A szerk.

Reszkessetek, gyerekek!

A szerk.

Vigyázz, rendőr tíz óránál! Fusson, ki merre lát!
Ez nem idézet egy thrillerből, hanem két átlagos magyar, 10-12 év körüli kisfiú/kislány elképzelt párbeszéde a nagyon is közelinek tetsző jövőből - abból, ami már elkezdődött. Olyan kisgyerekeké, akik nem csináltak semmit. Csak épp rosszkor voltak rossz helyen: közterületen, olyan időben, amiről a rendőr - mert ő csak tudja - úgy vélte, hogy az még tanítási időnek számít. Tényleg, hogy mi számít tanítási időnek, azt nem az iskolája válogatja, azt a rendőr mondja meg?

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy képviselőcsoportja javaslatot terjeszt be a kormánynak, mely bővíteni kívánja a rendőrség jogköreit az iskolakerülőkkel szemben. Ilyenformán a rendőr "visszakísérhetné" az iskolába (egyenest az igazgató elé) azokat a közterületen tartózkodó (szakmailag a lófrálás, súlyosabb esetben lődörgés tényállását megvalósító) tizennégy (figyelem: 14) alatti gyerekeket, akik nem tudják "hitelt érdemlően" (anyám, borogass!) bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol az oktatási intézményüktől. Hitelt érdemlőnek az orvosi vagy szülői igazolás tekintendő - azt meg sem kérdezzük, hogy az utóbbit hogyan ellenőrzi a rendőr? Íráspróba alá veti a szülőt?

Magyarországon tankötelezettség van. Magyarországon - hála a Fidesz-kormánynak - ez a tankötelezettség tizenhat (figyelem: 16) éves korig érvényes. Már ez súlyos disznóság: számtalanszor megírtuk, hogy semmi másra nem jó, csak arra, hogy tanulatlan, jogaikat távolról sem ismerő tömegek álljanak - ha jó szerencséjük engedi - a szalag mellett, s a piros színnel jelölt csavarokat húzkodják, illetve, ha szükséges, alá tudják írni a nevüket. Ha pedig egy állam előre megfontolt szándékkal és nagy tömegben termeli ki a helótáit, azokkal nyilván kezdenie is kell valamit, hisz bizonyára izgága népség. Nem lesz haszontalan idejekorán a rendhez szoktatni őket.

Ezért nem elég a szülőt azzal fenyegetni, hogy ha a gyereked nem megy iskolába, nem kapsz segélyt. Ezért kell mindjárt a kölköket is betakarítani az utcáról - a lehetséges legdemoralizálóbb módon. Nyíregyházán már tartottak is televíziós jelenlét mellett próbarazziát, a rendőr azt kérdezte: Hová, hová?

Hogy egy gyerek jár-e rendesen iskolába vagy sem, az rendes helyen a szülők és az iskola közös gondja. Ebbe bevonni egy erőszakszervezetet - nagyvonalúan körvonalazott jogosítványokkal - nemcsak esztelenség, de brutálisan antidemokratikus szándékokat is elárul. S ha mindehhez még hozzácsapjuk a büntethetőségi korhatár folyamatosan szajkózott leszállítását, vagy éppenséggel az alacsony értékű lopások szankcionálásának ugyancsak módfelett kétséges szigorítását, a bevezetőben felfestett kép már nem tűnik annyira utópisztikusnak. Láncra verni a kistestű rohadékokat!

Azt megkérdezni ugye a legmélyebb demagógia lenne, hogy nincs-e jobb dolga a rendőrségnek? Ezért nézzük inkább a dolgot - a szabadság helyett - az egyenlőség oldaláról: miért pont a gyerekek ne szívják meg Orbán Viktor és az ő kis rogánjai kormányzását?

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.