mi a kotta?

Zenék nagypéntekre és tovább

  • mi a kotta
  • 2025. április 15.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/16. hétre

„Valamivel több mint tizenöt esztendővel ezelőtt Cádiz városának egyik kanonokja felkért engemet: szerezzek hangszeres zenét Megváltónk keresztfán elhangzott hét utolsó szavára. Szokásban volt ugyanis a székesegyházban, hogy minden esztendő böjti időszakában egy oratóriumot adnak elő, melynek hatását nem csekély mértékben növelte az alább részletezendő környezet. A templom falait, ablakait és oszlopait fekete gyászlepellel borították be, s a komor sötétséget egyedül egy nagy lámpás törte meg, mely a mennyezet közepéről aláfüggve szórta szelíd fényét. Délidő tájt a kapukat bezárták, és megkezdődött a szertartás. Egy rövid áhítat után a püspök a szószékre lépett, elmondta az első szót – vagyis mondatot – a hét közül, majd szónoklatot tartott annak értelméről. Midőn e beszédnek vége szakadt, elhagyta a szószéket, s az oltár előtt térdre hullt. A közbülső időt muzsika töltötte be. Ezután hasonló módon hangzott el a második, majd a harmadik szó, s így tovább, mindegyiket újabb zene követte. Az én zeném is e rend szerint kellett hogy formáltassék, s be kell vallanom, nem volt könnyű feladat hét, egyenként tízperces adagiót írni, melyek egymást követvén nem lankasztják el a hallgató figyelmét; sőt, úgy tapasztaltam, lehetetlenség volt teljesen a megszabott határok közé szorítkoznom…”

Így fogalmazott Joseph Haydn a Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című ciklusáról, a legelső kottakiadáshoz írt előszóban. A Concerto Budapest és Keller András hangversenyén egy másik nagypénteki kompozíció, a Parsifal előjátéka is elhangzik Wagner operájából (Zeneakadémia, április 18., fél nyolc). Az Andrássy úti Ybl-palotában pedig Pad Zoltán vezényletével a Máté-passiónak ama változata csendül fel, amelyet Mendelssohn 1829-ben prezentált Berlinben. Van is okunk az Operaházban hallgatni az áhítatos darabot, a legendárium szerint egy lipcsei templomjáró így sóhajtozott a Bach-korabeli bemutatón: „Istenem, segíts, úgy érzem magam, mintha az operában ülnék!” (április 19., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?