A szerk.

Az akasztott ember házában

A szerk.

Megvan valakinek a freegan (free+vegan) mozgalom? Szerfelett haladó gondolkodás, világjobbító hevület jellemzi a tagjait, folyamatos harcban állnak a jóléti társadalmak túlfogyasztásával, mindennapi programjuk tenni valamit a klímakatasztrófa elkerüléséért, saját életükkel mutatnak példát, mint a környezetvédelem élcsapata.

A harcmodoruk roppant egyszerű, a szupermarketek háta mögötti kukákból étkeznek. Mint a mozgalom egyik jelentősebb teoretikusa és intenzíven praktizáló képviselője, Benny Spark fénykorában lapunknak kifejtette: „Először csak a tojást vettük ki, az alkalmazottak az egész csomagot kihajították, ha egy vagy két töröttet találtak. Aztán láttuk, hogy van liszt, tej, vaj, konzervek, gyümölcslé, ezeknek csak annyi baja volt, hogy a doboz megnyomódott vagy lejárt a szavatosságuk. Ha a kávé, tea csomagolása sérült, az is ment a szemétbe, meglepő módon még dobozos sör is akadt. Hamar kiderült, hogy a szupermarketek háta mögött egy másik fajta önkiszolgáló működik.” Mindennek ideológiai hátterét Spark abban látta, hogy a hozzájuk hasonlóan élő környezetvédők, szociális problémákkal foglalkozók aktívan kiveszik a részüket a társadalom környezettudatának, életvitelének formálásából. A vele készült interjúnk 2008 márciusában jelent meg („Kicsit tényleg húzós munkahely” címmel), és valamiért – ma már nyugodtan mondhatjuk: szerencsére – elkerülte az épp európai parlamenti karrierre készülő Áder János figyelmét. Áder 2007-ben jelentette be ez irányú ambícióit, s 2009-ben meg is választották a Fidesz-lista megfelelő helyéről, szóval az interjú idején vagy mással volt elfoglalva, vagy még magasról tett a környezetvédelemre.

Az utóbbi lehet igaz, hiszen az államfőből csak nemrég, 2015-ben tört fel a mindenre elszánt környezetvédő, rossz nyelvek szerint egy fura érzéki csalódásnak engedve, mely szerint megfelelően szakosodva (tehát a környezetvédelemre) simán ENSZ-főtitkár lehet belőle. Nos, nem lett, az ábrándok tovahussantak (ne add fel, János, még összejöhet!), de a környezetvédelem iránti elkötelezettség megmaradt. Hat éve immár Áder János Magyarország legmagasabb hivatalt betöltő, s mint ilyen, nyilvánvalóan a legeredménytelenebb környezetvédője. Egy elnök, aki választott szakterületén nem ért el semmit, de tényleg semmit, viszont végigasszisztálta, hogy pártja hogyan mozdítja hátra ezen a téren (is) az országot – magyarul többet ártott, mint használt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.