mi a kotta?

Nyakig benne

  • mi a kotta
  • 2024. március 6.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/10. hétre

„1991 elején Solti Györggyel előadtunk egy Mozart-zongoranégyest; Solti kitűnő zongorista is volt. A próba közben egyszer azt mondja nekem, erre tisztán emlékszem: Gábor, te nagyon jó karmester lehetnél, mert a testbeszéded – ezt angolul mondta, body language – nagyon világos és kifejező. Ekkor már nyakig benne voltam a kézproblémában, de még nem gondoltam vezénylésre. Azután a Fesztiválzenekar koncertmestereként nagyon sokat tanultam a vezénylésről” – mesélt a Magyar Narancsnak pályamódosításáról az egykori kvartettvezető, Takács-Nagy Gábor, aki szinte menetrendszerűen tér vissza egykori munkahelyére, a Budapesti Fesztiválzenekarhoz, és megint a megunhatatlan kedvencként dédelgetett Haydn és Mozart zenéit dirigálja. Csínytevő partnere, az est szólistája az orosz-ukrán felmenőkkel rendelkező belga hegedűművész, Marc Bouchkov (Zeneakadémia, március 8. és 10., háromnegyed nyolc; március 9., fél négy). Ugyancsak notórius visszatérő Mihail Pletnyov, akit legutóbb karmesterként látott vendégül a Concerto Budapest, most zongorázni fog. Mégpedig Schumann-koncertet, a zenekar élén a hegedűsből karmesterré avanzsált Baráti Kristóffal (Müpa, március 8., fél nyolc).

Veress Sándor a Bartók–Kodály-párossal fémjelzett generációt követő zeneszerzők egyik legjobbika volt, aki a Rákosi-rendszer elől Svájcba menekült, de – miként Berlász Melinda zenetörténész írta – „emigráns kortársaihoz viszonyítva is egyedülálló hűségét tanúsítja az a tény, hogy svájci évtizedei alatt haláláig ragaszkodott magyar menekült státuszának megőrzéséhez”. Életműve még bőven tartogat felfedeznivalót. A Nemzeti Filharmonikusok hangversenyén az orosz származású virtuóz, Ilya Gringolts szólójával halljuk a Hegedűversenyt, majd a minneapolisi felkérésre komponált II. szimfónia következik. A dirigens szerepében ugyancsak egy hangszeres szólistát, az oboistaként megismert Heinz Holligert látjuk viszont (Müpa, március 10., fél nyolc).

A hangszerek királynőjén Tabajdi Ádám muzsikál, aki a párizsi Notre-Dame orgonista gyakornoka volt, majd a szapporói Kitara koncertterem rezidens művésze. A Zeneakadémia pár éve felújított Voit & Söhne orgonáján átiratok is elhangoznak: Bach, Schubert-szimfónia, Liszt (március 12., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.