Magyar Narancs: A jogalkotási folyamat januárban elkezdődött, mégiscsak április végén került elő a bírósági reformcsomag, akkor is cselesen. Semjén Zsolt a napokban megkérte Kövér László házelnököt, hogy a parlament törvényalkotási bizottsága vegye elő a vagyonnyilatkozatokról szóló törvényjavaslatot, amelyet aztán a grémium fideszes tagjai módosítóikkal gyakorlatilag porig romboltak, s beépítették azok helyére a bírósági reformcsomag tervezett passzusait.
Kovács Ágnes: Január végére készült egy törvénytervezet, amelyet a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott. Erről a szakmai szervezetek mellett a civilek is részletes véleményt készítettek. Az összkép azt mutatta, hogy a kormánynak első körben nem volt szándéka érdemben erősíteni a bíróságok függetlenségét. Ez a tervezet egy időre eltűnt a nyilvánosság elől. A sorsáról egészen idáig csak annyit lehetett tudni, hogy a kormány az Európai Bizottsággal tárgyalásokat folytat az igazságügyi reformcsomagról. És most, április végén, hipp-hopp! a parlament elé került egy, az eredetitől alaposan eltérő szöveg. Méghozzá a vagyonnyilatkozatok rendjének módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványként.
MN: Azt március elején elkezdte tárgyalni a parlament, és a hónap közepére a részletes vitát is lezárták. És ez az, amelyik most átváltozva felbukkant. Ennek mi volt az értelme?
KÁ: A módosító indítvány alapesetben az eredeti törvényjavaslatban is meglévő tartalomra vonatkozhat, és csak kivételesen lehet benyújtani olyan témához vagy törvényhez, amelyet az nem érint. Olyan módosítást pedig, amely az egész szöveg elhagyására irányul, a házszabály szerint nem is tárgyalhatna az Országgyűlés. Azonban a vagyonnyilatkozati törvényjavaslatban eredetileg is szerepelt négy olyan – oda nem is illő – rendelkezés, amelyek nem a vagyonnyilatkozatokról szóltak, hanem a bírósági rendszert szabályozó törvényekhez kapcsolódtak. Érdekes, ezekben csak teljesen felesleges változtatások történtek. Például, hogy „és” helyett „valamint” legyen benne. Vagy: „kivéve” helyett „kivételével”. Ebből következően azt gondolom, hogy a kormány már márciusban arra készült, hogy ehhez a törvényjavaslathoz fogja – módosítók révén – benyújtani majd az igazságügyi reformcsomagot. Viszont a vagyonnyilatkozatra vonatkozó részeket utólag egytől egyig kidobták, és betették helyettük az igazságügyi reformcsomag rendelkezéseit. Még a javaslat címét is megváltoztatták.
MN: Magyarán, jószerével csak a törvényjavaslat száma maradt a régi?
KÁ: Igen. Megint talált a Fidesz egy eszközt, amellyel még a saját maga által alkotott házszabályi rendelkezéseket is annak szellemével ellentétesen használja, kizárólag úgy, ahogyan az ő hatalmi érdekét szolgálja. Úgy akarja elfogadtatni a kormány az egész magyar bírósági rendszer szempontjából alapvető változásokat beiktató rendelkezéseket, hogy azt az Országgyűlés nem fogja megvitatni. Ebben a szakaszban – amikor már túljutott a törvényjavaslat a törvényalkotási bizottságon – lehetnek ugyan hozzászólások, de érdemi vita nincs.
MN: Az EU ragaszkodott a társadalmi vitához. Formálisan meg is történt. Februárban az Igazságügyi Minisztériumba tárgyalásra hívtak civil szervezeteket is. Ott mi került szóba?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
