A szerk.

Budapest győzött

A szerk.

Miután Karácsony Gergely bejelentette, hogy a Rákosrendező ügyében a főváros élni fog elővásárlási jogával, össztűz zúdult rá.

Lázár János 5000 milliárdos csekket követelt rajta, Nagy Márton pedig azzal jött, hogy a főváros elővásárlási joga semmit sem ér, mivel törvény van arról, hogy az ingatlan kizárólag az Egyesült Arab Emírségeken keresztül értékesíthető, és ez a törvény magasabb rendű az elővásárlási jogot szabályozónál. Ezeket a sületlenségeket elég ideges hangon adta elő mind a két, valami miatt széles körben igen okosnak vélelmezett férfi – mintha előre meg lettek volna sértődve azon, hogy a közönségük nem elég hülye ahhoz, hogy a sületlenségeket elhiggye. Nem sokkal később Orbán Viktor Abu-Dzabiba utazott, a látogatásról semmitmondó közlemények születtek, azokban a Rákosrendezőről nem esett említés, még annyi sem, hogy szóba jött-e egyáltalán. A találkozó után itthon sem piszkálta a témát a kormány – egészen a múlt csütörtökig. Ekkor Gulyás Gergely már azt jelentette be, hogy a kormány tudomásul veszi a főváros Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jogát, sőt valami olyasmit is mondott, hogy nem állít elé akadályt, ha Budapest teljesíti azokat a szerződéses feltételeket, amelyeket a dubaji befektető eredetileg vállalt.

„Ilyen a jogállam” – vetette oda Gulyás az újságíróknak, amikor a váratlan fordulat okairól kérdezték, és azóta is csak találgatja mindenki, miért engedte el a „fejlesztést” és a szédítőnek látszó üzletet a kormány. A közvélemény-kutatási adatok éppúgy kiválthatták a fideszes reakciót, mint a félelem attól, hogy a Rákosrendező kampánytéma lehet jövőre. Vagy egyszerűen csak pancserek voltak, és még egy csalárd szerződést sem tudtak kifogástalanul megírni? Vagy az emír intett be, hogy neki nem ezt ígérték? Netán valami rafinált cselvetés van a háttérben, és Karácsonyt lépre csalták? Bárhogy is volt, egyvalamit biztosan kizárhatunk a lehetséges okok közül. Lázár János indoklását tudniillik, aki arról beszélt, hogy miután kormány áttekintette a Rákosrendezőn zajló beruházás előkészítését, arra jutott, hogy „Budapesten a budapestiek nélkül fejlesztéseket végrehajtani nem lehet”. Mintha az elmúlt tizenöt évben a budapestiek többségi véleménye bármit is számított volna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.