Tényleg hidegre tesz - Coldplay: X&Y

  • - szami -
  • 2005. június 16.

Zene

A Chris Martin, Jonny Buckland, Guy Berrymen és Will Champion alkotta Coldplay a harmadik stúdiólemez megjelenése után végre befejezheti öt éve tartó Canossa-járását a leghangosabb angol zenekritikusoknál.
Az a korábban sokat hangoztatott rögeszme, hogy a Coldplay valójában csak egy a Radioheadet majmoló klónbandák közül, mára nevetségessé vált. Az X&Y nagyon jól sikerült, így az már csak történelem, hogy az angol kritikusok leszólták a debütáló lemezt, holott a Parachutes ötmillió példány fölött fogyott. Az is fanyar história már, hogy Citrom-díjat adtak a 2002-ben megjelent A Rush Of Blood To The Headnek, miután a Coldplay az ezredforduló árnyékában a legnagyobb könnyűzenei szenzációt produkálta Angliában azzal, hogy sok millió eladott lemeznek köszönhetően másodszor is a sírból kaparta a listák élére a Pulppal és a Blurrel eltemetett brit popot.

A szigetországi hagyományok azért mégiscsak lassan változnak. A június elejére beharangozott X&Y megjelenése kapcsán is az volt az első hír, hogy vajon a Chris Martin gitáros-zongorista-énekest jellemző szorongós melankóliát milyen mértékben befolyásolta felesége, Gwyneth Paltrow és egyéves kislánya. A New Musical Express munkatársa (aki állítólag a megjelenés előtt már belehallgatott az anyagba) egyenesen azt állította, hogy a zenekar eltávolodott a klasszikus Coldplay-hangzástól. Pedig első hallgatásra is egyértelmű, hogy ebből semmi nem igaz. Sőt, az X&Y az eddigi legjobb, kikezdhetetlenül kerekre polírozott Coldplay-korong. A zongora a legtöbb számban ugyanúgy a központban maradt, mint eddig, s a gitárokat és a dobot csak nagyon finoman, a háttérből egészítik ki fátyolszerű szinti vagy klasszikus vonóshullámok. A lemezre olyan ritmusban kerültek a gyorsabb és lassú számok, hogy a hallgatónak könnyen kialakul a fixa ideája: büntetlenül egyetlen számot sem ugorhat át, mert az X&Y csak egészében reptet tökéletesen. A már kislemezre is kimásolt Speed Of Sound mellett az albumot indító Square One, a White Shadows, az X&Y és az A Message kellemes, néha kissé szomorkás dallamvilága kitörölhetetlenül betelepszik az ember agyába. A Talk pedig annyira jó lett, hogy attól simán padlót fog az ember - és nem csak azért, mert a kraftwerki Computerliebe tökéletes recyclingjából született.

Minthogy az amazon.com az album megjelenésének hetében az elmúlt két év legnagyobb megrendelését kapta, a korábbi eladások magasra tett léce a Coldplaynél minden bizonnyal a helyén marad.

EMI, 2005

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.