mi a kotta?

Plasztikgégék

  • mi a kotta
  • 2023. január 11.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/2. hétre

„Így történt, hogy az agyonbombázott Varsó hangzavarában, majd később a táborban a mű emléke, de még a címe is elhalványult. Sophie összekeverte rég hallott és szeretett művek címével, végül csak a soha vissza nem térő boldog krakkói pillanat emléke élt benne tovább. Hanem azon reggel az olcsó kis rádiójának plasztikgégéjéből dőlő mű felserkentette. Furcsa zsibongást érzett a szája körül, s azon kapta magát, hogy régóta először mosolyog. Percekig mosolygón borzongva, elragadtatottan hallgatta, hogyan tér vissza a soha vissza nem térő boldog érzés, és hogyan kezdi ki emésztő gyötrelmét. Amint elhangzott a mű, Sophie gondosan lejegyezte a címét a műsorismertetés nyomán, majd az ablakhoz lépett, és felhúzta a redőnyt. Amint a szeme a park sarkában a baseballpályán megállt, azon kapta magát, hogy töpreng, lesz-e elegendő pénze egyszer lemezjátszóra, meg a Sinfonia concertante lemezére, és megértette, hogy ez a gondolat már kifelé vezeti sötétségéből.”

Így írja le William Styron a Sophie választ híres szakaszát, amelyben a főhős újra meghallja Mozart versenyművét, és elgyengül az örömtől. A héten két nagyszerű szólista adja elő a darabot: Isabelle Faust és Antoine Tamestit mellett a 80 éves John Eliot Gardinert látjuk a pódiumon, aki az Angol Barokk Szólistákkal érkezik Haydnt és Mozartot játszani (Müpa, január 14., fél nyolc).

Bach és Schubert művei első pillantásra talán messze állnak egymástól: a lipcsei kántor összetett művei sokszor egyszerű szerkezeten nyugszanak, a bécsi dalkirály táncai viszont meglepően összetettek. Ezekben a kérdésekben mélyül el Csalog Gábor zongoraművész és Fazekas Gergely a BMC-ben (január 15., hat óra). Nem Gardiner az egyetlen nemzetközi sztárszemélyiség, aki tiszteletét teszi nálunk: a középgeneráció lett származású karmestere, Andris Nelsons Mahler VII. szimfóniáját vezényli a Bécsi Filharmonikusok élén: ez az a darab, amelyben „a természet ordítása szól”, miként egykor a zeneszerző fogalmazott (Müpa, január 16., fél nyolc). S talán még nem untuk meg a francia csodafuvolistát – akit felbukkanásakor Jean-Pierre Rampal trónjának örököseként emlegettek –, Emmanuel Pahud-t sem, aki a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására Schumann, Fauré és Franck műveivel érkezik (Zeneakadémia, január 16., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.