Mielőtt összeütött volna egy tisztességes nemzeti konzultációt, népszavazási kezdeményezést vagy alkotmánymódosítási tervezetet, Szijjártó Péter külügyminisztert módosítási javaslatokkal küldte a tárgyalássorozatba. Pedig követendő példa is lebeghetett volna előtte: Donald Trump, a nagy falépíttető még decemberben kiléptette az Egyesült Államokat az egyezmény előkészítéséből.
Mely „egyezmény” jelen pillanatban és valójában két, még csak tervezet formájában létező dokumentumot takar, mindkettő a 2016 szeptemberében az összes ENSZ-tagállam – köztük Magyarország – által megszavazott New York-i Nyilatkozaton alapul. A menekültekkel foglalkozó globális egyezmény első változatát január 31-én mutatta be az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, ez azt vázolja fel, hogyan tudna segíteni a nemzetközi közösség a rászorulókon hirtelen krízishelyzetekben. A biztonságos migrációt tárgyazó egyezmény ezzel szemben arra törekszik, hogy embertársainknak lehetőség szerint ne is kelljen irreguláris módon útra kelniük. Az ENSZ migrációs szervezete által február 5-én közzétett szövegtervezet például olyasmiket javasol e cél érdekében, mint a legális útvonalak kiszélesítése, az emberkereskedelemmel szembeni fellépés vagy az elutasított menedékkérők biztonságos hazaküldése. A két javaslatról a legkorábban szeptemberben és decemberben szavazhat az ENSZ Közgyűlése.
Maguk a javaslattevők is hangsúlyozzák, hogy jogi kötőereje sem a menekültügyi, sem a migrációs egyezménynek nem lesz. Teljesen más státuszú dokumentumok ezek, mint amilyen az EU kvótahatározata volt, annak végre nem hajtásáért ugyanis minden valószínűség szerint komoly pénzbírságot fog kiszabni a kormányra – jobban mondva az adófizetőkre – az uniós bíróság. Az ENSZ-dokumentumokban szankciókról szó sincs, végrehajtási jelentések és értékelések szerepelnek benne, azaz a nemzetközi közösség a legsúlyosabb esetben is csak csúnyán néz majd arra, aki nem az egyezmények szellemében cselekszik. De még erre is kevés az esély, az első szövegvázlatokat kommentáló NGO-k éppen azt hozzák fel kritikaként, hogy konkrét, számszerű vállalások nem szerepelnek az ENSZ tervei között. Háborús krízisek esetén például összeülne egy globális konferencia, melynek résztvevői pénzzel, képzéssel és a rászorulók áttelepítésével (ezt nevezi a mi kormányunk betelepítésnek, hogy rémisztőbb legyen) segítenék a bajba jutott államokat. De hogy mennyi pénzzel és hány menekült befogadásával, arra nézvést semmilyen eligazítást nem adnak a szerzők, ami tulajdonképpen az egész vállalkozás értelmét is kétségbe vonja.
Ettől még az ENSZ szövegei számos ponton szembemennek az Orbán-kormány migrációs politikájával, még inkább azzal, ahogy a Fidesz gondolkozik és beszél a menekültekről. De ebben semmi újdonság nincs. Kormányzati megnyilatkozásokból úgy tűnhet, hogy az ENSZ majd most tervezi elismerni – minő borzalom – a menekültek és migránsok alapvető emberi jogait, holott ugyanezeket a jogokat – és Magyarországra nézve kötelezettségeket – már rég tartalmazza a genfi menekültügyi egyezmény, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az uniós jog. Valójában éppen azért éri kritika ezeket a tervezeteket, mert túl keveset hivatkoznak a létező menedékjogi és humanitárius jogi környezetre – aminek nyilván az az oka, hogy az előkészítésben olyan országok is részt vesznek, amelyek nem ratifikálták mondjuk a genfi konvenciót.
Az ENSZ által elindított folyamat nem jogalkotás, hanem elsősorban politikai iránymutatás. A világszervezet érzi, hogy valamit lépnie kell, javaslata – a Trump és Orbán képviselte politikai trendtől talán nem függetlenül – visszafogott és kiegyensúlyozott, a szövegekben több utalás van a migráció jelentette kihívásokra, a lakosság legitim félelmeire, és az is fontos célként jelenik meg, hogy a menekültügyi rendszereket ne lehessen kijátszani. A Fidesz országában azonban már az is „veszélyes”, ha valaki a rasszista gyűlöletkeltés helyett a tényeken alapuló megoldáskeresés szellemében fogalmaz. A „migránscsomag” kezdeti kormányzati kezelése pontosan mutatja, hogy amíg Orbán hatalmon van, Magyarország nem fog hozzájárulni a migrációról folytatott normális párbeszédhez. Trump döntése az Egyesült Államok távolmaradásáról ugyanezt üzeni, csak egy fokkal őszintébben.
