A szerk.

Békegalamb 2.

A szerk.

Az első újkori olimpiát 1896-ban rendezték Athénban. Az első repülőgép 1903-ban szállt fel az észak-karolinai Kitty Hawkból.

Nyilván istentől elrugaszkodott szörnyű demagógia feltenni a kérdést, hogy hol tart ma a repülés és hol tart az ún. olimpiai mozgalom. A holdra szállás ugyan sokak fejében nem történt meg, de a kondenzcsíkok nyilván elérnek a Holdig, ahol már csak azért is kellett embernek járnia, hogy lássa, amint Orbán Viktor meghosszabbít valamit Bicskéig. Ezzel szemben az olimpia ügyének jelenlegi állásáról jóval pontosabb adatok állnak a rendelkezésünkre – múlt péntek óta feltétlenül.

E jeles napon ugyanis úgy döntött minden olimpiászok legfelsőbb szerve, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy „Azok az egyéni semleges sportolók, akik a nemzetközi szövetségek kvalifikációs rendszerei alapján kvótát szereznek, jogosultak indulni a 2024-es, párizsi olimpiai játékokon. Az egyéni semleges sportolók orosz vagy belarusz útlevéllel rendelkező sportolók…”.

Ezen kívül a szövetség tett még egy sor szöveglépést, melyek szerint például azon sportolók, akik aktívan támogatták az Ukrajna elleni háborút vagy „kapcsolatuk van” a hadsereggel, illetve a biztonsági szervekkel, azok nem mehetnek jövőre a párizsi olimpiára, ahol, horribile dictu, még doppingvizsgálat is várja azokat, akik mégis mehetnek. Az „egyéni semleges sportolók” farzsebükben az orosz vagy fehérorosz útlevéllel az olimpiai zászló színei alatt versenyeznek, tiszteletükre nem játszanak nemzeti himnuszt és szükség esetén még az is előfordulhat, hogy az olimpiai falu szobabeosztására csupa kisbetűvel írják ki a nevüket.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.