HANGADÓ

Mit hallok?

Átdolgozások, átiratok, kivonatok

Zene

Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabját ritkán halljuk eredeti formájában, azaz zongorára írt zsánerdarabok sorozataként. Helyette legtöbbször a Maurice Ravel által készített – miben is, átdolgozásban, átiratban, hangszerelésben, változatban? E fogalmakat nem is olyan könnyű szétszálazni.

Sokunk számára visszatérő élmény, hogy ismerős zenét hallunk, de semmiképp sem tudunk rájönni, hogy mi is az – mert éppen más hangszerre átírva, feldolgozva, átalakítva szólal meg. Leegyszerűsítve ennyiről van szó: egy zeneszerző megír egy darabot, egy másik muzsikus, jobb esetben zeneszerző, átalakítja azt. Több okból teheti: azért, mert tetszik neki, vagy azt akarja, hogy mások is így hallják, vagy azért, hogy jobban elterjedjen, netán hogy a saját képességeit gyakorolja és demonstrálja ezzel; vagy éppen a saját hangszere repertoárját szeretné bővíteni. Az átirat egy zenedarab adaptálása az eredetitől eltérő hangszerre vagy hangszeregyüttesre. Talán egyszerűnek hangzik, de egyáltalán nem az, hiszen egyrészt a hangszerek lehetőségei nagyon eltérők lehetnek, másrészt az eredeti darabnak felismerhetőnek, élvezhetőnek, legjobb esetben az eredetivel egyenértékűnek kell lennie. Ez utóbbi kívánalom persze személyes ízlés kérdése is: Szvjatoszlav Richter például nagyon haragudott Ravelre, amiért hozzányúlt az eredeti Muszorgszkij-darabhoz. Händel Messiásának Mozart-féle német változata számomra például inkább a korízlésnek és a közönség igényeinek tett engedményt jelenti, Mozart minden zsenialitása ellenére. A Szodoma és Gomorrában Proust így ír: „A minap ön eljátszotta a XV. vonósnégyes zongoraátiratát, ami már eleve abszurd, hiszen semmi sem kevésbé zongoraszerű.” Ezt ugyan nem muzsikus, de egy érzékeny művész írta, aki megérezhette, hogy a hangszerek nem feltétlenül cserélgethetők, és az átírónak nemcsak technikai tudással, hanem művészi tehetséggel is rendelkeznie kell. Átiratok szólóhangszer és hangszeregyüttes (zenekar) között oda-vissza történhetnek – éppen a Beethoven-vonósnégyesekből is készült nagyzenekari változat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.