mi a kotta?

Plasztikgégék

  • mi a kotta
  • 2023. január 11.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/2. hétre

„Így történt, hogy az agyonbombázott Varsó hangzavarában, majd később a táborban a mű emléke, de még a címe is elhalványult. Sophie összekeverte rég hallott és szeretett művek címével, végül csak a soha vissza nem térő boldog krakkói pillanat emléke élt benne tovább. Hanem azon reggel az olcsó kis rádiójának plasztikgégéjéből dőlő mű felserkentette. Furcsa zsibongást érzett a szája körül, s azon kapta magát, hogy régóta először mosolyog. Percekig mosolygón borzongva, elragadtatottan hallgatta, hogyan tér vissza a soha vissza nem térő boldog érzés, és hogyan kezdi ki emésztő gyötrelmét. Amint elhangzott a mű, Sophie gondosan lejegyezte a címét a műsorismertetés nyomán, majd az ablakhoz lépett, és felhúzta a redőnyt. Amint a szeme a park sarkában a baseballpályán megállt, azon kapta magát, hogy töpreng, lesz-e elegendő pénze egyszer lemezjátszóra, meg a Sinfonia concertante lemezére, és megértette, hogy ez a gondolat már kifelé vezeti sötétségéből.”

Így írja le William Styron a Sophie választ híres szakaszát, amelyben a főhős újra meghallja Mozart versenyművét, és elgyengül az örömtől. A héten két nagyszerű szólista adja elő a darabot: Isabelle Faust és Antoine Tamestit mellett a 80 éves John Eliot Gardinert látjuk a pódiumon, aki az Angol Barokk Szólistákkal érkezik Haydnt és Mozartot játszani (Müpa, január 14., fél nyolc).

Bach és Schubert művei első pillantásra talán messze állnak egymástól: a lipcsei kántor összetett művei sokszor egyszerű szerkezeten nyugszanak, a bécsi dalkirály táncai viszont meglepően összetettek. Ezekben a kérdésekben mélyül el Csalog Gábor zongoraművész és Fazekas Gergely a BMC-ben (január 15., hat óra). Nem Gardiner az egyetlen nemzetközi sztárszemélyiség, aki tiszteletét teszi nálunk: a középgeneráció lett származású karmestere, Andris Nelsons Mahler VII. szimfóniáját vezényli a Bécsi Filharmonikusok élén: ez az a darab, amelyben „a természet ordítása szól”, miként egykor a zeneszerző fogalmazott (Müpa, január 16., fél nyolc). S talán még nem untuk meg a francia csodafuvolistát – akit felbukkanásakor Jean-Pierre Rampal trónjának örököseként emlegettek –, Emmanuel Pahud-t sem, aki a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására Schumann, Fauré és Franck műveivel érkezik (Zeneakadémia, január 16., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.