Interjú

„Most már végigkísérjük a NER-t az útján”

Pál Zsombor – Kozmosz

  • Soós Tamás
  • 2022. december 14.

Zene

Tavasszal két telt házas koncerttel tért vissza, jövőre pedig új lemezzel is készül a 2010-es évek legjobb rendszerkritikus punkzenekara, a Kozmosz. A frontember Pál Zsomborral NER-froclizásról, a Petőfi rádiós aranyéveikről, és arról is beszélgettünk, hogy miről érdemes közéleti dalt írni ennyi év után.

Magyar Narancs: A Kozmosz nagyjából egyidős a NER-rel. Ez véletlen, vagy a közélet miatti frusztrációtok hívta életre a zenekart?

Pál Zsombor: Eredetileg az volt a terv, hogy egy olyan, a kétezres évekbeli, újabb hullámos punkból – elsősorban a politikus-ironikus NOFX-ből, akik előtt aztán játszhattunk is a Budapest Parkban, meg megannyi Chicago, Toronto környéki, ismeretlenebb zenekarból – inspirálódó zenekart csináljunk Danival és Attilával (Beke Dániel, a Kozmosz basszusgitáros-énekese és Veres Attila, a Kozmosz dobosa – a szerk.), amilyen nekünk itthonról hiányzott. Még csak pár demónk volt, amikor Schmitt Pált megválasztották köztársasági elnöknek, és azon annyira felhúztam magam, hogy egy hétvége alatt megírtam a róla szóló szöveget, majd kiraktuk dobgépes hálószobademóként a YouTube-ra. Ennek a végtelenül nyúlékony gerincű embernek a megszavazása jelezte, hogy innentől bármi megtörténhet. Szóval hamarabb megszületett az első NER-froclizó dalunk, mint hogy rendes próbánk lett volna, de utána az első EP-n, Az Okosak Földjén a címe dacára egyáltalán nem volt minden szám köz­életi. A keretezésük persze visszavonhatatlanul az lett, és úgy tűnik, most már valóban végigkísérjük a NER-t az útján.

MN: Meglepődtetek rajta, hogy alig jött ki Az Okosak Földje, a Petőfi rádió már két számotokat is játszotta?

PZS: Azt nem gondoltuk, hogy a lejátszási lista élére is felkerülhetünk a Világ­szakadtsággal, de a lemezfelvételnél szemlesütve motyogtuk az anyag zenei vezetőjének, hogy ne feltétlenül lógjanak ki rücskös részek néhány számból, hátha rákap azokra a Petőfi – leginkább mondjuk arra, amelyik a névadó költő szövegeiből van, és eleve az ő versenyükre készült. Mire a hangmérnökünk közölte, hogy azért nagyon ne legyünk szomorúak, ha mégsem lesz rádió a dologból, mert az énekeink éppenséggel nem rádió-ready-k. Mit ad isten, azok lettek. 2012-ben még jóval szabadabb légkörben működött a Petőfi is, ezért amennyire tudjuk, fel sem merült, hogy a hangvétele miatt ne játszanának egy-egy felfelé pisszegő számot. Aztán amikor 2013-ban összecsuklott a Neo FM, a Petőfi időközben kicserélődött vezetői eldöntötték, hogy nem alternatív rádiót fognak csinálni, ami Péterfy Borikat futtat be nagyon és Kozmoszokat kicsit, hanem inkább elfoglalják a piacvezető kereskedelmi rádió helyét. Ebbe az elképzelésbe már politikától függetlenül sem fértünk bele, de ez az erős kezdésünk utáni csendből nekünk csak hosszú félévek alatt esett le, és egy rakás vidéki klubnak is el kellett ekkortájt magyarázni, hogy attól még, hogy megszűntünk kifolyni a rádióból, a zenekar létezik, és menne előre.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.