A szerk.: Charlie-k vagyunk

A szerk.

Azért vagyunk Charlie-k, mert csak.

Azért vagyunk Charlie-k, mert két fanatikus gyilkos meggyilkolt nyolc újságírót. Ezen a módon, a Magyar Narancs e heti számának címlapjára kihelyezett kis fekete flekkel juttatjuk kifejezésre szolidaritásunkat – egyfelől az áldozatok iránt, másfelől azon ismeretlen kollégák és nem kollégák iránt, akiket ez a merénylet megfenyegetett.

Ebben a helyzetben sem mellékes az, hogy mit gondolunk a Charlie Hebdóról és rajzairól. Ártatlan emberek halomra lövését elítélni egy dolog; de valamiféle összetartozást vállalni velük megint egy másik. A szolidaritásra magyarázatot kell adnunk saját magunknak is.

false

 

Fotó: MTI/EPA

A Charlie Hebdo elveiről, írásairól, nézeteiről való tudásunk erősen korlátos – a múlt hétig a lap létezéséről is legfeljebb halvány fogalmunk volt. Arról, hogy a néha szellemes, néha infantilis, sőt, ordenáré vallásellenesség a francia kulturális hagyomány kontextusában mennyire volt felforgató vagy radikális, még kevesebb lövésünk van – úgy sejtjük, kevéssé. De azt tudjuk, hogy a Charlie az iszlámot, a zsidó és a katolikus vallást egyformán és egyforma vehemenciával, sőt durvasággal gyalázta. És ami a legfontosabb: a Charlie nem biztatott erőszakra. A Charlie nem uszított és nem fenyegetett senkit, legfeljebb azzal, hogy nevetségessé teszi; leginkább saját maga előtt. Igen, a Charlie-t olvasva sokan érezhették mélyen megsértve magukat – de a Charlie-t nem volt kötelező olvasni. A Charlie továbbá nem akarta magánvilágnézetét, az ateizmust hivatalossá tenni, ne adj’ isten elpusztítani ideológiai ellenfeleit. Azt a szabadságot, amit magának megkövetelt – hogy a saját fejével gondolkodhasson –, nem tagadta meg mástól sem. E szabadság nélkül nincs jó társadalom és jó politika; s ezért nem szabad megengednünk, hogy erre a szabadságra erőszak legyen a válasz. Meglehet, a Charlie – az egyes vallásokkal szembeni részrehajlás-mentessége dacára, hiszen mindet ugyanúgy megvetette – az iszlám követőit bántotta a leginkább, s ez, tekintettel a franciaországi muszlimok marginális helyzetére, szegénységére és kiszorítottságára, számunkra, e lap számára idegen és visszatetsző*; mint ahogy gúnyolódni is leginkább a politikai vallásosságon szoktunk. Most azonban a bátorságuk előtt emelünk kalapot. És nem csak azért, mert a Charlie nálánál sokkal erősebb, hatalmasabb és gazdagabb intézményekbe kötött bele. A lap szerkesztőségét 2011-ben egyszer már kibombázták, újságírói, rajzolói állandó halálos fenyegetettség árnyékában dolgoztak.

Ezért gondoljuk őket a szabad gondolat mártírjainak.

 

* Ez a szöveg január 13-án íródott, azóta erről - részletesebb információk birtokában - némiképp mást gondolunk, a kérdésre hamarosan visszatérünk.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.