A tényleges főszereplő az utóbbi, név szerint Király Olivér, aki a történet szerint egy zenés tehetségkutató castingján látja meg az énektudással nem, csupán kidolgozott felsőtesttel ellátott testépítőben a potenciális internetszenzációt. A továbbiakban tanúi lehetünk annak, hogyan kell nulla pénzből klipet forgatni, szponzorokat és médiatámogatókat szerezni vagy épp online mémet gyártani. Megkapja magáét a hazai celebkultúra, az internetes bulvármédia, de még a magyar filmiparnak is jut néhány saller.
A Johnny Gold - a magyar celeb tehát szatíra akarna lenni, ami a műfaj hazai elhanyagoltságát tekintve rendkívül dicséretes vállalás. A poénok nem kis százaléka célba is talál, az író-rendező Martin Csabának ugyanakkor sajátos elképzelései vannak az ún. "mondanivaló" kifejtéséről, illetve a jellemábrázolásról. Az általa alakított producer mérhetetlen cinizmusáról például onnan értesülünk, hogy konkrétan belemondja a kamerába: "az emberek reality tv-t néznek, nincs eszük, bambák", de a többi szereplő is hasonló árnyaltsággal nyilatkozik meg. Mindez akár szórakoztató is lehetne, a túlzás elvégre a szatíra egyik legfontosabb eszköze, de inkább csak kínos, mert arról árulkodik, hogy Martin sem gondol sokkal többet a nézője értelmi képességeiről, mint a celebipar pellengérre állított irányítói. A helyzet ahhoz hasonló, mint amikor a bulvárvilágra mélységes undorral tekintő stand-up komikus biztos, ami biztos alapon kizárólag kiszeltündés poénokkal béleli ki az előadását, a hallgatóság legnagyobb örömére. A Johnny Gold, minden álszentségével együtt, ugyanilyen valós közönségigényt elégít ki.
