Mindeközben a helyi ellenzék, számos ottani és nemzetközi megfigyelő, illetve az Európai Unió is a voksoláson történt szabálytalanságok tisztességes kivizsgálását követeli. Maga a georgiai államfő is.
A csalásgyanús esetek között számos olyan van, amilyenekkel, főleg 2010 után, itthon is találkozhatni: szavazatvásárlás, láncszavazások, a központi média mindent legyaluló propaganda-hadjárata, az ellenzék módszeres lejáratása nyilvánvaló hazugságok terjesztésével, például hogy az ellenzék győzelme háborúba sodorná Georgiát. De akadtak olyanok is, amelyek az orosz típusú választások iránt látható vonzalmat érző Orbán Magyarországán egyelőre nincsenek: például a kifogásaikat hivatalosan is benyújtani próbáló polgárok megfélemlítése, megverése, beadványaik demonstratív összetépése. Irakli Kobakidze georgiai miniszterelnök Facebook-bejegyzésében az Európai Unió soros elnökségét adó Magyarország vezetőjeként üdvözölte Orbánt (ahogyan Putyin is így tett, amikor a poszt átvétele után Orbán azonnal hozzá rohant Moszkvába), az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell pedig nem győzi hangsúlyozni (éppúgy, mint januárban), hogy nem, Orbán nem az EU képviseletében repült Tbiliszibe.
A hétfői sajtótájékoztatón, amelyen egyébként a hallgatásra ítélt újságírók végül csak tetemre hívták Orbánt (a Magyar Hang videójából ez jól kitűnik), mondott ő további érdekességeket is. Noha igyekezett óvatosan fogalmazni, a lényeg mégiscsak az volt, hogy az Ukrajna ellen indított orosz hódító háború kezdetén a voksát Putyin mellett letévő georgiai kormánypárt, a Georgiai Álom mostani győzelmével az ország a békét választotta. Megjegyzendő, a párt de facto vezetője, Bidzina Ivanisvili Oroszországban gazdagodott meg, s ma nyíltan vállalja oroszpártiságát.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
