mi a kotta?

Öklelőznek pajzzsal

  • mi a kotta
  • 2022. március 2.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/9. hétre

„Nem vigyáz, nem takar, nem hátrál egyik sem, / Szükség itt bajvívó ügyességre sincsen. / Cseles, csonka, teljes csapást ők nem mérnek, / Az éj s düh nem ad helyt a bajmesterségnek. / Derékon ütközik, csattog a két pönge; / A lábuk gyökeret vert talán a földbe; / Nem mozdul a lábuk s nincs nyugta kezüknek, / Ha vágnak, ha szúrnak célt mindig megütnek. / Ekképp új csapásnak, új düh bosszújának / Mindig új oka, új ösztönzője támad. / A haragot szégyen ingerli bosszúra, / Bosszúból a szégyen megszülemlik újra; / A két bajnok egyre nyomul, szorul összébb, / Hely alig van már, hogy karddal kard mérkőzzék, / Kegyetlen haraggal már kardmarkolattal / Ütnek, öklelőznek pajzzsal, sisakkal.” Így küzd egymással életre-halálra a két vitéz Monteverdi drámai kantátájában – még csak nem is sejtve a másik kilétét. Mi azonban persze már a címből is tudjuk, hogy (a) Tankréd és Klorinda párviadala ez: a tassói szerelmespár, a keresztes vitéz és a szaracén amazon végzetes küzdelme, amely péntek este Rolando Villazón és az Ensemble L’Arpeggiata koncertjén idéződik majd elénk (Nemzeti Hangversenyterem, március 4., hét óra). Csodákat ígér ez a félig szcenírozott program: nem csak más Monteverdi-részleteket, de többek közt Caccini, Allegri és Luigi Rossi műveit-műrészleteit is, és a sztártenorból mára okos csapatjátékossá átlényegült Villazón társaságában ott énekel majd mások mellett a jeles kontratenor Valer Sabadus is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.