Tényleg hidegre tesz - Coldplay: X&Y

  • - szami -
  • 2005. június 16.

Zene

A Chris Martin, Jonny Buckland, Guy Berrymen és Will Champion alkotta Coldplay a harmadik stúdiólemez megjelenése után végre befejezheti öt éve tartó Canossa-járását a leghangosabb angol zenekritikusoknál.
Az a korábban sokat hangoztatott rögeszme, hogy a Coldplay valójában csak egy a Radioheadet majmoló klónbandák közül, mára nevetségessé vált. Az X&Y nagyon jól sikerült, így az már csak történelem, hogy az angol kritikusok leszólták a debütáló lemezt, holott a Parachutes ötmillió példány fölött fogyott. Az is fanyar história már, hogy Citrom-díjat adtak a 2002-ben megjelent A Rush Of Blood To The Headnek, miután a Coldplay az ezredforduló árnyékában a legnagyobb könnyűzenei szenzációt produkálta Angliában azzal, hogy sok millió eladott lemeznek köszönhetően másodszor is a sírból kaparta a listák élére a Pulppal és a Blurrel eltemetett brit popot.

A szigetországi hagyományok azért mégiscsak lassan változnak. A június elejére beharangozott X&Y megjelenése kapcsán is az volt az első hír, hogy vajon a Chris Martin gitáros-zongorista-énekest jellemző szorongós melankóliát milyen mértékben befolyásolta felesége, Gwyneth Paltrow és egyéves kislánya. A New Musical Express munkatársa (aki állítólag a megjelenés előtt már belehallgatott az anyagba) egyenesen azt állította, hogy a zenekar eltávolodott a klasszikus Coldplay-hangzástól. Pedig első hallgatásra is egyértelmű, hogy ebből semmi nem igaz. Sőt, az X&Y az eddigi legjobb, kikezdhetetlenül kerekre polírozott Coldplay-korong. A zongora a legtöbb számban ugyanúgy a központban maradt, mint eddig, s a gitárokat és a dobot csak nagyon finoman, a háttérből egészítik ki fátyolszerű szinti vagy klasszikus vonóshullámok. A lemezre olyan ritmusban kerültek a gyorsabb és lassú számok, hogy a hallgatónak könnyen kialakul a fixa ideája: büntetlenül egyetlen számot sem ugorhat át, mert az X&Y csak egészében reptet tökéletesen. A már kislemezre is kimásolt Speed Of Sound mellett az albumot indító Square One, a White Shadows, az X&Y és az A Message kellemes, néha kissé szomorkás dallamvilága kitörölhetetlenül betelepszik az ember agyába. A Talk pedig annyira jó lett, hogy attól simán padlót fog az ember - és nem csak azért, mert a kraftwerki Computerliebe tökéletes recyclingjából született.

Minthogy az amazon.com az album megjelenésének hetében az elmúlt két év legnagyobb megrendelését kapta, a korábbi eladások magasra tett léce a Coldplaynél minden bizonnyal a helyén marad.

EMI, 2005

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.