Interjú

„A kormány belátta, hogy nem hátrálhat ki”

Kovács Ágnes, az ELTE oktatója, az Eötvös Károly Intézet munkatársa a kikényszerített igazságügyi reformról  

Belpol

A kormány kész azokra a változtatásokra az igazságszolgáltatás területén, amelyeket az Európai Unió követel meg tőle az uniós források folyósításának egyik feltételeként. Ezek érdemben növelhetik a bírói függetlenséget, nem is csoda, hogy Orbánék az utolsó pillanatig ódzkodtak tőlük. A ravaszkodás részleteiről és az eredményről az egyik szemtanút faggattuk.

Magyar Narancs: A jogalkotási folyamat januárban elkezdődött, mégiscsak április végén került elő a bírósági reformcsomag, akkor is cselesen. Semjén Zsolt a napokban megkérte Kövér László házelnököt, hogy a parlament törvényalkotási bizottsága vegye elő a vagyon­nyilatkozatokról szóló törvényjavaslatot, amelyet aztán a grémium fideszes tagjai módosítóikkal gyakorlatilag porig romboltak, s beépítették azok helyére a bírósági reformcsomag tervezett passzusait.

Kovács Ágnes: Január végére készült egy törvénytervezet, amelyet a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott. Erről a szakmai szervezetek mellett a civilek is részletes véleményt készítettek. Az összkép azt mutatta, hogy a kormánynak első körben nem volt szándéka érdemben erősíteni a bíróságok függetlenségét. Ez a tervezet egy időre eltűnt a nyilvánosság elől. A sorsáról egészen idáig csak annyit lehetett tudni, hogy a kormány az Európai Bizottsággal tárgyalásokat folytat az igazságügyi reformcsomagról. És most, április végén, hipp-hopp! a parlament elé került egy, az eredetitől alaposan eltérő szöveg. Méghozzá a vagyonnyilatkozatok rendjének módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványként.

MN: Azt március elején elkezdte tárgyalni a parlament, és a hónap közepére a részletes vitát is lezárták. És ez az, amelyik most átváltozva felbukkant. Ennek mi volt az értelme?

KÁ: A módosító indítvány alapesetben az eredeti törvényjavaslatban is meglévő tartalomra vonatkozhat, és csak kivételesen lehet benyújtani olyan témához vagy törvényhez, amelyet az nem érint. Olyan módosítást pedig, amely az egész szöveg elhagyására irányul, a házszabály szerint nem is tárgyalhatna az Országgyűlés. Azonban a vagyonnyilatkozati törvényjavaslatban eredetileg is szerepelt négy olyan – oda nem is illő – rendelkezés, amelyek nem a vagyonnyilatkozatokról szóltak, hanem a bírósági rendszert szabályozó törvényekhez kapcsolódtak. Érdekes, ezekben csak teljesen felesleges változtatások történtek. Például, hogy „és” helyett „valamint” legyen benne. Vagy: „kivéve” helyett „kivételével”. Ebből következően azt gondolom, hogy a kormány már márciusban arra készült, hogy ehhez a törvényjavaslathoz fogja – módosítók révén – benyújtani majd az igazságügyi reformcsomagot. Viszont a vagyonnyilatkozatra vonatkozó részeket utólag egytől egyig kidobták, és betették helyettük az igazságügyi reformcsomag rendelkezéseit. Még a javaslat címét is megváltoztatták.

MN: Magyarán, jószerével csak a törvényjavaslat száma maradt a régi?

KÁ: Igen. Megint talált a Fidesz egy eszközt, amellyel még a saját maga által alkotott házszabályi rendelkezéseket is annak szellemével ellentétesen használja, kizárólag úgy, ahogyan az ő hatalmi érdekét szolgálja. Úgy akarja elfogadtatni a kormány az egész magyar bírósági rendszer szempontjából alapvető változásokat beiktató rendelkezéseket, hogy azt az Országgyűlés nem fogja megvitatni. Ebben a szakaszban – amikor már túljutott a törvényjavaslat a törvényalkotási bizottságon – lehetnek ugyan hozzászólások, de érdemi vita nincs.

MN: Az EU ragaszkodott a társadalmi vitához. Formálisan meg is történt. Februárban az Igazságügyi Minisztériumba tárgyalásra hívtak civil szervezeteket is. Ott mi került szóba?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.