A Fidesz aknamunkája is nehezítheti jövőre az ellenzéki együttműködést

Belpol

Az ellenzéki erők egy sor településen egymás ellen is indítanak polgármesterjelöltet. A nem fideszes térfélen elsősorban a DK próbál meg a többiek fölé kerekedni. Az együttműködés hiánya az ellenzéki összefogást mindig is minden lehetséges módon bomlasztó Fidesz esélyeit növeli.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. november 16-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

A jelenlegi állás szerint az ellenzék nem prolongálja a 2019-ben sikeres önkormányzati összefogást számos településen. Például október 20-án Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem támogatják a 2019-es összellenzéki jelölt, Veres Pál miskolci polgármester újrázását, ehelyett a DK-s Hegedűs Andreát indítják. Szigetszentmiklóson négy éve csaknem az összes ellenzéki párt felsorakozott a Mindenki Magyar­országa Mozgalom színeiben induló pol­gármesterjelölt, Nagy János mögött, akiből ­polgármester is lett. Jövőre Nagy János mellett Kocsis Éva, a DK választókerületi elnöke, valamint Gyurcsik József, a Momentum önkormányzati képviselője is megméretteti magát a polgármester-választáson. Dunakeszin hasonló a helyzet: a Momentum és a DK jelöltje (Cseresznyés Csilla, illetve Tonzor Péter) is kihívója lesz a jelenlegi fideszes városvezetőnek. Bár a jelöltállítás a minél kedvezőbb tárgyalási és alkupozíció elérésének az eszköze is lehet a majdani ellenzéki egyeztetéseken, a Fidesszel szemben kialakítandó hatékony összefogás felől nézve sok helyen máris késésben vannak az ellenzéki szervezetek.

Szalámizás

Lapunkban nemrég azzal foglalkoztunk, hogy hol tartanak azok az ellenzéki vezetésű települések, ahol alapvetően továbbra is együttműködésben gondolkodnak (lásd: Egység, kétség, háromság, Magyar Narancs, 2023. november 1.). Ahogyan abban a cikkünkben is említettük, a sok jól működő kooperáció mellett néhány helyen darabjaira hullott a 2019-es győztes ellenzéki összefogás – ezek közül a legismertebb, az országos nyilvánosság ingerküszöbét is elért példa a gödi együttműködés kudarca. De hasonlóan széles körben ismert eset az Egerben lezajlott látványos törés is, ahol a 2019-ben győztes Mirkóczki Ádám polgármester, korábbi jobbikos országgyűlési képviselő és az őt a választáson támogató Egységben a Városért Egyesület (EVE) közgyűlési frakciója között alakult ki áthidalhatatlan ellentét. Mirkóczki úgy érezte, a frakció szembefordult vele és akadályozta városvezetői munkáját, míg az EVE képviselői szerint Mirkóczki elkezdte nem az ellenzék, hanem a Fidesz szekerét tolni. Egy helyi ellenzéki politikus a város múltjához igazodva azt nyilatkozta korábban, hogy Mirkóczkit „2019-ben az egriek Dobó Istvánnak választották meg”, de Hegedűs Istvánt kapták meg helyette, aki „a NER-nek és a törököknek átadta a város kulcsait”.

Sokszor nehéz az összeomlások, a nagypolitikai elvárások és a személyes ellentétek mélyére látni, de az tény, hogy a Fidesz aknamunkája számos helyen volt sikeres. Információink szerint több ellenzéki ­vezetésű településen próbált meg a kormánypárt informális csatornákon megnyerni bizonyos ajánlatokkal egyes ellenzéki és civil képviselőket annak érdekében, hogy mondják föl az összefogást. E vélelmek szerint Gödön magukat ellenzékinek hirdető képviselőkre, Egerben pedig magára a polgármesterre helyezhettek nyomást. Egyes esetekben konkrét bizonyítékok is előkerültek. 2019-ben az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) fogta össze az ellenzéki jelölteket, 2021 novemberében kiadott közleményükben pedig egy hangfelvételre hivatkozva a listán szerzett mandátum visszaadására szólították fel Zaják Ritát, miután a hangfelvétel alapján a társai arra jutottak, hogy összejátszik a fideszes polgármesterrel, és az elvileg kisebbségben lévő kormánypárti frakcióval. Zaják Ritát pártja, a Párbeszéd kizárta soraiból, miután a politikus asszony kiszavazása miatt megszűnt az ÉSZ frakció többsége az önkormányzat képviselő-testületében.

 
Hegedűs Andrea, Veres Pál, középen madárka 

Zaják esete nem egyedi, az elmúlt négy év több álellenzéki-fideszes összeborulást is produkált az önkormányzatokban. Törökbálinton a kormánypárti Elek Sándor nyerte meg a választást, a testületben viszont többsége volt az ellenzéknek. Az MSZP-s színekben bejutott Szentmiklósi-Tóth Tamás viszont szavazataival a fideszeseket támogatta, amivel kiegyenlítette az erőviszonyokat – pártja emiatt ki is zárta. 2021 októberében fideszes javaslatra szüntették meg Tatabányán az önkormányzati újságot, ezt két MSZP-s és egy volt DK-s képviselő is megszavazta. Pécsett szintén a Fidesz esélyeit növeli a 2019-ben győztes ellenzék széttartása. Különféle botrányok vagy annak beállított ügyek miatt egy új, ellenzékinek mondott frakció alakult három fővel, Bognár Szilvia volt DK-tag és volt alpolgármester vezetésével. A helyi és a megyei Fidesz-sajtó kiemelten foglalkozik Bognárral és csapatával, azt próbálván elhitetni, hogy az ugyanolyan ellenzéki alternatívája a Fidesznek, mint a városban valóban létező ellenzéki pártok.

A Fidesz-nyomulás eszközkészlete a közelmúltban részben láthatóvá is vált, amikor a főváros XVIII. kerületének pártszervezeti vezetője, Lévai István András ötmillió forinttal próbálta megkenni a kutyapártos Aleva Mártát, hogy polgármesterjelölti bejelentkezésével rontsa az amúgy esélyes ellenzéki polgármester újbóli megválasztásának esélyét. Ez az akció azonban zátonyra futott: Aleva a beszélgetést rögzítette és nyilvánosságra hozta, Lévai pedig lemondani kényszerült pozíciójáról.

A „kék Fidesz”

Az önkormányzati választásra kialakítandó ellenzéki összefogás jó néhány helyen nemcsak a Fidesz miatt döcög: a DK erőteljes nyomulása, amit más pártbéli ellenzékiek gyanakodva figyelnek, ugyancsak feszültségforrás. A már említett miskolci esetnél a DK-nak és helyi szövetségesének, az LMP-nek az a legfőbb baja a jórészt az ellenzéki összefogás révén győztes polgármesterrel, hogy túl közel került a Fideszhez – a polgármester szerint viszont a város érdekében nem teheti meg, hogy ne ápoljon kapcsolatokat a kormánypárttal. Egy másik megyei jogú városban, Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter polgármesternek is meggyűlt a baja a „szövetségesekkel”: miután megvonta az alpolgármesteri feladatokat a helyettesétől, az MSZP-s Kis Andreától, a DK választókerületi elnöke, Mucsi Tamás elszabadult hajóágyúnak nevezte Márki-Zayt, mondván, elkezdte építeni a saját klientúráját. Ezzel egyidejűleg megromlott a polgármester viszonya Krupiczer Ferenc DK-közeli önkormányzati képviselővel is.

Ottani forrásaink szerint a helyzet nem menthetetlen, de a szakadás bármikor bekövetkezhet, és a helyzeten Márki-Zay és Gyurcsány Ferenc közismert ellentéte sem segít.

Fentebb szó volt már Dunakesziről, ahol a Momentum és a DK egymásnak feszült. Ottani forrásaink szerint nem kizárt, hogy erőfitogtatásról van szó, és e politikai chicken game végén az egyik polgármesterjelölt félrerántja a kormányt, és egyetlen ellenzéki induló marad. A helyzet annyiban speciális, hogy Dunakeszin (és általában az agglomerációban) a Momentum jóval erősebb, mint országos szinten (ahol egyelőre meg sem közelíti a DK támogatottságát). Éppen ezért, mondja egyik forrásunk, a Momentum, de más ellenzékiek is nehezen viselték, amikor fél éve kiderült, a DK-nak konkrét elképzelései vannak arra, hogy a különböző önkormányzati pozíciókra (jegyző, aljegyző, jogi osztályvezető, közüzemi kft. vezetője stb.) mely pártközeli személyeket neveznék ki, ha a párt adná a városvezetőt. Egyik beszélgetőpartnerünk szerint a helyi politikában tartanak attól a megoldástól, amely úgymond egyre népszerűbb DK-s körökben: ez a „blokkoló kisebbség”. Vagyis amennyiben nem a párt elképzelései dominálnak bizonyos ügyekben, úgy kiszállhatnak az együttműködésből, amivel az ellenzék esélyeit nagyban ronthatják.

A DK mellett szól viszont, hogy 2019-ben az összefogás révén sok olyan ellenzéki vagy civil képviselő jutott a testületekbe, akik vagy nem végeztek érdemi munkát, vagy elkezdtek a Fidesszel szavazni – a párt pedig ezeket a szereplőket akarja legyalulni. Ha ennek a gyanúja DK-s politikussal szemben is felmerült – mint például Gödön történt –, az országos vezetés rendszerint lépett, és kizárta vagy távozásra bírta e tagjait. Forrásunk szerint ez némileg érthetővé teszi a DK határozott fellépését, még ha ez nemegyszer túl sok jóval nem kecsegtet is a választási esélyek szempontjából. Dunakeszin mindez az ellenzék felől nézve azért is elkeserítő, mert úgy úszhat el a polgármester-választási siker a két ellenzéki jelölt miatt, hogy az egyéni körzetek megfelelő koordinációval hozhatók lennének.

Visszafogott várakozások

„A 2018 végén, 2019 elején kezdődött ellenzéki együttműködéstől sokan csodát vártak – értékeli a helyzetet lapunknak László Róbert, a Political Capital munkatársa –, ehhez képest a 2022-es választási eredmény ismert. Bár nem az »összefogás« volt a kudarc oka, a kényszerházasság már a választás éjszakáján látványosan szétesett, és a pártok azóta – jól, rosszul – saját magukat igyekeztek építeni, és riválisaikat gyengíteni. Ennek a folyamatnak logikus ­következménye, hogy bizonyos településeken több párt is polgármesterjelöltet állít; pontosabban egyelőre csak arról beszélhetünk, hogy bejelentik indulásukat, egyáltalán nem biztos, hogy a most megnevezett jelöltek mind el is jutnak az aláírásgyűjtésig, vagy ha odáig mégis, egészen az utolsó napig történhetnek visszalépések.” A politológus szerint nincs a háttérben „nagy terv”, sokkal inkább személyi ellentétek, a pártok közötti bizalomhiány, bizonyos polgármesterek sikertelensége vagy lépéseiknek „mások általi elfogadhatatlansága” húzódik meg.

2019-ben szerencsés volt a csillagok állása, akkor alakult először úgy (nem függetlenül az erőfelmérőnek bizonyuló EP-választás eredményétől), hogy a hat ellenzéki párt mindegyike együtt akart működni. Még így is voltak nagyvárosok, ahol több ellenzéki jelölt is ringbe szállt (például Debrecenben), de a legtöbb megyei jogú városban és budapesti kerületben sikerült közös jelöltet állítani. A kisebb városokban már jóval vegyesebb volt a kép.

2024-ben bizonyosan rosszabb hangulatban, alacsonyabb várakozással futnak neki az ellenzéki pártok az önkormányzati választásnak, és benne van a pakliban, hogy az egymásra indulás miatt elveszítenek olyan pozíciókat, amelyeket amúgy megnyerhetnének. László Róbert szerint „sajátos öröm az ürömben: az ellenzéki pártoknak kevés káderük, újonnan felépített jelöltjük van, ami annyiban előny is lehet, hogy kevesebb település lesz, ahol egyáltalán lesz kiket egymás ellen indítani. Ahol mégis több, komolyan vehető jelöltje elindulna, még mindig lehet előválasztást tartani. Kérdés, hogy ebbe minden érdekelt fél belemegy-e”.

Érdekes lehet, hogy azok, akik 2019-ben az összefogás révén jutottak be a képviselő-tes­tületekbe, ám pálfordulásuk okán helyben Fidesz-ügynököknek tartanak, kipöröghetnek-e a települési politikából. „Az, hogy mandátuma birtokában egy adott képviselő mennyire lesz hajlítható, rengeteg tényezőn múlik. Átállhat egy összellenzéki jelölt ugyanúgy, mint egy csak egy párt által támogatott vagy független” – véli László Róbert. A szakértő nem bocsátkozik konkrét tippelgetésbe arról, hogy mely településeken indulhat több ellenzéki jelölt, ugyanis sok minden változik az előttünk álló bő fél évben. Úgy látja, több induló esetén is lehetnek olyan települések, ahol az ellenzék nyer, miként az is elképzelhető, hogy a polgármester-választáson ugyan nem győznek, de a többséget megszerzik a képviselő-testületben. A DK nyomulását így minősíti: „Minden párt a saját pozícióit próbálja erősíteni.”

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?