Milyen esélyei vannak az ellenzéknek jövőre az általuk vezetett városokban?

Képes lesz-e vajon nyolc hónap múlva megismételni az ellenzék a 2019-es önkormányzati választási sikereit? Az alábbi összeállításban lesz szó olyan településekről, ahol az együttműködés a nehezített körülmények da­cára is fennmaradt, de olyanokról is, ahol az ellenzéki összefogás mára meggyengült vagy szét is esett.

Jövőre egy napon, június 9-én lesznek Magyarországon az önkormányzati és az európai parlamenti választások. Noha ezt a kormányzat takarékossági okokkal magyarázza, a valódi ok merőben politikai. Az EP-választáson az ellenzéki pártok egymással is versengve, külön listákon indulnak, míg az önkormányzatin, 2019-hez hasonlóan, most is alapve­tően együttműködésben, közös támogatású jelöltekben gondolkodnak. A merőben ellentétes stratégiák összehangolása nagy nehézség elé állítja az ellenzéket, és a választási szabályokat 2010 óta folyamatosan a maga előnyére alakító kormánypártok helyzetét jelentősen könnyíti, esélyeiket növeli. (Az ellenzék dilemmájáról lásd: Paripáink dobrokolnak, Magyar Narancs, 2023. október 26.)

Az ellenzéki összefogás 2019-ben több kis- és nagyvárosban, valamint Budapesten sikerrel működött. A szavazói elvárásoknak megfelelve az ellenzéki pártok túlléptek a világnézeti különbségeken, a kívülállók számára sokszor érthetetlen személyes averziókon, és ennek eredményeként számos településen, a fővárosban, illetve Budapest kerületeinek többségében győztek úgy a polgármester-, mint az önkormányzatiképviselő-választásokon.

Az ellenzéki együttműködés az eltelt években, ha nem is konfliktusmentesen, de a legtöbb helyen érdemben működött.

De nem mindenhol, mondjuk azokon a településeken, ahol kettős hatalom alakult ki (ellenzéki polgármester versus kormánypárti képviselői többség, vagy fordítva). Ez, továbbá a kormányzatnak az önkormányzatok kivéreztetését célzó brutális forrásmegvonó politikája, amely mindenekelőtt az ellenzéki vezetésű településeket sújtotta, néhány helyen erodálta az ellenzéki egységet. Az együttműködés néhol ezek nélkül a nehézségek nélkül is válságba jutott a sokfelől érkezett ellenzékiek között idővel kiújult ellentétek miatt. És persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy akadtak olyan helyzetek, amikor menet közben a Fidesz sikeresen „kivásárolt” ellenzéki képviselőket, illetve hogy eleve kormánypárti „vakondokok” kerültek a testületekbe ellenzéki színekben, akik aztán a kellő időben megtették, amit tenniük kellett.

A Fidesz meg halad a maga útján, változatlanul igyekszik megnehezíteni a lehetséges jövőbeli összefogásokat. Kocsis Máté frakció­vezető nemrég bejelentette, hogy az Országgyűlés elé terjesztik az ún. „szuverenitási” törvénycsomagot, amelyet a kritikus újság­írók, civilek és ellenzéki politikusok ellen is ­lehet majd használni. Az ún. magyarázat ­szerint e törvénnyel azok dolgát nehezítené a NER, akik „külföldön dollárért árulják a ­hazánkat”.

Ebben a politikai közegben kell tehát az ellenzéknek arra törekednie, hogy 2024 júniusában megtartsa eddigi önkormányzati pozícióit, illetve lehetőség szerint újabbakat szerezzen. S persze egy olyan köztérben, amelynek a hiszterizálását a kormánypárti propaganda már most megkezdte, gondoljunk csak például a budapesti főpolgármester, vagy a főváros I. és VIII. kerületének polgármesterei ellen indított rágalomhadjáratokra.

 

Matkovich Ilona

Fotó: Facebook

Sértődésnek nincs helye

Göd és Vác: két település a Duna mentén, egymástól tíz kilométerre. Négy éve mindkét városban létrejött és sikerrel járt az összefogás. Az ellenzéki együttműködés Vácon tartja magát, Gödön atomjaira hullott.

„A 2019. októberi választási győzelem után alig egy hónappal kiadta a DK a kilövési engedélyt Gödön a friss polgármester ellen, onnantól kezdve a leszedésén dolgoztak a velünk összefogásban indult képviselők. Nyolcból négyen maradtunk a frakcióbomlás után, de mi valódi, tűzön-vízen szövetségesek lettünk. A többiek ellenünk fordultak a Fidesszel összejátszva” – foglalja össze a gödi helyzetet Vajda Viktória, a Momentum önkormányzati képviselője. Balogh Csabát 2020-ban kétszer is felfüggesztették a polgármesteri tisztségből, bírósági úton kellett kijárnia, hogy a döntést megszüntessék.

Az országban először Gödön jelölt ki a kormány különleges gazdasági övezetet (kgö), mely döntés értelmében a Samsung SDI akkumulátorgyár nem az ellenzéki vezetésű városnak, hanem a fideszes többségű Pest megyei önkormányzatnak adózik. „2019 óta kongatjuk a vészharangot az akkumulátorgyár működése kapcsán: környezetszennyezés, a lakosság veszélyeztetése, a hétköznapok nyugalmának megzavarása, és a folyamatos hülyének nézés ellen emeltük fel a hangunkat. Elmentünk a falig, és éppen ezért megindult ellenünk az úthenger: a gyár gondjai mellé megkaptuk a város anyagi ellehetetlenítését” – mondja Vajda, aki szerint egyes velük induló képviselők is próbálták elbagatellizálni a gyár okozta gondokat. Balogh Csaba polgármester 2023 elején lemondott, és Hlavács Judit önkormányzati képviselő is követte. Májusban az időközi választás nyomán a Fidesz támogatta Kammerer Zoltán lett a polgármester, így a kormánypártok visszaszerezték az agglomerációs települést.

„A szó klasszikus értelmében biztosan nem lesz összefogás. Nem lenne politikai szempontból értelme, hiszen már próbáltuk helyben, és nem vált be. Ezzel nem azt mondom, hogy nem tudok olyan DK-közeli szereplőt, akivel ne tudna gördülékenyen működni a közös munka, mert van ilyen.

De önmagában ez, és a logók egymás mögé pakolása még nem lesz alkalmas arra, hogy a várost közösen tudjuk vezetni. Sokkal inkább egy Momentum–civil »összefogás« lehet működőképes.

Ez nem a választási matekon, hanem a valóban közös célokon, a tisztességes szándékon, közös értékrenden fog alapulni” – mondja Vajda Viktória.

A gödi ügyeket közelről ismerő egyik forrásunk szerint a helyi összefogás szétesése egyedi eset, amihez személyes ellentétek vezettek és nem országos feszültségek. Ettől függetlenül a választók elvárják, hogy valamiféle együttműködés létrejöjjön az ellenzéki erők között. Forrásunk szerint a kormánypártok a lengyel választások tükrében nagyon odafigyelnek majd a 2024-es önkormányzati választásokra: bőven lesz aknamunka, például kamu jelöltek indításával.

Vácon viszont a kormánypárti ellenszélben is sikerült egyben tartani az összefogást: Matkovich Ilona polgármester (aki lapunk korábbi szerzője), valamint több önkormányzati képviselő ellen számtalan támadás indult a helyi kormánypárti sajtóban. Egyik forrásunk szerint a direkt lejáratási kísérletek mellett „kerülő utakon” is próbálkoztak a kormánypártok helyi erői: önmagukat függetlennek feltüntető személyekként próbáltak megkeresni egyes képviselőket, hogy szakadjanak ki az együttműködésből. Ezek az akciók nem jártak sikerrel, mert az ellenzéki városvezetők a különbségeken felülemelkedve képesek voltak a megfelelő munkakapcsolat kialakítására.

Vácott is zajlik a felkészülés 2024-re: elkezdődtek a tárgyalások a pártokkal, és forrásunk szerint vannak arra utaló jelek, hogy „a legerősebb ellenzéki párt” több pozíciót akar magának kiharcolni. „Amikor a pártpolitika fentről leszól, az éket tud verni közénk” – teszi hozzá. A legtöbben szeretnék fenntartani a mostani felállást, de könnyen lehet, hogy lesznek változások, ugyanis van olyan képviselő, aki bizonytalan a jövő évi indulásában. Forrásunk a korábbi tapasztalatok alapján durva kampányra számít, főleg, hogy a nem hivatalos felmérések az összefogás előnyét mutatják a Fidesszel szemben. A kormánypárt nem találja a megoldást, mivel, ahogyan forrásunk fogalmaz, a váci Fidesz emberállománya „a rendszerváltás óta a legrosszabb”, nincsenek már a párt helyi szervezetében magasan kvalifikált, értelmiségi tagok, egyértelműen megerősödött „az alpári vonal”. Kormányoldalon még mindig zajlik a casting, több név is forog, a legvalószínűbb befutónak Imre Zsolt korábbi fideszes országgyűlési képviselőt tartják, noha a városban nem annyira ismert.

„A Vácért Lokálpatrióta Egyesület felkészülten várja a jövő évi önkormányzati választásokat, egyeztetéseket is folytat a közös indulásról – ugyanúgy, mint a 2019-es választásokat megelőzően” – írta megkeresésünkre Makrai Zsolt alelnök (az egyesület színeiben jutott be a testületbe Ferjancsics László alpolgármester). Makrai a szuverenitási törvénycsomagról azt gondolja, hogy „a civilek visszaszorítására szolgáló újabb, a demokráciát romboló törvénycsomag sem tudja megakadályozni, hogy a Vácért Lokálpatrióta Egyesület a 2024-es helyi önkormányzati választáson is a képviselő-testület összetételére, és a polgármester személyére jelentős hatással bíró jelölő szervezet legyen”. Az egyesület a szavazóktól és támogatóiktól kapott felhatalmazást arra használta, hogy „az átlátható, összefonódás-mentes önkormányzati működésre, valamint a városfejlesztés megfontolt, ciklusokon átívelő lényegére felhívjuk a figyelmet. Ez az alapvetésünk továbbra sem változik, és ezt várjuk el az összefogás többi tagjától is. Többek között ilyen, hogy a gödi akkumulátorgyár megvalósítását a váci önkormányzat ne segítse elő – ám erről a váci képviselő-testület több tagja más álláspontot képviselt”.

Feszültség Márki-Zay körül

Azt, hogy az ellenzék együtt még a fideszes fellegvárakban sem esélytelen, megmutatta Márki-Zay Péter két győzelme.

A Csongrád-Csanád megyei Hódmezővásárhelyen először a 2018-as időközi polgármester-választást nyerte meg. Mivel a közgyűlésben akkor még többségben volt a Fidesz–KDNP, alakulhatott volna úgy is, hogy a 2019-es rendes önkormányzati választásra elfogy Márki-Zay lendülete és támogatottsága. Ám ismét az övé lett a polgármesteri tisztség, a tíz egyéni képviselői körzetből pedig kilencben győztek a vele induló Mindenki Magyarországa–Tiszta Vásárhelyért Egyesület (MMM–TVE) jelöltjei. 2019 ősze után tehát meggyőző közgyűlési többség állt Márki-Zay mögött.

A csapat a 2022-es országgyűlési választásokig egységesnek látszott. Tavaly áprilisban aztán a polgármester előterjesztette: váltsa le a közgyűlés Kis Andrea főállású alpolgármestert (MSZP) a tisztségéből. Javaslata nem kapta meg a minősített többséget. Ezek után Márki-Zay megvonta az alpolgármesteri feladatokat a helyettesétől. Döntéséről azt írta a Facebookon, „az ember soha nem attól válik meg, aki támogatja, hanem aki sorozatban hátba szúrja”, aztán azt, hogy ez nem politikai, hanem munkáltatói döntés volt, amit a hivatalban és a politikai közösségben régóta fennálló feszültség indokolt. A DK választókerületi elnöke, Mucsi Tamás akkor elszabadult hajóágyúnak nevezte Márki-Zayt, aki, lám, elkezdte építeni a saját klientúráját. Megromlott a viszony Márki-Zay és a csapatához tartozó Krupiczer Ferenc önkormányzati képviselő között is. Idén februárban nyilvános ülésen a polgármester azt mondta, Krupiczer olyan pártot támogat, amelynek vezetője hatalomban tartotta Polt Pétert és nem számoltatta el Orbán Viktort.

Legutóbb október elején vitázott nyilvánosan Kis Andrea, Márki-Zay Péter és Krupiczer Ferenc. Egy 94 éves férfi úgy halt meg a vásárhelyi nyugdíjaslakóparkban, hogy a hírek szerint napokkal a halála után találtak rá. A polgármester a közgyűlésben nehezményezte, hogy Kis Andrea és Krupiczer Ferenc is nyilatkozott az esetről a helyi médiának, és ők is vizsgálatot sürgettek. Márki-Zay szerint a két képviselő politikai tőkét kovácsolt az ügyből – Krupiczer ezt visszautasította, azt mondta, újságírói kérdésre nyilatkoztak, szerinte korrekt módon. A polgármester erre úgy reagált, hogy az ülésen kell vizsgálatot kezdeményezni, nem a Fidesz-sajtóban üzengetni. Krupiczer később azt, hogy a polgármester is részt vesz a vásárhelyi ételosztásban, a Facebookon úgy minősítette, „kampányfogás, guruló dollárokból”.

A kérdésre, hogy a következő önkormányzati választáson marad-e az összefogás, és egyeztet-e Márki-Zay Péter a DK-val és az MSZP-vel, a polgármester azt írta a Magyar Narancsnak, hogy a teljes helyi ellenzéket az MMM–TVE koalíciója egyesítette. Ez nem változott, csak a tízfős közgyűlési csapatból egy DK-s és egy MSZP-s képviselő látványosan a vezetés ellen fordult. „Nyilatkozataik – folytatta Márki-Zay – rendszeresen a Fidesz-sajtóban jelennek meg, együtt és külön is pereket indítottak ellenem, a Fidesszel összhangban árasztják el hivatalunkat közérdekű adatkérésekkel, lejárató célzattal. Bár országosan a ­parlamenti ellenzék törekvéseit továbbra is ­bátorítjuk, helyben a helyi civil, lokálpatrióta erők összefogásában hiszünk, pártok részvétele nélkül, ahogyan 2018-ban és 2019-ben is. A csapat kohéziója érdekében egymással együttműködésre képtelen jelöltekkel semmi esetre sem lehetünk sikeresek, így ha több ellenzéki csapat is indulna a 2024-es vásárhelyi választásokon, akkor a megegyezés hiányában csakis az előválasztást tartjuk elfogadhatónak az esélyesebb csapat kiválasztására.”

„Félreértés, hogy DK-tag vagyok, soha nem voltam tagja egy pártnak sem” – tisztázta a Magyar Narancsnak Krupiczer Ferenc. Az igaz, hogy a NER embereket megnyomorító politikájával szemben a DK megoldási javaslatai állnak hozzá a legközelebb. Azt nem tudja, a párt milyen stratégiával készül a következő választásra. Ahogy az országban sok helyen, úgy még Vásárhelyen sem dőlt el semmi, és mivel a Fidesz sem siet, van idő. A képviselő szerint Márki-Zay is vár még. „Ismerve az ő gondolkodásmódját, még ő maga sem tudja, hogy kiket kérjen fel jelöltnek. 2019-ben is több személy neve megfordult a fejében, végül egészen mások lettek a jelöltek, a bejelentés előtt két nappal is változtatott. Azóta a helyzet némileg változott. Neki is meg kell tanulnia, hogy a helyi politika nem azonos az országossal. Azt is lehet érezni, hogy az emberek nem akarják, hogy a lázári éra visszajöjjön Vásárhelyen” – fejtette ki lapunknak Krupiczer Ferenc.

A szintén Csongrád-Csanád megyei Szentesen 2019-ben az ellenzékinek számító Jövőnk Szentes Egyesület polgármesterjelöltje, Szabó Zoltán Ferenc győzött, ő váltotta a nyugdíjba vonult MSZP-s veteránt, Szirbik Imrét. A fideszes jelölt, Gémes László végül a megyei közgyűlés elnöke lett, de ott sem könnyű a dolga. A szentesi képviselői körzetekben mindenütt a Szabó Zoltán Ferenc mellett álló Jövőnk Szentes Egyesület győzött, a listáról a Fidesz–KDNP három, a Szentesi Polgári Szövetség egy képviselőt juttatott a testületbe. Olyan szakadás, mint Hódmezővásárhelyen, nincs, a belső viták jellemzően nem jutnak el a nyilvánosságig.

Szegeden 2019-ben Botka Lászlót egyedül az Összefogás Szegedért Egyesület indította. Az őt segítő képviselőjelölti csapat mögé azonban az egyesületen kívül beállt az MSZP, a Momentum, a DK, az LMP és a Jobbik is. A húsz egyéni választókörzetből ez az összefogás 18-at megnyert. Kettőben a Fidesz–KDNP jelöltje győzött, és a listáról még hét kormánypárti politikus került be a közgyű­lésbe – plusz Szabó Bálint (Független Városi Szövetség), aki ellen legutóbb Orbán Viktor konvojának az üldözése miatt indult büntetőeljárás. Szabó hónapokig előzetesben volt, tíz kilót fogyott, de júniusban másfél év felfüggesztett börtönt kapott, így kiengedték.

A szegedi közgyűlés képviselői közül nem ő az egyetlen, aki előzetes letartóztatásban volt. A Botka Lászlót támogató összefogás jelöltjeként egyéni körzetben szerzett mandátumot Joób Márton 184 napig volt előzetesben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás vádja miatt. Letartóztatása és a vád megdöbbentette a polgármester környezetét. Amióta Joób ismét szabad, bejár a közgyűlésbe, dolgozik, de több ügyben is szembement a polgármester mögötti többség szándékával.

Botka és környezete gondoskodott arról, hogy a 2022-es előválasztáson a szocialista Szabó Sándorral szemben induló és vehemensen kampányoló, ezért az önkormányzati médiában ostobának, erkölcstelennek és Szeged-ellenesnek minősített DK-st, Binszki Józsefet gyorsan bevonja a városvezetésbe. Tavaly októberben alpolgármesteri tisztséggel bízta meg a közgyűlés Binszkit, biztosítva ezzel, hogy ne forduljon elő még egyszer az, ami tavalyelőtt októberben, a Cserepes sori piac ügyének tárgyalásakor, amikor a három DK-s képviselő a polgármesteri javaslattal szemben szavazott.

„Aludnom kell rá párat”

Észak-Békés legnagyobb városában, Szeghalmon 2019 októberében ismét győzött az a civil, de irányultságában baloldali-liberális csapat, amely 2002-től sorra nyeri a helyhatósági választásokat Macsári József egykori MSZP-s és Farkas József volt szabaddemokrata politikus vezetésével. A polgármester-választást Macsári legutóbb „csak” kétharmaddal nyerte meg; nem mellesleg egy független aspiráns is megelőzte a Fidesz jelöltjét. A kilencfős képviselő-testületbe egy fideszes sem jutott be. Előtte, 2014-ben Macsári József a voksok majd’ háromnegyedét gyűjtötte be, és már 2002 óta vezeti az észak-békési települést.

Szeghalmon ennyire jól csinálnak valamit a szociálliberális gyökerekkel rendelkező civilek, vagy a Fidesz ennyire gyenge? Farkas József társadalmi megbízatású alpolgármester, aki ügyvédként praktizál a nyolcezer lakosú kisvárosban, erre ezt válaszolta: „Figyelünk a fejlesztésekre, a lakossági igényekre és sokat dolgozunk.” Az utóbbi 10–15 év meghatározó fejlesztései közé tartozik a helyi rendelőintézet és kórház felújítása, az egész várost érintő szennyvízberuházás és a városközpont másfél milliárdos újjáépítése.

A kormány 2010 óta azonban csak csepegteti a pénzt az ellenzéki városnak, a térség fideszes országgyűlési képviselője pedig nem foglalkozik vele: Farkas szerint jellemző, hogy bár Kovács Józsefet (Fidesz–KDNP) többször is meghívták a testületi ülésre, hogy számoljon be a munkájáról és vázolja a várossal kapcsolatos terveit, erre 2010 óta egyszer sem volt ideje.

Macsári József ehhez hozzátette: mindezek ellenére saját forrásból vagy pályázatok útján értek el eredményeket az utóbbi időben is. Ilyen az egész települést átfogó, komplex belvízvédelmi projekt, valamint a hamarosan több százmilliós fejlesztésként induló sportparkprogram. Azt viszont kifogásolta, hogy a Szegedet Debrecennel összekötő M47-es autóút építésénél a térség – így Mezőberény, Körösladány, Dévaványa és Szeghalom – jogos érdekeit nem veszik figyelembe a lehetséges nyomvonal kialakításakor. Kérdésünkre

Macsári megerősítette, hogy civil csapatával 2024-ben újra nekivág a helyhatósági választásnak,

igaz, korukra tekintettel Farkas József és Bartis Márton már nem lesz az indulók között. Ezért azt tekintik fő feladatuknak, hogy helyettük megtalálják a hiteles jelölteket.

Észak-Békés másik városában, Füzesgyarmaton a legutóbbi önkormányzati választáson ritka eredmény született: Koncz Imre polgármesterjelölt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) képviselőjelöltjei egy kivételével minden mandátumot elvittek az ötezres városban. „Az emberi és szakmai reputációnk mellett mindenképpen nagy szerepet játszott a választók négy évvel ezelőtti döntésében, hogy kritikát akartak mondani az előző, fideszes vezetésről” – mondta lapunknak Koncz Imre. A polgármester súlyos örökségnek nevezte az előző, kormánypárti önkormányzat által felhalmozott több mint 350 milliós hiányt; a pénzügyi helyzetet az elmúlt években konszolidálták, s mára szerény tartalékot is képeztek.

A szeghalmi alpolgármesterrel szemben Füzesgyarmat első embere nem panaszkodott kormányzati ellenszélre. Hat beadott pályázatuk mindegyike nyert, azok közül az a legfontosabb, amelyből 17 belterületi utat hamarosan le tudnak aszfaltozni. Bérlakásokat építenek, a zöld város fejlesztése jegyében parkosítanak, de lesz új piacuk, és futja a helyi fürdő modernizálására is. Az egyben maradt MMM-csapat a sikerek ellenére még nem döntötte el, hogy miként indul jövőre. „Nem tudom, hogy indulok-e újra vagy nyugdíjba megyek. Erre még aludnom kell jó párat” – mondta Koncz Imre.

Varga Judit bekavar

A miskolci polgármester és a helyi DK-csapat teljes gázzal száguld egymással szembe: mindkettő azt várja, hogy a másik mikor rántja félre a kormányt – jellemzi a miskolci helyzetet egy városházi forrásunk. Pedig minden olyan szépen indult. 2019-ben Veres Pál, aki korábban a Földes Ferenc Gimnázium matematikatanára és egyben igazgatója volt, a Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület jelöltjeként indult a polgármesteri helyért és nagy ­fölénnyel, 54,80 százalékkal nyert. A 27 tagú képviselő-testületben az ellenzék jelöltjei szereztek többséget, akik a Velünk a Város frakció­ba tömörültek. A repedések azonban gyorsan megjelentek a koalíción.

 

Szijjártó és Veres, ki lesz itt sikeres?

Fotó: Facebook

A városvezetési tapasztalatokkal nem rendelkező Veres Pál elsősorban MSZP-s és jobbikos emberekkel vette magát körbe, a DK nem került ebbe bele. A kisebb-nagyobb presztízsű és jövedelmet hozó városházi állások elosztásánál is voltak súrlódások. A Covid-járvány és az önkormányzatokat sújtó megszorítások kezelésekor is mást képviselt a DK, mint a többiek.

Idővel a Verest támogató politikusok pártjai a parlamenti bejutási küszöb alá kerültek a felmérésekben, és a DK a legerősebb ellenzéki tömörödésként megpróbálta az erőviszonyokat átrendezni. Például azzal, hogy ő adja a következő polgármesterjelöltet, aki ellen más ne induljon ellenzéki oldalról. Látva az egyre kuszább helyi viszonyokat, gazdasági nehézségeket, a támogatói megosztottságát, Veres megpróbált az ellenzéki pártok nélkül is lobbizni a város érdekében. Még az is felmerült, hogy olyan politikusokat von be a városvezetésbe, akik az előző, fideszes korszakban voltak vezető pozícióban.

Veres következő lépése kiverte a biztosítékot: Varga Judit miniszter felkérésére kurató­riumi tag lett a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványban. A DK nehezményezte, hogy a városvezető nem egyeztetett velük, holott egy koalícióban politizálnak. Veres nem mondott le kuratóriumi tagságáról, és innen eldurvultak az események. 2021-ben személyes tárgyalások helyett közleményben kezdett üzenni a polgármesternek Hegedűs Andrea – akkor még önkormányzati képviselőként –, hogy biztosítson ingyenes antitesttesztet azoknak a miskolciaknak, akiket kínai vakcinával oltottak be. Később a DK nem szavazta meg a város 8 milliárdos hitelfelvételét, kihasználva, hogy a DK-sok nélkül nincs meg a városházi többség.

A városi vízművek miatt is voltak viták a Velünk a Város frakcióban. A DK szerint a „polgármester által felvázolt feltételekkel nem adható át egy ekkora közművagyon az államnak”. Volt olyan is, hogy Veres fizetésének emeléséről szóló előterjesztést sem támogatták. A DK helyi erős embere, Mokrai Mihály egy alkalommal „akár le is cserélhetjük azt a játékost, aki a sárga lapot eredményezte” kiszólással fenyegette meg Verest, mert szerinte sikertelenül vezeti a várost. Az adok-kapok újabb fejezeteként Veres azonnali hatállyal kirúgta a városi médiumokat üzemeltető cég vezetőjét, mert az állítólag túl közel állt a DK-hoz – a hivatalos indok természetesen nem ez volt. A napokban pedig egy teljesen jelentéktelen építkezés fiaskója okán a DK már egy halál­esettel is kapcsolatba hozta a polgármestert.

Veres sokáig csak lebegtette az indulását, a közelmúltban viszont be is jelentette. Egyelőre a Jobbik és az MSZP támogatását tudhatja maga mögött. Két hete pedig Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke sajtótájékoztatón közölte, hogy a két párt polgármesterjelöltje Hegedűs Andrea volt miskolci önkormányzati képviselő, aki 2022-ben a DK listájáról került be az Országgyűlésbe.

A Miskolcot vezető koalíció a jelenlegi állás szerint tehát megosztottan vág neki a kampánynak – ez pedig a Fidesz sima győzelmét vetíti előre.

A kormánypártnak amúgy még nincs polgármesterjelöltje; fideszes forrásaink szerint, mivel Miskolc fontos város, a polgármesterjelölt személyéről maga Orbán Viktor fog dönteni. Elképzelhető, hogy olyan, a helyi politikától kissé távolabb álló embert indítanának, akit kevésbé koptattak el az elmúlt évek miskolci csatározásai.

Szentkirályi Alexandra mint jelölt

Tízéves fideszes városvezetésnek vetett véget az ellenzéki összefogás győzelme Pécsett 2019 őszén. Egyéni mandátumot egyik kormánypárti induló sem tudott szerezni, két kerületben győzött csak egy 2002-ben alapított Fidesz közeli álcivil szervezet. Pécsett 2019-ben az LMP külön indult, mert a választás előtti osztozkodáson a kívánt kettő helyett csak egy mandátumot kapott volna. Végül azt sikerült nekik egyedül indulva is, listáról megszerezniük. Az összefogásban a DK, a Jobbik, a Momentum és az MSZP vett részt. Néhány ellenzéki képviselő egy helyi civil mozgalom zászlaja alatt vagy párton kívüliként indult és került a közgyűlésbe. A polgármesteri széket elnyerő Péterffy Attila is a politikában addig ismeretlen, az üzleti világból érkező független induló volt. A Fideszhez nem kapcsolható pártok és szervezetek úgy szereztek tehát kétharmados többséget, hogy a kormánypárti (és kapcsolódó) képviselők mellett még az LMP is kapott egy mandátumot.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt taktikai okból nem indult a választáson. Szintén fontos részlet, hogy az ellenzéki összefogás egyik központi figurája, Mellár Tamás országgyűlési képviselő volt, akinek azonban mára megromlott a viszonya Péterffy Attilával. Az sem kizárt, hogy az általa életre hívott Mindenki Pécsért nevű egyesület jövőre a vetélytársa lesz Pé­terffy­éknek. Ami biztos:

Pécsett lesz többpárti ellenzéki összefogás, habár az erőviszonyok és az induló szervezetek sora nem eldöntött, az viszont igen, hogy annak ismét Péterffy ­Attila lesz a polgármesterjelöltje.

Az ellenzék a korábbi erőviszonyokat nem fogja tudni fenntartani, a Fidesz biztosan erősít, sőt várhatóan egy Mi Hazánk-mandátummal is számolni kell. A győzelemre, és talán az egyszerű többség megszerzésére azonban van esélye az összefogásnak. Az pedig egy­re valószínűbb, hogy Péterffyt nehéz lesz ­legyőzni.

A Fidesz még nem nevezte meg a pécsi polgármesterjelöltjét. Habár négy éve a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Vári Attila simán elbukta a választást, úgy tudjuk, az országos vezetés nem zárta ki, hogy ismét nem pécsi jelöltet (Szentkirályi Alexandra neve merült fel), vagy nem Fidesz-tagot indítson. Információink szerint a végső döntés januárra várható, és az sem lenne meglepő, ha a volt vezető szocialista politikust, Szili Katalint kérnék fel a Karmelitában az indulásra. Szili korábban kérdésünkre cáfolta, hogy komolyan szóba került volna a neve vagy ő ebben gondolkodna, de azért, tesszük hozzá, adott esetben januárig simán meggyőzhetik még. Szili hajdan mindig biztosan hozta az egyik pécsi egyéni országgyűlési mandátumot az MSZP-nek. Miután elhagyta az MSZP-t, sokáig párton kívüli volt. Az egyetemi „modellváltás” után megválasztották a PTE egyik kuratóriumi tagjának, de még ekkor is csak Orbán-közeli közéleti szereplő volt. Újabban viszont már a kormánypárti KDNP tagja, ahogyan Szili fogalmazott, végre „hazatalált”.

A Fidesz az elmúlt hetekben-hónapok­ban civilekkel is tárgyalt a pécsi jelöltségről: ­tudunk olyanról, aki visszamondta a felkérést.

A legnagyobb esélye a polgármester-jelöltségre jelenleg Csizmadia Péter jogásznak, a pécsi közgyűlés Fidesz-frakció vezetőjének van – ­korábban azt mondta, vállalná a jelöltséget.

Az említett álcivil Fidesz-közeli szervezet, az Összefogás Pécsért Egyesület vezetője, Kővári János volt korábban fideszes országgyűlési képviselő, majd Mellárral szemben elbukott jelölt is; az ő indítása sem kizárt, és biztosan vállalná is. Mellette felmerült Szentgyörgyváry Péter neve is, akinek papíron egyik szervezethez sincs köze, s aki egy bordalokat éneklő hattagú a capella férfikórus tagjaként lett ismert, jelenleg a siklósi várat működtető cég vezetője. A Fidesz esélyeit jövőre növeli, hogy az ellenzék Pécsett nem maradt egyben, sokféle mozgás volt a soraikban az elmúlt években. Az LMP is ismét külön indulhat. Sőt a különféle botrányok vagy botrányosnak beállított ügyek miatt egy új, ellenzékinek mondott frakció is alakult három fővel (Tiszta Kezek), Bognár Szilvia volt DK-tag és volt alpolgármester vezetésével. Bognár és a Fidesz az elmúlt időszakban élesen szemben állt különféle ügyekben, és e „küzdelmet” a helyi NER-média rendre tárgyalja is. Ám ismerve a helyi viszonyokat és a Fideszt, inkább arról van szó, hogy ennek a célja nem más, mint megemelni, erős és fontos ellenzéki szereplőnek láttatni a Tiszta Kezeket. A színjáték célja nyilván az, hogy ha Bognárék 2024 júniusában indulnának, ismerjék már annyira őket, hogy képesek legyenek lecsípni valamennyit az ellenzéki szavazóbázisból.