Gyújtogatással akarta felhívni a figyelmet a visszaélésekre

A felégetett Ösvény

Belpol

Nem engedte az ügyészség, hogy munkatársunk interjút készíthessen a letartóztatásban lévő H. Zsolttal, aki még február elején felgyújtott egy füzesgyarmati raktárat. A volt Fidesz-tagot, aki a Békés megyei politikai elit legfelső köreiig érő visszaélésekről tud, egy titkosszolgálati alezredes is meglátogatta.

 

„PIROMÁNIÁS NEM VAGYOK! (…) ez az esemény nem egy bosszú, hanem egy figyelemfelhívás akart lenni. (…) A cselekményt, amit elkövettem, megbántam, nincs helye önbíráskodásnak. Kérem, példámat senki ne kövesse. (…) Tettem az váltotta ki, hogy az alapítvány, amit több mint tíz évig vezettem, sajnos letért az ösvényről, oligarcháké lett Füzesgyarmaton, az alapítóval az élen. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor VIETNAMI MUNKAVÁLLALÓKAT raktak a megváltozott munkaképességű Emberek közé!” – ezek a zaklatott mondatok abban a háromoldalas levélben olvashatók, amelyet ügyvédjén keresztül e sorok írójához juttatott el H. Zsolt. Azt állítja, február elején végső elkeseredésében gyújtotta föl az Ösvény Esélynövelő Alapítvány füzesgyarmati raktárát.

A tűzoltók február 7-én késő estére oltották el a lángokat az észak-békési kisvárosban, ahol egy csarnokból, egy autószerelő műhelyből és egy varrodából álló komplexumban keletkezett tűz. A csarnokban fröccsöntőgépek, targoncák, tehergépjármű és autóabroncsok égtek, a tűz a szomszédos ingatlant is elérte. A kárértéket egyesek 500 millió forintra teszik, mások e becslést túlzónak tartják.

Az oltás után azonnal felmerült, hogy szándékos gyújtogatás történhetett. A lángok fellobbanása előtt egy szemtanú látott, sőt felismerni vélt egy a szomszédos telekre beugró melegítős férfit. A nyomozás gyorsan eredményre vezetett: előállították a 47 éves H. Zsoltot, aki 1999-től 2017-ig volt a füzesgyarmati Ösvény Esélynövelő Alapítvány vezetője. Őrizetbe vétele után a férfi elismerte, hogy ő volt a gyújtogató, és részletes beismerő vallomást tett.

Megtagadott nyilatkozattétel

A Szeghalmi Járási Ügyészség előterjesztésére a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a férfit, aki jelenleg a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézetben ül, onnan írta a levelét is, amelyet ügyvédje, Tibori István juttatott el hozzám. Ezt követően arra kértük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), hogy interjút készíthessünk H. Zsolttal, s az ilyenkor bevett protokoll szerint mellékeltük a kérdéseinket is. A BVOP a beszélgetésnek nem látta akadályát, mint írták, „ez a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát várhatóan nem veszélyeztetné”. A Szeghalmi Járási Ügyészség viszont a március eleji végzésében megtagadta, hogy a gyanúsított éljen nyilatkozattételi jogával, és interjút adjon lapunknak. „A nyomozás nagyon kezdeti szakban van, a büntetőeljárás 2024. február 7. napján indult, jelenleg a bűncselekmény körülményeire és a gyanúsított személyére vonatkozó bizonyítékok beszerzése zajlik. Erre tekintettel a nyomozásnak ebben a szakaszában a nyilatkozattétel a büntetőeljárás eredményességét befolyásolhatná” – áll a járási vezető ügyész határozatában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.