vivaldi, valamint Händel műveiből szemezgetve, s az utóbbi mestertől természetesen áriákat is kiválasztva (augusztus 6., hét óra). Tokajban pedig a Crescendo Nyári Akadémia idei szemesztere zárul majd részvételre és meghallgatásra érdemes eseményekkel, ezen a szombat estén éppenséggel Shakespeare-operajelenetek sorát ígérve a Paulay Színház közönségének, csupa fiatal énekes felvonultatásával (augusztus 6., hét óra).

És végezetül szerda estére egy budapesti program: Plácido Domingo szabadtéri ingyenes koncertje a Bazilika előtt (augusztus 10., nyolc óra). A tény, hogy ennek a koncertnek a létrejöttét egy külön kormányhatározat tette lehetővé, tagadhatatlanul kölcsönöz némi kellemetlen mellékízt az eseménynek, de ettől azért Domingo mégiscsak Domingo marad. Őt vagy éppen a remek Pasztircsák Polinát (képünkön) akkor is érdemes lehet meghallgatnunk, ha közben tán le is kell küzdenünk magunkban járulékos ellenérzéseinket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.