Zene

„Elég karcsúnak találod a derekam?” – hangzik Léo Delibes dalában (Cádizi lányok) a kérdés, és az előadó Renée Fleming e sornál kacéran rá is mutat a saját derekára.

Decemberben a Messiást vezényelte a Müpában. Budapestet szereti, és sajnálta, hogy ezúttal nem volt ideje kedvenc fürdőjére, a Királyra, amelynek török kupolája elbűvölte. A barokk zene apostola nemcsak a vezényléséről, hanem a kertjéről is híres, de azt is boldogan mesélte, hogy legutóbb egy értékes 17. századi festményt vásárolt egy itteni aukción.

Párás, lüktető dzsungel neonfényben; a lumineszcens lepkeszárnyak suhogása beleolvad egy aggregátor barátságos duruzsolásába – így jellemezném azt, ami a fejemben maradt az EARS meghallgatása után.

Az utóbbi fél évszázad zenetörténetének és popkultúrájának egyik ikonja alig felsorolható és nehezen túlbecsülhetően szerteágazó munkásságán belül megteremtője és névadója volt mindannak, amit a nyomdokain máig is ambientzenének hívunk.

A Zeneakadémia doktora, aki más művészetek felé nyitó, éneklő társulatot vezet. Adtak már gasztrokoncertet, játszottak operát barlangban és részt vettek több színházi előadásban is.