HANGADÓ

Mit hallok?

Átdolgozások, átiratok, kivonatok

Zene

Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabját ritkán halljuk eredeti formájában, azaz zongorára írt zsánerdarabok sorozataként. Helyette legtöbbször a Maurice Ravel által készített – miben is, átdolgozásban, átiratban, hangszerelésben, változatban? E fogalmakat nem is olyan könnyű szétszálazni.

Sokunk számára visszatérő élmény, hogy ismerős zenét hallunk, de semmiképp sem tudunk rájönni, hogy mi is az – mert éppen más hangszerre átírva, feldolgozva, átalakítva szólal meg. Leegyszerűsítve ennyiről van szó: egy zeneszerző megír egy darabot, egy másik muzsikus, jobb esetben zeneszerző, átalakítja azt. Több okból teheti: azért, mert tetszik neki, vagy azt akarja, hogy mások is így hallják, vagy azért, hogy jobban elterjedjen, netán hogy a saját képességeit gyakorolja és demonstrálja ezzel; vagy éppen a saját hangszere repertoárját szeretné bővíteni. Az átirat egy zenedarab adaptálása az eredetitől eltérő hangszerre vagy hangszeregyüttesre. Talán egyszerűnek hangzik, de egyáltalán nem az, hiszen egyrészt a hangszerek lehetőségei nagyon eltérők lehetnek, másrészt az eredeti darabnak felismerhetőnek, élvezhetőnek, legjobb esetben az eredetivel egyenértékűnek kell lennie. Ez utóbbi kívánalom persze személyes ízlés kérdése is: Szvjatoszlav Richter például nagyon haragudott Ravelre, amiért hozzányúlt az eredeti Muszorgszkij-darabhoz. Händel Messiásának Mozart-féle német változata számomra például inkább a korízlésnek és a közönség igényeinek tett engedményt jelenti, Mozart minden zsenialitása ellenére. A Szodoma és Gomorrában Proust így ír: „A minap ön eljátszotta a XV. vonósnégyes zongoraátiratát, ami már eleve abszurd, hiszen semmi sem kevésbé zongoraszerű.” Ezt ugyan nem muzsikus, de egy érzékeny művész írta, aki megérezhette, hogy a hangszerek nem feltétlenül cserélgethetők, és az átírónak nemcsak technikai tudással, hanem művészi tehetséggel is rendelkeznie kell. Átiratok szólóhangszer és hangszeregyüttes (zenekar) között oda-vissza történhetnek – éppen a Beethoven-vonósnégyesekből is készült nagyzenekari változat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.