mi a kotta?

Nyakig benne

  • mi a kotta
  • 2024. március 6.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/10. hétre

„1991 elején Solti Györggyel előadtunk egy Mozart-zongoranégyest; Solti kitűnő zongorista is volt. A próba közben egyszer azt mondja nekem, erre tisztán emlékszem: Gábor, te nagyon jó karmester lehetnél, mert a testbeszéded – ezt angolul mondta, body language – nagyon világos és kifejező. Ekkor már nyakig benne voltam a kézproblémában, de még nem gondoltam vezénylésre. Azután a Fesztiválzenekar koncertmestereként nagyon sokat tanultam a vezénylésről” – mesélt a Magyar Narancsnak pályamódosításáról az egykori kvartettvezető, Takács-Nagy Gábor, aki szinte menetrendszerűen tér vissza egykori munkahelyére, a Budapesti Fesztiválzenekarhoz, és megint a megunhatatlan kedvencként dédelgetett Haydn és Mozart zenéit dirigálja. Csínytevő partnere, az est szólistája az orosz-ukrán felmenőkkel rendelkező belga hegedűművész, Marc Bouchkov (Zeneakadémia, március 8. és 10., háromnegyed nyolc; március 9., fél négy). Ugyancsak notórius visszatérő Mihail Pletnyov, akit legutóbb karmesterként látott vendégül a Concerto Budapest, most zongorázni fog. Mégpedig Schumann-koncertet, a zenekar élén a hegedűsből karmesterré avanzsált Baráti Kristóffal (Müpa, március 8., fél nyolc).

Veress Sándor a Bartók–Kodály-párossal fémjelzett generációt követő zeneszerzők egyik legjobbika volt, aki a Rákosi-rendszer elől Svájcba menekült, de – miként Berlász Melinda zenetörténész írta – „emigráns kortársaihoz viszonyítva is egyedülálló hűségét tanúsítja az a tény, hogy svájci évtizedei alatt haláláig ragaszkodott magyar menekült státuszának megőrzéséhez”. Életműve még bőven tartogat felfedeznivalót. A Nemzeti Filharmonikusok hangversenyén az orosz származású virtuóz, Ilya Gringolts szólójával halljuk a Hegedűversenyt, majd a minneapolisi felkérésre komponált II. szimfónia következik. A dirigens szerepében ugyancsak egy hangszeres szólistát, az oboistaként megismert Heinz Holligert látjuk viszont (Müpa, március 10., fél nyolc).

A hangszerek királynőjén Tabajdi Ádám muzsikál, aki a párizsi Notre-Dame orgonista gyakornoka volt, majd a szapporói Kitara koncertterem rezidens művésze. A Zeneakadémia pár éve felújított Voit & Söhne orgonáján átiratok is elhangoznak: Bach, Schubert-szimfónia, Liszt (március 12., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.