A szerk.

Hahó, a tenger!

A szerk.

Elköltözött Magyarországról Orbán Ráhel és a férje, Tiborcz István a három gyerekükkel, mégpedig a dél-spanyolországi Marbella városába – a nagy hírt múlt pénteken közölte a Blikk, megjegyezve, hogy bár az információ helytálló, azt hivatalosan még nem erősítette meg egyik érintett sem.

Ám hamarosan kiderült nemcsak az, hogy a miniszterelnöki vő egyik érdekeltsége egy spanyolországi luxusszálloda üzemeltetője (s minden bizonnyal tulajdonosa is) lett, hanem az is, hogy a házaspár legidősebb gyereke olyan nemzetközi magániskolába jár majd, ahol a tandíj a magyarországi éves minimálbérnek megfelelő összeg (körülbelül 6 ezer euró, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 2 millió forint). Az új családi fészek sem olcsó mulatság, ingatlanszakértők szerint több millió eurót kóstálhat a kertvárosi épület Marbellán – még szerencse, hogy van miből perkálni, a miniszterelnöki vő vagyonát ugyanis 39 milliárd forintra becsülik. A jelek tehát arra utalnak, hogy a fiatalok tartósabb kintlétben gondolkodnak (ez esetben őszintén reméljük, hogy nincs veszélyben Orbán Viktor magyarsága, hiszen a kormányfő 2018-as axiómája szerint „barátaim, magyar az, akinek az unokája is magyar lesz”).

A hír sokak fantáziáját megmozgatta, legalábbis a különböző internetes kommentfelületek hol ironikus, hol felháborodott bejegyzései erről árulkodnak: lám, a hercegi pár menekül a kormányváltás elől, mentve a családi ezüstöt; Orbán Viktorral ellentétben ők legalább képesek érzékelni a népből feléjük áradó utálatot; vajon véletlen, hogy épp a közismert gengszterparadicsomba költöznek? (Marbella a szervezett bűnözés egyik kiemelt európai központja, nem egy hatóság követi figyelemmel az ottani mozgásokat); nem csoda, hogy külföldi iskolába viszik a gyereket, mivel a nagypapi egyre jobban lerohasztja a magyar közoktatást – és így tovább, és így tovább.

Noha a sajtóban olvasható magyarázat, miszerint Tiborcz egyik ingatlanos érdekeltségének külföldi terjeszkedése magyarázza a költözést, észszerűnek tűnik, vagy akár azt is mondhatnánk, hogy egy üzletember családjának a magánéleti aktusához semmi közünk (ahhoz pedig végképp nincs, hogy a gyereküket hová és milyen iskolába íratják be), pontosan tudható, hogy nem erről van szó. Hiszen nem egy átlagos házaspárról beszélünk, hanem Magyarország korlátok nélkül kormányzó urának a gyerekéről és a férjéről, akik minden pillanatban élvezték (élvezik) az ebből fakadó előnyöket. Ha Ráhel a turisztika felé tájékozódik, akkor a svájci elit iskola elvégzése után jár neki az iparág informális uralása; és a határ akkor is a csillagos ég, ha a divat kezdi érdekelni. (És ehelyütt egy mondat erejéig ne feledkezzünk meg a miniszterelnök fiúgyerekéről se: ha focizik, alkalmasságától függetlenül csak kerül neki NB 1-es csapat is; ha az Úr szólítja meg, vallási csoportjának alapítványát hirtelen NER-közeli nagycégek támogatják milliókkal; ha meg a katonát fedezik föl benne, néhány hónapos alapkiképzés után az egyik legjobb brit hadiakadémiára mehet az állam pénzén.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.