A szerk.

Medvetalp

A szerk.

„Főnök, neked van igazad. Igazad van, ezt határozottan kijelentem. S nem azért jelentem ki, amit a többiek mondanak rólam, hogy én egy szervilis kis szemétláda lennék, nem, ez nekem rosszul is esik. Hanem azért van igazad, mert racionálisan igazad van, átgondoltam én. Soha nem fogok beleegyezni, hogy bántsanak téged, főnök, de nem vagyok talpnyaló. Most ugyan nem sikerült elérni, amit kértél, de nem adom fel. Legközelebb biztosan sikerülni fog, mert én szeretlek, főnök. Így szeretlek, ahogy vagy” – nyilatkozta Magyarország külügyminisztere hevenyészett fordításban egy orosz hírügynökségnek (RIA, RIA Novosztyi) – nem, nem az ötvenes években, de még csak nem is Kádár is alatt, hanem pár nappal ezelőtt, alig harmincpár évvel az országunk demokratizálása, a rendszerváltás után.

Ha valakinek kétségei lennének Szijjártó Péter fent idézett vallomásának hitelessége, a fordítás pontossága felől, annak idemásoljuk a hivatalos verziót is, mely szerint a külügyminiszter a következőket mondotta a nevezett hírügynökségnek arról, hogy Magyarország miért akar teljes erejéből leszedetni az Európai Unió szankciós listájáról Putyin szűkebb környezetéhez bizonyítottan tartozó kilenc oligarchát. Nos, azért, mert „csak üzletemberekről van szó”, akikről „egyes (meg nem nevezett – a szerk.) közép-ázsiai országok (ugyancsak meg nem nevezett akárkijei) arról tájékoztatták Budapestet, hogy (nevezettek) nagyon fontos beruházásokat hajtanak végre ezekben (a meg nem nevezett) országokban, nagyon felelősségteljes polgárai az üzleti szférának”. Akinek már ettől a dumától kimegy a gálája, annak egyfelől igaza van, másfelől viszont nem látott még semmit. Mert Magyarország külügyminisztere ezután még – mielőtt a lényegre térne – siránkozik egy sort afelett is, hogy egy Forma–1-be bevásárolt orosz arany­ifjút is a listára tettek, ő pedig aztán a légynek sem ártott, de tényleg. S az milyen már, hogy a papáját is, akiről ezek szerint mindenki tudja, csak épp a magyar külügy nem, hogy Putyin jobbkezi embere, s a területszerző háború egyik fő finanszírozója.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.