A szerk.

Budapest győzött

A szerk.

Miután Karácsony Gergely bejelentette, hogy a Rákosrendező ügyében a főváros élni fog elővásárlási jogával, össztűz zúdult rá.

Lázár János 5000 milliárdos csekket követelt rajta, Nagy Márton pedig azzal jött, hogy a főváros elővásárlási joga semmit sem ér, mivel törvény van arról, hogy az ingatlan kizárólag az Egyesült Arab Emírségeken keresztül értékesíthető, és ez a törvény magasabb rendű az elővásárlási jogot szabályozónál. Ezeket a sületlenségeket elég ideges hangon adta elő mind a két, valami miatt széles körben igen okosnak vélelmezett férfi – mintha előre meg lettek volna sértődve azon, hogy a közönségük nem elég hülye ahhoz, hogy a sületlenségeket elhiggye. Nem sokkal később Orbán Viktor Abu-Dzabiba utazott, a látogatásról semmitmondó közlemények születtek, azokban a Rákosrendezőről nem esett említés, még annyi sem, hogy szóba jött-e egyáltalán. A találkozó után itthon sem piszkálta a témát a kormány – egészen a múlt csütörtökig. Ekkor Gulyás Gergely már azt jelentette be, hogy a kormány tudomásul veszi a főváros Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jogát, sőt valami olyasmit is mondott, hogy nem állít elé akadályt, ha Budapest teljesíti azokat a szerződéses feltételeket, amelyeket a dubaji befektető eredetileg vállalt.

„Ilyen a jogállam” – vetette oda Gulyás az újságíróknak, amikor a váratlan fordulat okairól kérdezték, és azóta is csak találgatja mindenki, miért engedte el a „fejlesztést” és a szédítőnek látszó üzletet a kormány. A közvélemény-kutatási adatok éppúgy kiválthatták a fideszes reakciót, mint a félelem attól, hogy a Rákosrendező kampánytéma lehet jövőre. Vagy egyszerűen csak pancserek voltak, és még egy csalárd szerződést sem tudtak kifogástalanul megírni? Vagy az emír intett be, hogy neki nem ezt ígérték? Netán valami rafinált cselvetés van a háttérben, és Karácsonyt lépre csalták? Bárhogy is volt, egyvalamit biztosan kizárhatunk a lehetséges okok közül. Lázár János indoklását tudniillik, aki arról beszélt, hogy miután kormány áttekintette a Rákosrendezőn zajló beruházás előkészítését, arra jutott, hogy „Budapesten a budapestiek nélkül fejlesztéseket végrehajtani nem lehet”. Mintha az elmúlt tizenöt évben a budapestiek többségi véleménye bármit is számított volna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.