Opera

Rossini: A sevillai borbély

Zene

Öt hónapnyi operaínséget követően Rossini elnyűhetetlen vígoperájával tért vissza a műfaj teljes, testközeli valójában Budapestre. S habár az előadás margitszigeti formájában csak hellyel-közzel lehetett ráismerni Kovalik Balázs 2009-es Békés András-hommage-ára, az első felvonás fináléjában pedig a komikus színpadi felfordulást olykor zenei zűrzavar is kísérte – azért az újratalálkozás mégis kellemesen zajlott le. Egyfelől azért is, mert a Sevillai jószerint minden körülmények között eladja magát. Ám a majdnem biztos sikerhez azért az előadók is hozzátették a magukét: a külföldi vendégművészek és a hazai erők egyaránt. A címszerepre meghívott olasz énekes, Giorgio Caoduro például főleg a magasságait és a komikusi készségét kamatoztatta, és agilitása már-már feledtette baritonjának szerény középszerűségét. A szintén olasz Annalisa Stroppa Rosinája hatékonyan cserfeskedett, míg a gyámját megformáló Kiss András, bár szemre túl fiatal és túlontúl szakállas Bartolo doktor szerepéhez, zenés színészi lendülete még sok mulatságot ígér a pesti operaközönség számára. Horváth István és Almavivája viszont már készen van: a karcsú hang virgonc módon és stílusosan tölti ki szólamát, az előadó színpadi jelenléte pedig öniróniában is dús humorérzéket, valamint érdemi gitártudást bizonyít. A vezénylő Cser Ádám a fentebb említett aszinkron másodpercektől eltekintve nemcsak rendben lehozta az előadást, de kimondottan lelkesítő hatást gyakorolt az Operaház zenekarára.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, augusztus 9.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).