A szerk.

Békegalamb 2.

A szerk.

Az első újkori olimpiát 1896-ban rendezték Athénban. Az első repülőgép 1903-ban szállt fel az észak-karolinai Kitty Hawkból.

Nyilván istentől elrugaszkodott szörnyű demagógia feltenni a kérdést, hogy hol tart ma a repülés és hol tart az ún. olimpiai mozgalom. A holdra szállás ugyan sokak fejében nem történt meg, de a kondenzcsíkok nyilván elérnek a Holdig, ahol már csak azért is kellett embernek járnia, hogy lássa, amint Orbán Viktor meghosszabbít valamit Bicskéig. Ezzel szemben az olimpia ügyének jelenlegi állásáról jóval pontosabb adatok állnak a rendelkezésünkre – múlt péntek óta feltétlenül.

E jeles napon ugyanis úgy döntött minden olimpiászok legfelsőbb szerve, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy „Azok az egyéni semleges sportolók, akik a nemzetközi szövetségek kvalifikációs rendszerei alapján kvótát szereznek, jogosultak indulni a 2024-es, párizsi olimpiai játékokon. Az egyéni semleges sportolók orosz vagy belarusz útlevéllel rendelkező sportolók…”.

Ezen kívül a szövetség tett még egy sor szöveglépést, melyek szerint például azon sportolók, akik aktívan támogatták az Ukrajna elleni háborút vagy „kapcsolatuk van” a hadsereggel, illetve a biztonsági szervekkel, azok nem mehetnek jövőre a párizsi olimpiára, ahol, horribile dictu, még doppingvizsgálat is várja azokat, akik mégis mehetnek. Az „egyéni semleges sportolók” farzsebükben az orosz vagy fehérorosz útlevéllel az olimpiai zászló színei alatt versenyeznek, tiszteletükre nem játszanak nemzeti himnuszt és szükség esetén még az is előfordulhat, hogy az olimpiai falu szobabeosztására csupa kisbetűvel írják ki a nevüket.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?