Interjú

„A kormány belátta, hogy nem hátrálhat ki”

Kovács Ágnes, az ELTE oktatója, az Eötvös Károly Intézet munkatársa a kikényszerített igazságügyi reformról  

Belpol

A kormány kész azokra a változtatásokra az igazságszolgáltatás területén, amelyeket az Európai Unió követel meg tőle az uniós források folyósításának egyik feltételeként. Ezek érdemben növelhetik a bírói függetlenséget, nem is csoda, hogy Orbánék az utolsó pillanatig ódzkodtak tőlük. A ravaszkodás részleteiről és az eredményről az egyik szemtanút faggattuk.

Magyar Narancs: A jogalkotási folyamat januárban elkezdődött, mégiscsak április végén került elő a bírósági reformcsomag, akkor is cselesen. Semjén Zsolt a napokban megkérte Kövér László házelnököt, hogy a parlament törvényalkotási bizottsága vegye elő a vagyon­nyilatkozatokról szóló törvényjavaslatot, amelyet aztán a grémium fideszes tagjai módosítóikkal gyakorlatilag porig romboltak, s beépítették azok helyére a bírósági reformcsomag tervezett passzusait.

Kovács Ágnes: Január végére készült egy törvénytervezet, amelyet a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott. Erről a szakmai szervezetek mellett a civilek is részletes véleményt készítettek. Az összkép azt mutatta, hogy a kormánynak első körben nem volt szándéka érdemben erősíteni a bíróságok függetlenségét. Ez a tervezet egy időre eltűnt a nyilvánosság elől. A sorsáról egészen idáig csak annyit lehetett tudni, hogy a kormány az Európai Bizottsággal tárgyalásokat folytat az igazságügyi reformcsomagról. És most, április végén, hipp-hopp! a parlament elé került egy, az eredetitől alaposan eltérő szöveg. Méghozzá a vagyonnyilatkozatok rendjének módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványként.

MN: Azt március elején elkezdte tárgyalni a parlament, és a hónap közepére a részletes vitát is lezárták. És ez az, amelyik most átváltozva felbukkant. Ennek mi volt az értelme?

KÁ: A módosító indítvány alapesetben az eredeti törvényjavaslatban is meglévő tartalomra vonatkozhat, és csak kivételesen lehet benyújtani olyan témához vagy törvényhez, amelyet az nem érint. Olyan módosítást pedig, amely az egész szöveg elhagyására irányul, a házszabály szerint nem is tárgyalhatna az Országgyűlés. Azonban a vagyonnyilatkozati törvényjavaslatban eredetileg is szerepelt négy olyan – oda nem is illő – rendelkezés, amelyek nem a vagyonnyilatkozatokról szóltak, hanem a bírósági rendszert szabályozó törvényekhez kapcsolódtak. Érdekes, ezekben csak teljesen felesleges változtatások történtek. Például, hogy „és” helyett „valamint” legyen benne. Vagy: „kivéve” helyett „kivételével”. Ebből következően azt gondolom, hogy a kormány már márciusban arra készült, hogy ehhez a törvényjavaslathoz fogja – módosítók révén – benyújtani majd az igazságügyi reformcsomagot. Viszont a vagyonnyilatkozatra vonatkozó részeket utólag egytől egyig kidobták, és betették helyettük az igazságügyi reformcsomag rendelkezéseit. Még a javaslat címét is megváltoztatták.

MN: Magyarán, jószerével csak a törvényjavaslat száma maradt a régi?

KÁ: Igen. Megint talált a Fidesz egy eszközt, amellyel még a saját maga által alkotott házszabályi rendelkezéseket is annak szellemével ellentétesen használja, kizárólag úgy, ahogyan az ő hatalmi érdekét szolgálja. Úgy akarja elfogadtatni a kormány az egész magyar bírósági rendszer szempontjából alapvető változásokat beiktató rendelkezéseket, hogy azt az Országgyűlés nem fogja megvitatni. Ebben a szakaszban – amikor már túljutott a törvényjavaslat a törvényalkotási bizottságon – lehetnek ugyan hozzászólások, de érdemi vita nincs.

MN: Az EU ragaszkodott a társadalmi vitához. Formálisan meg is történt. Februárban az Igazságügyi Minisztériumba tárgyalásra hívtak civil szervezeteket is. Ott mi került szóba?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.