Interjú

„A jogállam Magyarországon halott”

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az új korrupcióellenes szervekről

Belpol

A kormány eltaktikázta magát, emiatt sokkal komolyabb vállalásokat kell tennie az uniós támogatások folyósításáért. De lesz hatása az Integritás Hatóságnak vagy a bíróságok megerősítésének, életre kelthető-e a jogállam Magyarországon? Ligeti Miklós nem túl optimista.

Magyar Narancs: Örülünk annak, hogy az Európai Bizottság és a Tanács nekidurálta magát?

Ligeti Miklós: Ha 2012-ben történt volna mindez, sokkal jobban örülnénk, és Magyarország is sokkal élhetőbb ország lenne. Egy teljességgel elfoglalt közjogi térben és nagyobb részt leuralt piacon kezdett el rendet csinálni az Európai Bizottság, illetve annak hatására a magyar állam. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy mindez végül mire elegendő. Magyarországon a hatalom birtokosai már azt is megengedhetik maguknak, hogy tisztességesen járjanak el.

MN: Tényleg megengedhetik maguknak?

LM: Sokkal kevesebbet kockáztatnak, mint tették volna ezt mondjuk öt-tíz évvel ezelőtt. Kézhez szoktatták a piaci szereplők egy részét, és megtalálták a modus vivendit a túl nagyokkal is. Az államhatalmi szektorban nincsenek ellenlábasok. Egyedül a bíróság áll még úgy, ahogy, a többi államhatalmi szerv az elmúlt években sajnos nem mutatott fogakat és karmokat. Az a kivétel, amikor egy-egy esetben mégiscsak kiderül, hogy tudnak nyomozni, vádat emelni, tényállást felderíteni, szankciót alkalmazni politikailag érzékeny ügyekben is. A gazdaság egyes területein már teljesen szükségtelen a versenyhivatali vizsgálat alól mentesíteni egy-egy cégfelvásárlást, összeolvadást, vagy mondjuk közbeszerzési eljárásban versenyszűkítő feltételeket alkalmazni, személyre szabni egy kiírást, mert már enélkül is nagyra nőttek a hatalom számára fontos baráti szereplők. Ezeknek sok területen alig vannak konkurenseik, akiket állami segédlettel vagy a szabályok hajlítgatásával ki kellene szorítani a versenyből. Az egyik első ilyen típusú gazdagodás az Elios-ügy volt: egyértelműen szükség volt arra, hogy rászabják a kiírást arra, akivel meg akarták nyeretni a projektet. Ma már egy Mészáros- vagy Szíjj-féle építőipari cégnek nincs szüksége arra, hogy adminisztratív vagy szabályozási eszközökkel letolják a pályáról a konkurenciát.

MN: Akkor ezek szerint igaza van az Integritás Hatóság frissen megválasztott elnökének, hogy nincs korrupció Magyarországon, csak korrupt emberek vannak?

LM: Nem tartom magam Bíró Ferenc-szakértőnek, és nem szeretném az ő szavait kommentálni. De ha teljes mértékben az lenne helytálló, amit ő mondott ebben a nyilatkozatban, akkor nem lenne Integritás Hatóság Magyarországon, az Európai Bizottság nem érezte volna fontosnak, hogy új hatósággal és új hatáskörök megfogalmazásával írja elő a fellépést a visszaélésekkel szemben. A korrupció emberi magatartás, ám ha a korrupció elleni küzdelmet arra szűkítjük, hogy az egyéni magatartásokat kiiktassuk, akkor tele lesznek a bűnügyi statisztikák korrupt kistisztviselőkkel, akik némi baksis ellenében engedélyeket adnak ki, vagy eltekintenek a bírságolástól, miközben a rendszer, amely működni hagyja vagy kitermeli őket, érintetlen marad.

MN: A Bizottság komoly igényeket fogalmazott meg az Integritás Hatóság működését illetően. Ezek nagyon részletekbe menő szabályozások – de mi garantálja azt, hogy a hatóság valóban el akarja végezni azt a munkát?

LM: A Bizottság és általában véve az Európai Unió hosszú időn keresztül nem akarta, vagy nem volt képes megtalálni, megérteni a Magyarországon zajló korrupciós és jogállami folyamatok eredőjét, és nem akarta látni, mi a megoldás. Általában megelégedett azzal, hogy léteznek azok a formák, azok a megoldások a magyar közjogi, politikai térben, amelyek megszokottak a nyugat-európai országokban. Tíz év kellett, mire a Bizottság és az uniós döntéshozók megértették, hogy Magyarországon ezek a megoldások, intézmények kiüresedtek. A rendkívül részletekbe menő mérföldkövekből, amelyek sokszor nem is kövek már, hanem kavicsok, úgy tűnik, a Bizottság megértette: a technikai nüanszokba elrejtett apró részletek azok, amelyek megváltoztatásával esetleg garantálni lehet, hogy valami megjavuljon a rég elromlott jogállamból. Sokkal egyszerűbb a dolga a Bizottságnak Lengyelországgal: ott csináltak egy fegyelmi testületet a felsőbb bíróságokra kiterjedő hatáskörrel, ami korábban nem volt. Egyszerű volt azt mondani, hogy szüntessék meg és kész. Magyarországon ilyen egy­értelmű, egyetlen mozdulattal megszüntethető és eredményre vezető intézkedés nem azonosítható, nagyon sok apró, pici lépésből kell összerakni azt a kirakóst, ami megoldhatja a problémákat. Sajnos, egyre kisebb az esélye annak, hogy a folyamat ténylegesen visszafordítható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.