Interjú

„Rizikó nélkül nincs éneklés”

Károlyi Katalin énekesnő

Zene

Noha a hangja és az alapjai megvoltak hozzá, nem készült énekesnek. Azután mégis az lett. Számos kortárs zeneszerzőt megihletett. Énekesként járja a világot, emellett fotográfus is.

Magyar Narancs: Nagyon gazdag pályád van, amelynek a nagy része nem itthon zajlott. Rajzoljunk fel egy útvonalat.

Károlyi Katalin: Huszonegy évesen fogtam egy bőröndöt és elmentem világot látni. Érdekelt, hogy azzal, ami számomra a zene és az éneklés, miként illeszkedem egy nemzetközi kontextusba. Egyébként kamaszkoromban világutazó szerettem volna lenni.

MN: Miért pont Franciaországba mentél?

KK: Véletlenül. Philippe Beaussant, a Centre de Musique Baroque de Versailles igazgatója hallott egy soproni koncerten énekelni, tőle jött az ötlet, hogy jelentkezzek René Jacobshoz a Studio Versailles-Opérába. 1990 őszén megérkeztem Párizsba, de márciusig nem voltak meghallgatások. Hogy megéljek, takarítottam, gyerekre vigyáztam, hangképzés- és zongoraórákat adtam angolul. Tavasszal sorra felvettek a Groupe Vocal de France-ba, Philippe Herreweghe La Chapelle Royale-jába, Laurence Equilbeyhez az Accentusbe, a Studio Versailles-Opérába és William Christie együttesébe, a Les Arts Florissants-ba szólistaként, majd rendszeresen felléptem az Ensemble Intercontemporainnel is.

MN: Közben nyilván megtanultál franciául.

KK: Igen, de a 17–18. századi operák által kerültem közel a nyelvhez, és ez a mindennapokban elég furán hangzott. Egyébként Maurice Leblanc igényesen megírt Arsène Lupin-könyvei sokat segítettek.

MN: Volt olyan pillanat, amikor azt gondoltad, nem is jössz haza?

KK: Nem gondoltam, hogy meg kell határoznom, hol élek, lehetek itthon is, meg otthon is. A gyermekeim Párizsban születtek, most Budapesten élek velük.

MN: Egy énekesnő számára különösen veszélyes lehet a pandémia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.