mi a kotta?

Vega Wagner

  • mi a kotta
  • 2022. június 1.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/22. hétre

„Nietzsche professzorral kávézunk; sajnos R.-ot nagyon felbosszantja azzal a fogadalmával, hogy nem eszik húst, csak zöldség- és gyümölcsféléket, R. szerint ez értelmetlenség, sőt dölyfösség, és mikor a professzor azt mondja, etikailag fontos, hogy ne együnk álla­tot stb., R. azt válaszolja, egész létezésünk kompromisszum, amelyet csak azáltal vezekelhetünk le, hogy valami jót viszünk végbe. A puszta tejivással nincs a dolog elintézve, akkor legyetek aszkétákká. Hogy a mi éghajlatunkon jót cselekedhessünk, jól kell táplálkoznunk stb. Minthogy a professzor R.-nak igazat ad, de mégis ragaszkodik az absztinenciájához, R. megmérgesedik.”

Így emlékezett naplójában 1869 szeptemberére Cosima Wagner, aki a keresztnév kezdőbetűjével természetesen férjére, Richard Wagnerre utalt. Bejegyzése három nappal A Rajna kincse müncheni bemutatója előtt született, a zeneszerző ingerlékenységére pedig kimerítő magyarázatot ad, ha elolvassuk, milyen körülmények között várta a premiert. Wagner elképzelése az volt, hogy a Rheingold a Nibelung-tetralógiával együtt kerüljön közönség elé – majd ha kész lesz –, mecénása, II. Lajos azonban nem akart tovább várni, és excentrikus elképzeléseinek megfelelő bemutatót tervezett. A müncheni Hofoper az énekeseket kicserélte, a zenekar létszámát csökkentette, a díszletek és a jelmezek pedig sokak szerint nevetségesek voltak – minden adott volt hát a tökéletes bukáshoz. A kritika bezzeg a zenét „becsmérelte kedélyesen”, és volt, aki az operát „pazar kiállítású, unalmas műnek” nevezte. Egy hónappal később, egy október végi reggelen a postás aztán levelet hozott a király aláírásával: „a szeretet és elragadtatás rég ismert kifejezései – írja Cosima –, hozzá még a bocsánatkérés A Rajna kincse miatti viselkedéséért (»túl nagy volt a vágy«).”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.