Magyar Narancs: Meséljen a hastáncos kezdetekről!
Natacha Atlas: A hastánc egyike volt a legelső munkáimnak. Akkor még nem is énekeltem, legalábbis nem a nagy nyilvánosság előtt. Brüszszeli arab night clubokban és török éttermekben táncoltam. Az én időmben az éjszakai élet igen divatos szórakozóhelyeinek számítottak még az arab klubok, de a török és marokkói éttermekben is volt élőzene meg hastánc. De hol van ez már? Az arab night cluboknak leáldozott, és az éttermek java része is bezárt. Vagy a divat, vagy a gazdasági válság tett be nekik, de az is lehet, hogy mindkettő.
MN: Mi a titka a jó hastáncnak?
NA: Minden a csípőből indul ki. A tipikus arab tánc, amit raqs sharkinak is hívnak, és amit én is művelek, a csípőmozgáson áll vagy bukik. Nekem ez természetesen jön, gyerekkorom óta csinálom.
MN: Peter Gabrielt, akinek a Big Blue Ball című albumán szerepelt, honnan ismeri?
MN: James Bond-filmzenéket is feldolgozott. Ez hogy történt?
NA: Egy partin bemutattak David Arnoldnak, aki több James Bond-zenét szerzett. Jóban lettünk, kávézgattunk, majd hívott, hogy szüksége lenne a hangomra. Mindig is nagy rajongója voltam John Barrynek, a Bond-zenék atyjának, aki a Bond-univerzumon kívül egy sor más filmen is dolgozott. Nagy kedvencem közülük a Távol Afrikától, az albumon szereplő vonósokért odavagyok. Szóval, az én kapcsolódásom James Bond világához nem annyira filmes, mint inkább zenei természetű. A Csak kétszer élsz zenéje szerintem veri az összes többit.
MN: Nemcsak zeneileg, de politikailag is aktív.
NA: Igen, bizonyos értelemben. Támogatom a Peter Joseph nevével fémjelzett Zeitgeist Movementet, és ha tehetem, arra buzdítom az embereket, hogy nézzék meg Joseph Zeitgeist: Addendum című filmjét. Úgy érzem, nagyon rossz irányba halad a világ. A teljes megsemmisülés felé tartunk. A világot uraló értékrendszer korrupt, az egyszerű munkásember a bankárok, a nagyvállalatok szorításában vergődik, nincs semmi ráhatásunk, milyen törvényeket fogadtatnak el, és mindezt persze csak azért, hogy minél több profitot termeljenek. Kapzsiságukban a saját gyermekeikre, unokáikra sem gondolnak. Épp most hallottam egy nemrég elfogadott törvényről, mely engedélyezi, hogy a halakat gyakorlatilag szeméttel etessék. Lesznek még gondjaink a halakkal! Vagy változtatunk az értékrendszerünkön, vagy beledöglünk. Ilyen egyszerű. De nem csak én, más művészek is felemelik a hangjukat ez ügyben. Nemrég Vivienne Westwood is ugyanezt mondta a tévében.
MN: Hasonló vehemenciával tiltakozott nemrég az utolsó nagy brit CD-bolthálózat bezárása ellen.
NA: Szégyen, ami történt. Mert ha az összes lemezcég összefogott volna, hogy mentsék meg a CD-t, akkor igenis megmenthették volna. Nyithattak volna egy közös boltot a zeneszerető közönség kiszolgálására. De nem tették. Ha összefogtak volna a zene ügyéért, akkor tehettek volna valamit.
MN: Mit vett utoljára CD-n?
NA: A Távol Afrikában filmzenelemezt. Távol élek a nagyobb városoktól, úgyhogy az Amazonon intézem a vásárlást.
MN: Jelenleg hol él?
NA: Per pillanat a Pireneusok közelében, nem messze Spanyolországtól. Egy kis faluban. Inspirálnak a hegyek.
MN: Hogyan inspirálják a hegyek?
NA: Egy híres francia koreográfusnak készítek zenét a hegedűsömmel. Ebben vannak segítségemre a hegyek.
MN: Jószolgálati nagykövetként segítette az ENSZ rasszizmus elleni fellépését...
NA: Ez kis túlzás, de igen, adtam egy koncertet Genfben az ügy érdekében.
MN: Rasszizmussal a popzenében is találkozott?
NA: Egyszer-kétszer előfordult. Igen burkolt módon, de előfordult. De a részletekről ne kérdezzen, azokról nem szívesen beszélnék.
MN: Mégis, milyen természetű előítéletek voltak ezek?
NA: Az okos rasszista tudja, hogy itt és most nem túl kifizetődő nyíltan rasszistának lenni. Az ilyen rasszista csak finoman utalgat.
MN: Olyan ez, mint például minálunk az antiszemita, amikor siet megjegyezni, hogy vannak zsidó barátai?
NA: Valami olyasmi. De felhívnám a figyelmét arra, hogy az antiszemita kifejezés nem csak a zsidóellenességre utal, hiszen az arabokra is vonatkozik. Az antiszemita tehát nem csak zsidóellenest jelent. Helytelenül használják a kifejezést.
MN: Mi lenne a helyes kifejezés?
NA: Antizsidó vagy anticionista.
MN: Ha már a fogalmi zavaroknál tartunk: a világzene címkét helyesen használják, amikor az ön zenéjéről beszélnek?
NA: Hát, tudja, a world music egy kiüresedett, meglehetősen hasznavehetetlen kifejezés. De nem teszek úgy, mint aki nem érti, mi volt az eredeti értelme. Valami etnikai - ez volt az üzenete. Személy szerint engem irritál, ha a világzenével jönnek, mert olyan kirekesztő.
MN: Mi lenne akkor a helyes kategória?
NA: Akkor már jobb, ha a fúziós dzsessz címszó alá raknak.
