A szerk.

Reszkessetek, gyerekek!

A szerk.

Vigyázz, rendőr tíz óránál! Fusson, ki merre lát!
Ez nem idézet egy thrillerből, hanem két átlagos magyar, 10-12 év körüli kisfiú/kislány elképzelt párbeszéde a nagyon is közelinek tetsző jövőből - abból, ami már elkezdődött. Olyan kisgyerekeké, akik nem csináltak semmit. Csak épp rosszkor voltak rossz helyen: közterületen, olyan időben, amiről a rendőr - mert ő csak tudja - úgy vélte, hogy az még tanítási időnek számít. Tényleg, hogy mi számít tanítási időnek, azt nem az iskolája válogatja, azt a rendőr mondja meg?

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy képviselőcsoportja javaslatot terjeszt be a kormánynak, mely bővíteni kívánja a rendőrség jogköreit az iskolakerülőkkel szemben. Ilyenformán a rendőr "visszakísérhetné" az iskolába (egyenest az igazgató elé) azokat a közterületen tartózkodó (szakmailag a lófrálás, súlyosabb esetben lődörgés tényállását megvalósító) tizennégy (figyelem: 14) alatti gyerekeket, akik nem tudják "hitelt érdemlően" (anyám, borogass!) bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol az oktatási intézményüktől. Hitelt érdemlőnek az orvosi vagy szülői igazolás tekintendő - azt meg sem kérdezzük, hogy az utóbbit hogyan ellenőrzi a rendőr? Íráspróba alá veti a szülőt?

Magyarországon tankötelezettség van. Magyarországon - hála a Fidesz-kormánynak - ez a tankötelezettség tizenhat (figyelem: 16) éves korig érvényes. Már ez súlyos disznóság: számtalanszor megírtuk, hogy semmi másra nem jó, csak arra, hogy tanulatlan, jogaikat távolról sem ismerő tömegek álljanak - ha jó szerencséjük engedi - a szalag mellett, s a piros színnel jelölt csavarokat húzkodják, illetve, ha szükséges, alá tudják írni a nevüket. Ha pedig egy állam előre megfontolt szándékkal és nagy tömegben termeli ki a helótáit, azokkal nyilván kezdenie is kell valamit, hisz bizonyára izgága népség. Nem lesz haszontalan idejekorán a rendhez szoktatni őket.

Ezért nem elég a szülőt azzal fenyegetni, hogy ha a gyereked nem megy iskolába, nem kapsz segélyt. Ezért kell mindjárt a kölköket is betakarítani az utcáról - a lehetséges legdemoralizálóbb módon. Nyíregyházán már tartottak is televíziós jelenlét mellett próbarazziát, a rendőr azt kérdezte: Hová, hová?

Hogy egy gyerek jár-e rendesen iskolába vagy sem, az rendes helyen a szülők és az iskola közös gondja. Ebbe bevonni egy erőszakszervezetet - nagyvonalúan körvonalazott jogosítványokkal - nemcsak esztelenség, de brutálisan antidemokratikus szándékokat is elárul. S ha mindehhez még hozzácsapjuk a büntethetőségi korhatár folyamatosan szajkózott leszállítását, vagy éppenséggel az alacsony értékű lopások szankcionálásának ugyancsak módfelett kétséges szigorítását, a bevezetőben felfestett kép már nem tűnik annyira utópisztikusnak. Láncra verni a kistestű rohadékokat!

Azt megkérdezni ugye a legmélyebb demagógia lenne, hogy nincs-e jobb dolga a rendőrségnek? Ezért nézzük inkább a dolgot - a szabadság helyett - az egyenlőség oldaláról: miért pont a gyerekek ne szívják meg Orbán Viktor és az ő kis rogánjai kormányzását?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.