David Eugene Edwards: Így van. Időközben összebarátkoztam Éri Péterrel a Muzsikás együttesből, láttam őket, amikor Denverben jártak, és kaptam magyar lemezeket. Tényleg alig várom ezt az augusztusi koncertet. Budapest olyan városnak tűnik, amit nagyon tudnék kedvelni, legalábbis az alapján, amit láttam és olvastam róla.
MN: Mire számíthatnak a magyarországi hívek?
DEE: Megkapnak mindent, amim csak van.
MN: Az új lemezen jócskán háttérbe szorította a bandoneont és a bendzsót a zongora. Mi szükség volt erre a lépésre?
DEE: Én csak egy ilyen dalt, a Silver Saddle-t írtam, a többi témáját Jean-Yves Tola hozta zongorán. Az első két lemezen tőlem származtak azok a bandoneonos-bendzsós dalok, most sokkal inkább közösek a szerzeményeink.
MN: Elképzelhető, hogy a countrytól a rockosabb dolgok felé mozdultok el?
DEE: Nincs bennünk ilyen szándék, mind a két zenét egyaránt szeretjük, és semmiképp nem engednénk, hogy bármelyik kiszorítsa a másikat.
MN: Amerikában country- vagy rockzenekarként tartják számon a Lóerőt?
DEE: Nem nagyon tudnak besorolni minket.
MN: Pedig több ilyen zenekar is van...
DEE: ...Valóban, jókora alternatív country színtér alakult ki, de ezek a zenekarok sokkal jobban futnak Európában, mint Amerikában.
MN: Ti egészen mostanáig a multinacionális A & M Recordshoz tartoztatok.
DEE: Igen, ott lehetővé tették számunkra, hogy készíthessünk két és fél albumot ("fél" alatt vélhetően a Haw című EP-t érti DEE - a szerk.), a mai napig baráti kapcsolatban vagyunk. Végig számítottunk rá, hogy előbb-utóbb odébb kell állnunk, nem nagyon aggódtunk emiatt. Hát most eljött ez a nap.
MN: A Glitterhouse Records hogyan talált rátok?
DEE: Kaptunk egy levelet, hogy hallották, ejtettek minket, és ha gondoljuk, nagyon szívesen dolgoznának velünk. Tárgyaltunk más kiadókkal is, de máshol nem tapasztaltunk annyi szeretetet és lelkesedést, mint náluk.
MN: Egyszer azt mondtad, hogy úgy születnek a dalszövegeid, mint a puzzle. Kérhetnék erre egy példát?
DEE: Általában az a jellemző, hogy kezdetben csak egy szó vagy egy mondat van meg; például a Silver Saddle esetében az a sor, hogy "You have lost your american spirit", amit nagyon szeretek, mert többféle jelentése is van. American Spiritnek nevezik a cigarettát, amit szívok, de benne van az "amerikai szellem" elvesztése is. Aztán amikor a számokat írjuk, ezek a szavak vagy mondatok beugranak, és hirtelen előhívják a többit is, amit régebben vagy újabban írtam.
MN: Ha nem te írod a zenét, könnyen jönnek a sorok akkor is?
DEE: Persze, én ezt egy nagyon egészséges gyakorlatnak tartom. Bennem megvan a hajlam arra, hogy az összes számot hasonló módon írjam meg, amire ugye nincs különösebb szükség, így nélkülözhetetlen és élvezetes lecke, hogy máshogy kell énekelnem, mint általában.
MN: Koncertről koncertre is másképpen hangzanak ugyanazok a számok...
DEE: Egy-egy részük azért általában változatlan marad, de valóban, alapjában időről időre változnak hangulatukban. Bizonyos részek fontosabbá válnak ilyen vagy olyan okból, de hogy ez mennyire jön le a színpadról, nem tudom.
MN: Miért kapott a kislányod szerepet a Secret South felvételén?
DEE: Erre már régóta készülődtem.
MN: Hány éves?
DEE: Tizenkettő. Most lépett abba a korba, hogy képessé váljon rá. Egy olyan dalban játszik, amelyik róla szól, emiatt vehetett részt benne. És igazán tisztességesen helytállt, nagyon büszke voltam rá.
MN: A feleséged is zenél?
DEE: Tud gitározni és énekelni, de ő inkább az, aki vigyáz mindenre: rám, a gyerekekre, az otthonunkra... ő a legjobb dolog, ami megadatott nekem.
MN: Egy interjúdból kiderült, mekkora hangsúlyt fektetsz a dalokban a bibliai utalásokra. Elvárható a közönségtől, hogy vegye a lapot?
DEE: Nem várok én a közönségtől semmi ilyet, igazán. Csak játszom, amit játszom, soha nem számoltam azzal, hogyan kéne reagálniuk.
MN: Olvastam, hogy egy tévéstáb ellátogatott a nagypapádhoz, csodálkoztam is rajta. Nem túlzás egy idős prédikátort ilyen közreműködésre kérni?
DEE: Nem hinném. Előzőleg megkérdeztem, hogy lenne-e kedve hozzá, és azt felelte, hogy persze, miért ne. ´ az a fajta ember, aki nem sokat tud a kamerákról, nem bánja, hogy mi történik ilyenkor; csak azt gondolja, meglátogat a David, és ezek az emberek felveszik, ahogyan beszélgetünk. Éppily természetes volt, és igazán tisztelettel bántak vele, úgyhogy kellemes élményként maradt meg ez a forgatás.
Nagy Elisabeth
(Berlin)
(Fordította: m. l. t.)
A 16 Horsepower augusztus 7-én 21.45-től játszik a világzenei színpadon.
