A szerk.

Híreink a világ folyásáról

A szerk.

Ha valaki a múlt hét második felében feltévedt az információs szupersztráda magyarországi szakaszára, könnyen Felcsút szűkebb vonzáskörzete felé ragadt az útja – alkalmasint el sem tudta kerülni hazánk főfaluját. Két röpke nap alatt három jó hír is belepte a sajtó minden részét (felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül). Fussuk át ezeket – nyilván okulásból – szép sorjában.

Az első jó hír az volt, hogy – mint azt a GKI Gazdaságkutató Zrt. kimutatta – Felcsúton a legmagasabb az egy főre jutó tőkejövedelem Magyarországon. A tőkejövedelem, ahogy azt mindenki tudja, de főként a felcsútiak, az osztalékokból, árfolyam-növekedésből, ilyen-olyan befektetésekből meg hasonlókból származó zseton. Az adóhivatal mérései szerint tavaly még Budapest vezetett e szerfelett előkelő rangsorban, az idén immár a fasorban sincs Felcsúthoz képest. De mi következik ebből a szép sikerből? Nos, erre a kérdésre – mint minden Magyarországon feltett kérdésre – két válasz van, a hivatalos meg az igazság. A hivatalos válasz körülbelül annyi, hogy Orbán Viktor rendesen hazaadja a fizetését, s különben is itt lakik a Jóisten gázszerelője, lehet továbblépni. A kevésbé hivatalos válaszért viszont még Felcsútnál is messzebb kell menni, egy szomszédos országba, egészen Scornicești városáig, s ott megnézni az Olt stadiont és környékét, s akkor nyugodtan el lehet mondani, hogy nincs új a nap alatt. Bár annak láttán okkal merülhet fel mindenkiben, hogy vajon mi a túróért nem város még Felcsút.

S ha már idekeveredett egy stadion, rögtön a tőkekoncentráció felemlegetése után kaptuk az újabb jó hírt, mely szerint Felcsúton nappal is ég a villany a Pancho Arénában (Olt stadion, mi, kisöcsi? Aréna, vágod!). Fénykép is érkezett róla, az aréna mennyezete (mert az is van neki) díszkivilágításban úszik fényes nappal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.