rés a présen

„Nyáron érdemes”

  • rés a présen
  • 2022. június 22.

Zene

Csepella Olivér zenész, grafikus

rés a présen: Mikor futott be igazán a 2011-ben alapított Csaknekedkislány nevezetű zenekar?

Csepella Olivér: Azt nem tudom, befutottunk-e, de úgy veszem észre, hogy nagyobb közönségünk van, mint néhány éve. Annyi viszont igaz, hogy bizonyítva látom a Lovasi András által hangoztatott elvet, miszerint ha körülbelül tíz évig csinálod ugyanazt, megtalál a közönséged.

rap: Azt tudjuk, hogy te írod a híresen vicces szövegeket, de másba is beleszólsz?

CSO: A zenekar-alapító, gitáros és zeneszerző Konsiczky Dávid (Konsi), valamint én, az énekes és szövegíró szoktuk összegyúrni az alapokat, amelyekből a dalok születnek. Szóval mi vagyunk a szerzőpáros. Konsi itt is meg a polgári életében is zeneszerző és producer, mi többiek – Francuz Ádám dob, Kiss Norbert billentyű, Szabó Gergely basszusgitár – pedig valami egészen mást dolgozunk a hétköznapokban. A dalok alapjait Konsi írja, míg én a szövegírásból adódó, vagy­is koncepciót meg dalszerkezetet érintő kérdésekben vagyok aktívabb. Ezeken kívül annyira vagy kevésbé szólok bele a zenébe, mint a többi kópé.

rap: A hétvégén a VOLT Fesztiválon játszotok. Van-e közös történetetek a fesztivállal?

CSO: Csütörtökön, június 23-án játszunk 22 órakor a VOLT-on. Szerintem most először lépünk ott fel ebben a sötét órában! Na, ez már az a bizonyos befutás. Hozzánk közelebb állnak a kisebb, családiasabb fesztiválok, de nekem amúgy Sopron külön rétegekkel bír, mert oda jártam egyetemre is. Ráadásul a családi legenda szerint a nagyapám személyesen csalt az 1921-es „hova csatoljuk Sopront” népszavazáson.

rap: Merre jártok, hol lesztek még elérhetők a nyáron?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”