Interjú

„A kormány belátta, hogy nem hátrálhat ki”

Kovács Ágnes, az ELTE oktatója, az Eötvös Károly Intézet munkatársa a kikényszerített igazságügyi reformról  

Belpol

A kormány kész azokra a változtatásokra az igazságszolgáltatás területén, amelyeket az Európai Unió követel meg tőle az uniós források folyósításának egyik feltételeként. Ezek érdemben növelhetik a bírói függetlenséget, nem is csoda, hogy Orbánék az utolsó pillanatig ódzkodtak tőlük. A ravaszkodás részleteiről és az eredményről az egyik szemtanút faggattuk.

Magyar Narancs: A jogalkotási folyamat januárban elkezdődött, mégiscsak április végén került elő a bírósági reformcsomag, akkor is cselesen. Semjén Zsolt a napokban megkérte Kövér László házelnököt, hogy a parlament törvényalkotási bizottsága vegye elő a vagyon­nyilatkozatokról szóló törvényjavaslatot, amelyet aztán a grémium fideszes tagjai módosítóikkal gyakorlatilag porig romboltak, s beépítették azok helyére a bírósági reformcsomag tervezett passzusait.

Kovács Ágnes: Január végére készült egy törvénytervezet, amelyet a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott. Erről a szakmai szervezetek mellett a civilek is részletes véleményt készítettek. Az összkép azt mutatta, hogy a kormánynak első körben nem volt szándéka érdemben erősíteni a bíróságok függetlenségét. Ez a tervezet egy időre eltűnt a nyilvánosság elől. A sorsáról egészen idáig csak annyit lehetett tudni, hogy a kormány az Európai Bizottsággal tárgyalásokat folytat az igazságügyi reformcsomagról. És most, április végén, hipp-hopp! a parlament elé került egy, az eredetitől alaposan eltérő szöveg. Méghozzá a vagyonnyilatkozatok rendjének módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványként.

MN: Azt március elején elkezdte tárgyalni a parlament, és a hónap közepére a részletes vitát is lezárták. És ez az, amelyik most átváltozva felbukkant. Ennek mi volt az értelme?

KÁ: A módosító indítvány alapesetben az eredeti törvényjavaslatban is meglévő tartalomra vonatkozhat, és csak kivételesen lehet benyújtani olyan témához vagy törvényhez, amelyet az nem érint. Olyan módosítást pedig, amely az egész szöveg elhagyására irányul, a házszabály szerint nem is tárgyalhatna az Országgyűlés. Azonban a vagyonnyilatkozati törvényjavaslatban eredetileg is szerepelt négy olyan – oda nem is illő – rendelkezés, amelyek nem a vagyonnyilatkozatokról szóltak, hanem a bírósági rendszert szabályozó törvényekhez kapcsolódtak. Érdekes, ezekben csak teljesen felesleges változtatások történtek. Például, hogy „és” helyett „valamint” legyen benne. Vagy: „kivéve” helyett „kivételével”. Ebből következően azt gondolom, hogy a kormány már márciusban arra készült, hogy ehhez a törvényjavaslathoz fogja – módosítók révén – benyújtani majd az igazságügyi reformcsomagot. Viszont a vagyonnyilatkozatra vonatkozó részeket utólag egytől egyig kidobták, és betették helyettük az igazságügyi reformcsomag rendelkezéseit. Még a javaslat címét is megváltoztatták.

MN: Magyarán, jószerével csak a törvényjavaslat száma maradt a régi?

KÁ: Igen. Megint talált a Fidesz egy eszközt, amellyel még a saját maga által alkotott házszabályi rendelkezéseket is annak szellemével ellentétesen használja, kizárólag úgy, ahogyan az ő hatalmi érdekét szolgálja. Úgy akarja elfogadtatni a kormány az egész magyar bírósági rendszer szempontjából alapvető változásokat beiktató rendelkezéseket, hogy azt az Országgyűlés nem fogja megvitatni. Ebben a szakaszban – amikor már túljutott a törvényjavaslat a törvényalkotási bizottságon – lehetnek ugyan hozzászólások, de érdemi vita nincs.

MN: Az EU ragaszkodott a társadalmi vitához. Formálisan meg is történt. Februárban az Igazságügyi Minisztériumba tárgyalásra hívtak civil szervezeteket is. Ott mi került szóba?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.