Megannyi derék alkotó után egy újabb korszakos zseni, akinek felmenői részben hazánkból távoztak (alkalmasint alighanem menekültek) a világ szerencsésebb fertályára. Annyit azonban bizton állíthatunk, hogy a montreali születésű, kanadai Tiga Sontag későbbi (korunkbéli) munkásságában nem pont ezek a gyökerek játszották a legfontosabb szerepet. Ezzel szemben sokkal többet nyomott a latban, hogy már a kedves papa is jó viszonyban volt a lemezjátszókkal, s hogy az ifjú Tigát még Goára is elvitte magával - szerencsénkre Sontag jr. későbbi zenei tájékozódására még ez sem gyakorolt különösebb hatást. Partiszervezés, saját lemezbolt, majd saját kiadó alapítása (Turbo Records néven) és kezdődő dj-karrier - ennyi minden történt a múlt század utolsó évtizedében, majd az új évezred elhozta Tiga első (mondjuk lassan bontakozó) sikereit is: a nyolcvanas évek new-wave-elektropop hangzásának modernizált feltámasztása, az electroclash-hullám ideális kontextust kínált Tigának, aki egy Jori Hulkkonennel (Tiga & Zyntherius néven) elkészített Corey Hart-feldolgozás (Sunglasses At Night) révén megkezdte máig tartó menetelését a világsiker felé. Sosem volt gond számára a megfelelő alkotótársak kiválasztása: Mateo Murphy (akivel TGV néven csinált zenéket) és Jake Shears (Scissor Sisters) mindenképpen közéjük tartozik (velük készítette el az amcsi rapper Nelly Hot In Herre-jének saját verzióját), de Richard X., a Soulwax vagy Jesper Dählback is bevált alkotótárs. Az eredmény pedig számos kiváló maxi, megannyi ihletett remix (az LCD Soundsystemtől és Mylótól Dannii Minogue-ig, a Depeche Mode-tól a Scissor Sistersig és Felix Da Housecatig terjed a boldog alanyok listája), és akkor még nem is beszéltünk a méltán sikeres DJ-Kicks mixalbumról. Most pedig kézbe vehetjük a teljes, Sexor címet viselő albumot, melyről akár azt is gondolhatnánk, hogy pusztán a már megjelent maxik gyűjteménye, pedig korántsem valamiféle összedobált besztoflemezt, hanem dalok szerves egészét hallhatjuk rajta - a legtöbbjüket maga Tiga énekelte lemezre, hallhatóan nagy kedvvel.
A lemezhez mintegy körítés gyanánt hozzátartozik egy kerettörténet egy bizonyos Sexor bolygóról, de ezzel nem kell sokat foglalkozni: a lényeg amúgy is a módfelett dinamikus (tökéletesen táncolható) és szinte kivétel nélkül vokális szerzeményekben rejlik. Nem tévedés: igazi, hamisítatlan popdalokat hallunk sorozatban, amelyeket szellemesen és ötlettelien pakolt össze Tiga és a svéd társproducer, Jesper Dählback. S persze akadnak más kollaborátorok is: például a neo-electropop You Gonna Want Me a már említett segítőtársak, a belga Soulwax-duó (azaz David és Stephan Dewaele), valamint a Scissor Sisters-vokalista Jake Shears közreműködésével készült, s szintén a belga fivérek segítették a mindenekfelett vidám (Far From) Home világrajövetelét is (amelyből azért találunk egy feszesebb elektrofunk-space disco verziót is az albumon - persze Jesper Dählback átkeverésében). A Sexor külön érdekessége a három feldolgozás: a legérdekesebb talán a Public Enemy Louder Than Bombjának kemény elektro-hop verziója (amelyet maga Tiga ad elő), a Talking Heads Burning Down The House-ának szó szerinti, ráadásul bugyborékolóan savas house-átirata, meg a Nine Inch Nails legendás Down In Itjének kissé melankolikus, lassú adaptációja - természetesen valamennyiük tisztelgés gyermek- és ifjúkori kedvencek előtt. A maradék pedig nem más, mint gátlástalan slágerparádé - Tiga a kortárs szórakoztató elektronikus tánczene megannyi stílusát végigzongorázza: semmit sem vesz túlzottan komolyan, s pontosan ezért a produktumot (azaz a teljes Sexor albumot) egyszerűen jó érzés végighallgatni, mi több, áttáncolni. Mert mi mást szóljunk az olyan darabokhoz, mint a 3 Weeks, ahol a melankolikus-kvázilírai mondanivalót remekül ellensúlyozza a torzított electrohouse alap, vagy a nyolcvanas évek videodiszkó hangulatában fogant High Schoolhoz (ezt meg a finn producerkirállyal, Jori Hulkkonennel közösen követte el), vagy éppen a szintúgy Soulwax-kollaborációban készült Brothers gátlástalan, diszkréten elektronizált popjához. Akad még a kortárs skandináv neodiszkó vonalat megidéző sikervárományos (Good As Gold) és szikár, savas alapvetés (Pleasure From The Bass). A Sexor a maga látszólagos kortalanságát pont annak köszönheti, hogy alkotója oly virtuózan szlalomozik a gyorsan születő és változó elektronikus zenei stílusok között, így azután a végeredmény sohasem lesz sablonos.
Different/PIAS, 2006
