A szerk.

Az akasztott ember házában

A szerk.

Megvan valakinek a freegan (free+vegan) mozgalom? Szerfelett haladó gondolkodás, világjobbító hevület jellemzi a tagjait, folyamatos harcban állnak a jóléti társadalmak túlfogyasztásával, mindennapi programjuk tenni valamit a klímakatasztrófa elkerüléséért, saját életükkel mutatnak példát, mint a környezetvédelem élcsapata.

A harcmodoruk roppant egyszerű, a szupermarketek háta mögötti kukákból étkeznek. Mint a mozgalom egyik jelentősebb teoretikusa és intenzíven praktizáló képviselője, Benny Spark fénykorában lapunknak kifejtette: „Először csak a tojást vettük ki, az alkalmazottak az egész csomagot kihajították, ha egy vagy két töröttet találtak. Aztán láttuk, hogy van liszt, tej, vaj, konzervek, gyümölcslé, ezeknek csak annyi baja volt, hogy a doboz megnyomódott vagy lejárt a szavatosságuk. Ha a kávé, tea csomagolása sérült, az is ment a szemétbe, meglepő módon még dobozos sör is akadt. Hamar kiderült, hogy a szupermarketek háta mögött egy másik fajta önkiszolgáló működik.” Mindennek ideológiai hátterét Spark abban látta, hogy a hozzájuk hasonlóan élő környezetvédők, szociális problémákkal foglalkozók aktívan kiveszik a részüket a társadalom környezettudatának, életvitelének formálásából. A vele készült interjúnk 2008 márciusában jelent meg („Kicsit tényleg húzós munkahely” címmel), és valamiért – ma már nyugodtan mondhatjuk: szerencsére – elkerülte az épp európai parlamenti karrierre készülő Áder János figyelmét. Áder 2007-ben jelentette be ez irányú ambícióit, s 2009-ben meg is választották a Fidesz-lista megfelelő helyéről, szóval az interjú idején vagy mással volt elfoglalva, vagy még magasról tett a környezetvédelemre.

Az utóbbi lehet igaz, hiszen az államfőből csak nemrég, 2015-ben tört fel a mindenre elszánt környezetvédő, rossz nyelvek szerint egy fura érzéki csalódásnak engedve, mely szerint megfelelően szakosodva (tehát a környezetvédelemre) simán ENSZ-főtitkár lehet belőle. Nos, nem lett, az ábrándok tovahussantak (ne add fel, János, még összejöhet!), de a környezetvédelem iránti elkötelezettség megmaradt. Hat éve immár Áder János Magyarország legmagasabb hivatalt betöltő, s mint ilyen, nyilvánvalóan a legeredménytelenebb környezetvédője. Egy elnök, aki választott szakterületén nem ért el semmit, de tényleg semmit, viszont végigasszisztálta, hogy pártja hogyan mozdítja hátra ezen a téren (is) az országot – magyarul többet ártott, mint használt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.