A szerk.

Hahó, a tenger!

A szerk.

Elköltözött Magyarországról Orbán Ráhel és a férje, Tiborcz István a három gyerekükkel, mégpedig a dél-spanyolországi Marbella városába – a nagy hírt múlt pénteken közölte a Blikk, megjegyezve, hogy bár az információ helytálló, azt hivatalosan még nem erősítette meg egyik érintett sem.

Ám hamarosan kiderült nemcsak az, hogy a miniszterelnöki vő egyik érdekeltsége egy spanyolországi luxusszálloda üzemeltetője (s minden bizonnyal tulajdonosa is) lett, hanem az is, hogy a házaspár legidősebb gyereke olyan nemzetközi magániskolába jár majd, ahol a tandíj a magyarországi éves minimálbérnek megfelelő összeg (körülbelül 6 ezer euró, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 2 millió forint). Az új családi fészek sem olcsó mulatság, ingatlanszakértők szerint több millió eurót kóstálhat a kertvárosi épület Marbellán – még szerencse, hogy van miből perkálni, a miniszterelnöki vő vagyonát ugyanis 39 milliárd forintra becsülik. A jelek tehát arra utalnak, hogy a fiatalok tartósabb kintlétben gondolkodnak (ez esetben őszintén reméljük, hogy nincs veszélyben Orbán Viktor magyarsága, hiszen a kormányfő 2018-as axiómája szerint „barátaim, magyar az, akinek az unokája is magyar lesz”).

A hír sokak fantáziáját megmozgatta, legalábbis a különböző internetes kommentfelületek hol ironikus, hol felháborodott bejegyzései erről árulkodnak: lám, a hercegi pár menekül a kormányváltás elől, mentve a családi ezüstöt; Orbán Viktorral ellentétben ők legalább képesek érzékelni a népből feléjük áradó utálatot; vajon véletlen, hogy épp a közismert gengszterparadicsomba költöznek? (Marbella a szervezett bűnözés egyik kiemelt európai központja, nem egy hatóság követi figyelemmel az ottani mozgásokat); nem csoda, hogy külföldi iskolába viszik a gyereket, mivel a nagypapi egyre jobban lerohasztja a magyar közoktatást – és így tovább, és így tovább.

Noha a sajtóban olvasható magyarázat, miszerint Tiborcz egyik ingatlanos érdekeltségének külföldi terjeszkedése magyarázza a költözést, észszerűnek tűnik, vagy akár azt is mondhatnánk, hogy egy üzletember családjának a magánéleti aktusához semmi közünk (ahhoz pedig végképp nincs, hogy a gyereküket hová és milyen iskolába íratják be), pontosan tudható, hogy nem erről van szó. Hiszen nem egy átlagos házaspárról beszélünk, hanem Magyarország korlátok nélkül kormányzó urának a gyerekéről és a férjéről, akik minden pillanatban élvezték (élvezik) az ebből fakadó előnyöket. Ha Ráhel a turisztika felé tájékozódik, akkor a svájci elit iskola elvégzése után jár neki az iparág informális uralása; és a határ akkor is a csillagos ég, ha a divat kezdi érdekelni. (És ehelyütt egy mondat erejéig ne feledkezzünk meg a miniszterelnök fiúgyerekéről se: ha focizik, alkalmasságától függetlenül csak kerül neki NB 1-es csapat is; ha az Úr szólítja meg, vallási csoportjának alapítványát hirtelen NER-közeli nagycégek támogatják milliókkal; ha meg a katonát fedezik föl benne, néhány hónapos alapkiképzés után az egyik legjobb brit hadiakadémiára mehet az állam pénzén.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.