mi a kotta?

Nagyban ünnepelni

  • mi a kotta
  • 2016. június 5.

Zene

A múlt alkalommal, a Requiem apropóján Forman Amadeusából vettünk ki egy képkockát illusztrációul, melyen a kiváló F. Murray Abraham is látható volt: Mozart halálos ágyánál ülve, Salieri szerepében. A Mozart halála körül rút és alaptalan gyanúba keveredett kolléga valójában tisztelte a nálánál alig néhány évvel fiatalabb zsenit, s hogy ezzel Mozart is tisztában volt, az élete utolsó heteiből ilyen levélidézetekkel igazolható: „6 órakor kocsival Salieriért és Cavalieriért mentem, és felvezettem őket a páholyukba […]. Nem is képzeled, milyen kedvesek voltak, mennyire tetszett nekik, nemcsak a zeném, hanem a szöveg is, és minden együtt. Azt mondták mindketten, hogy olyan opera, amely méltó rá, hogy a legnagyobb uralkodó előtt a legünnepélyesebb alkalommal előadják. […] Salieri mindent nagy figyelemmel kísért és nézett végig, és a nyitánytól az utolsó kórusig nem volt szám, amely egy bravót vagy bellót ne csalt volna ajkaira, és nem tudtak hová lenni a hálától figyelmemért, mert amúgy is el akartak jönni tegnap az operába, de akkor már négy órakor be kellett volna ülniük – így pedig mindent kényelmesen láthattak és hallhattak.” Salieri meg a kor nagy dívája, Cavalieri A varázsfuvolát dicsérte ily lelkesen, s ez épp idevág, hiszen Fischer Iván és a Fesztiválzenekar a Requiem-koncertek között most egy alkalommal ezt a remek operaprodukciójukat is felújítják majd tavalyról (Nemzeti Hangversenyterem, május 6., hét óra).

„…a Dohnányi-szimfónia nagyszerűen hangzik. Ő maga kiválóan dirigálta. Ünnepeltük is nagyban.” A kortársi és kollegiális megértésnek ez a bő száz évvel későbbi példája már Bartók Bélától való, aki e sorok tanúsága szerint 1902-ben valósággal lelkesedett Dohnányi Ernő I. szimfóniájáért. Ezt a szimfóniát mi szerdán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Madaras Gergely által vezényelendő koncertjén ünnepelhetjük majd nagyban vagy kicsiben (Nemzeti Hangversenyterem, május 11., fél nyolc). A Dohnányit méltató és méltányoló Bartók egyik remekművét, a II. hegedűversenyt pedig Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai fogják elénk hozni másnap: Alina Ibragimova szólójával, Dvořák szláv táncai között (Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

„Vivaldi egész életében egyetlenegy concertót írt, de azt négyszázszor” – ez az idézet viszont már éppenséggel nem a pályatársi megértés magas fokát jelzi, igaz, Stravinsky majd’ kétszáz év távolából mondott ily sommás ítéletet a rőt pap munkásságáról. A trombitás Boldoczki Gábor (képünkön) és a Cappella Gabetta pénteki közös hangversenyén többet is hallunk majd e concertók közül, s a programot általában is Antonio Vivaldi művei fogják uralni (Zeneakadémia, május 6., fél nyolc).

Végezetül két egészen különlegesnek ígérkező kamarakoncert: Várjon Dénes, Baráti Kristóf és Várdai István keddi trióestjén (Nemzeti Hangversenyterem, május 10., fél nyolc) a Dumky trió, Joshua Bell és Sam Haywood szerdai fellépésén (Zeneakadémia, május 11., fél nyolc) pedig a Kreutzer szonáta kerül majd a középpontba.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.