mi a kotta?

Vega Wagner

  • mi a kotta
  • 2022. június 1.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/22. hétre

„Nietzsche professzorral kávézunk; sajnos R.-ot nagyon felbosszantja azzal a fogadalmával, hogy nem eszik húst, csak zöldség- és gyümölcsféléket, R. szerint ez értelmetlenség, sőt dölyfösség, és mikor a professzor azt mondja, etikailag fontos, hogy ne együnk álla­tot stb., R. azt válaszolja, egész létezésünk kompromisszum, amelyet csak azáltal vezekelhetünk le, hogy valami jót viszünk végbe. A puszta tejivással nincs a dolog elintézve, akkor legyetek aszkétákká. Hogy a mi éghajlatunkon jót cselekedhessünk, jól kell táplálkoznunk stb. Minthogy a professzor R.-nak igazat ad, de mégis ragaszkodik az absztinenciájához, R. megmérgesedik.”

Így emlékezett naplójában 1869 szeptemberére Cosima Wagner, aki a keresztnév kezdőbetűjével természetesen férjére, Richard Wagnerre utalt. Bejegyzése három nappal A Rajna kincse müncheni bemutatója előtt született, a zeneszerző ingerlékenységére pedig kimerítő magyarázatot ad, ha elolvassuk, milyen körülmények között várta a premiert. Wagner elképzelése az volt, hogy a Rheingold a Nibelung-tetralógiával együtt kerüljön közönség elé – majd ha kész lesz –, mecénása, II. Lajos azonban nem akart tovább várni, és excentrikus elképzeléseinek megfelelő bemutatót tervezett. A müncheni Hofoper az énekeseket kicserélte, a zenekar létszámát csökkentette, a díszletek és a jelmezek pedig sokak szerint nevetségesek voltak – minden adott volt hát a tökéletes bukáshoz. A kritika bezzeg a zenét „becsmérelte kedélyesen”, és volt, aki az operát „pazar kiállítású, unalmas műnek” nevezte. Egy hónappal később, egy október végi reggelen a postás aztán levelet hozott a király aláírásával: „a szeretet és elragadtatás rég ismert kifejezései – írja Cosima –, hozzá még a bocsánatkérés A Rajna kincse miatti viselkedéséért (»túl nagy volt a vágy«).”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”