„A fák, a kerítésoszlop enyhén ráz alatta” – évek óta nyugtalanítja a lakosokat egy távvezeték Dunakeszin

Belpol

Dunakeszin egy városon áthúzódó távvezeték a helyi lakosok szerint túl közel van hozzájuk, félnek annak hatásaitól. Jobban örülnének, ha a föld alá temetnék, de a szolgáltató és az önkormányzat szerint a létesítménynek semmilyen káros hatása nincs az egészségre. 

Pár hete számoltunk be róla, hogy Dunakeszin (és Zebegényben) ideiglenesen le kellett zárni a strandot, mert a vízminőség nem volt megfelelő. A lakosság egy része rögtön arra asszociált, hogy a szennyezés a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárral hozható kapcsolatba. Azonban a jelek abba az irányba mutatnak, hogy a kétségtelen környezeti terheléssel járó vállalat tevékenységének ezúttal nem volt köze a kialakult helyzethez. A tilalmat egyébként is pár napon belül feloldották. 

Cikkünk megjelenése után érkezett egy jelzés a lapunkhoz, hogy nem csak a strand ügye borzolja a kedélyeket Budapest elővárosában. Ugyanis a város több utcáján áthalad egy nagyfeszültségű távvezeték, amely több lakost nyugtalanít már évek óta. 

A fák enyhén ráznak

„Budapestet Göddel köti össze, a Dunával párhuzamosan halad, összesen tíz oszlop tartja a Katona-dombtól egészen a 2-es úti MOL benzinkútig, másfél kilométer hosszan. Egy ilyen építmény meglehetősen idegen a felkapott Duna strandon és sokan bizonytalanok, hogy ez vajon veszélyes-e (mint egy akkugyár)” – írta lapunknak olvasónk, egy dunakeszi lakos.

Mint írta, húsz évvel ezelőtt az önkormányzat felvette a településrendezési tervbe a távvezeték megszüntetését, azaz a föld alá temetését, földkábellel való kiváltását. A választások alkalmával ez azóta is gyakran előkerül, de a téma aztán mindig elhal.

A távvezeték így néz ki a Katonadomb környékén: 

„Mindenki nagyon szeretne megszabadulni a lakóövezet felett futó vezetéktől, de ez állítólag 40 éve nem sikerül. Sokan állítják, hogy nincs is benne áram, mások azt mondják, hogy zizegő hangot hallanak párás időben. Van, aki egészségkárosodástól fél, és van, akinek nem működik a kapucsengője.

Én a közelben lakom, és tudom, hogy ha megérintek egy fát vagy kerítésoszlopot alatta, akkor az általában enyhén »ráz«”

– írta olvasónk, aki szerint az ilyen vezetékeket szinte mindenhol a föld alá süllyesztették lakott területeken, nem sok maradt az országban a házaktól csak tíz méterre futó vezeték. „Izgalomban tartja a helyben lakókat, de úgy látom, hogy a Dunakeszire költözőket is, mert mindig megkérdezik, hogy van-e ott távvezeték”.

A történet egyébként nem újkeletű, helyi kezdeményezésre indult egy Facebook-csoport még 2019-ben „Dunakeszi nagyfeszültségű távvezeték eltemetése” néven, illetve egy beszámoló is készült. A csoportban megtalálható egy térkép is, amely szemlélteti, hogy hol húzódik a távvezeték a városban. 

E.ON: Ha ráznak a fák, vizsgálja meg szakember

„A kérdésében szereplő 132 kV-os távvezeték valóban az E.ON Hungária Csoporthoz tartozik. A vállalatcsoport számára kiemelten fontos, hogy ügyfelei számára biztosítsa a stabil energiaellátást, így folyamatosan karban tartja és fejleszti áramhálózatát” – írta megkeresésünkre az E.ON Hungária Zrt. sajtóosztálya. „Az E.ON az említett 132 kV-os távvezeték üzemeltetése során is minden szabványi és jogszabályi kötelezettségnek eleget tesz, a vezeték állapotát rendszeresen ellenőrzi és rendszeres érintésvédelmi vizsgálatokat végez rajta” – tették hozzá.

A vállalat tájékoztatása szerint az érintett távvezeték közelében élők által leírt sercegő hang párás időben normális jelenség. A magas páratartalom hatására a szigetelők környékén részleges kisülés keletkezik, ez okozza a leírt hangot, de ez a jelenség ártalmatlan. A cég szerint általánosságban elmondható, hogy a távvezetékeknek semmilyen káros hatása nincs sem az egészségre, sem a közelükben működő elektromos eszközökre. 

„A felsorolt panaszokat – nem működő kapucsengő, enyhén rázó fák, illetve kerítésoszlopok – nem a távvezeték okozza.

Azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy ha ilyen jelenségeket tapasztalnak, akkor mindenképpen szakember bevonásával vizsgáltassák meg a lehetséges okokat.

A jogszabályok szerint az áramhálózat üzemeltetője felelős azért, hogy a mérőóráig garantálja ügyfelei számára a biztonságos energiaellátást. A mérőórán túl az ingatlantulajdonosok felelőssége a villamos rendszer karbantartása” – közölte a vállalat. 

Megkerestük az önkormányzatot is a távvezetékkel kapcsolatban: „Magyarországon az elektromos hálózat, így a nagyfeszültségű távvezetékek is, valamint az azokkal kapcsolatos mindennemű feladat a szolgáltató hálózati engedélyes kizárólagos hatásköre. »Zizegő hang« vagy bármilyen, a megszokottól eltérő tapasztalást is a szolgáltató felé szükséges jelenteni. Tudomásunk szerint a környéken élők, ingatlant vásárlók a vezetéket több alkalommal bemérették független szakértőkkel, akik semmilyen eltérést, egészségre káros értéket nem mutattak ki” – tájékoztatott az önkormányzat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.