mi a kotta?

Vega Wagner

  • mi a kotta
  • 2022. június 1.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/22. hétre

„Nietzsche professzorral kávézunk; sajnos R.-ot nagyon felbosszantja azzal a fogadalmával, hogy nem eszik húst, csak zöldség- és gyümölcsféléket, R. szerint ez értelmetlenség, sőt dölyfösség, és mikor a professzor azt mondja, etikailag fontos, hogy ne együnk álla­tot stb., R. azt válaszolja, egész létezésünk kompromisszum, amelyet csak azáltal vezekelhetünk le, hogy valami jót viszünk végbe. A puszta tejivással nincs a dolog elintézve, akkor legyetek aszkétákká. Hogy a mi éghajlatunkon jót cselekedhessünk, jól kell táplálkoznunk stb. Minthogy a professzor R.-nak igazat ad, de mégis ragaszkodik az absztinenciájához, R. megmérgesedik.”

Így emlékezett naplójában 1869 szeptemberére Cosima Wagner, aki a keresztnév kezdőbetűjével természetesen férjére, Richard Wagnerre utalt. Bejegyzése három nappal A Rajna kincse müncheni bemutatója előtt született, a zeneszerző ingerlékenységére pedig kimerítő magyarázatot ad, ha elolvassuk, milyen körülmények között várta a premiert. Wagner elképzelése az volt, hogy a Rheingold a Nibelung-tetralógiával együtt kerüljön közönség elé – majd ha kész lesz –, mecénása, II. Lajos azonban nem akart tovább várni, és excentrikus elképzeléseinek megfelelő bemutatót tervezett. A müncheni Hofoper az énekeseket kicserélte, a zenekar létszámát csökkentette, a díszletek és a jelmezek pedig sokak szerint nevetségesek voltak – minden adott volt hát a tökéletes bukáshoz. A kritika bezzeg a zenét „becsmérelte kedélyesen”, és volt, aki az operát „pazar kiállítású, unalmas műnek” nevezte. Egy hónappal később, egy október végi reggelen a postás aztán levelet hozott a király aláírásával: „a szeretet és elragadtatás rég ismert kifejezései – írja Cosima –, hozzá még a bocsánatkérés A Rajna kincse miatti viselkedéséért (»túl nagy volt a vágy«).”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.