A kormány új romastratégiája mintha nem venne tudomást a valóságról

Belpol

Civil szervezetek a társadalmi egyeztetés hiánya miatt is bírálják a tervezetet, árnyékstratégia kidolgozását ígérik. 

Tizenöt civil szervezet fogalmazott meg nyilvános bírálatot a kormány új romastratégiájának tervezetével szemben. A hivatalosan Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 néven futó dokumentum elkészítése uniós elvárás, ez alapján kap majd az ország sok milliárd forintnyi Európai Uniós és más nem EU-s országokból érkező fejlesztési forrást a következő években.

A tiltakozó civilek sérelmezik, hogy a stratégia tervezetének véleményezésére nagyon rövid időt kaptak: december közepén került ki a tervezet a kormány egyik honlapjára, a véleményezési határidő január 5. volt. Tizenegy, a témával foglalkozó szervezet vette a fáradságot, és miután nem kapott haladékot, január 5-ig egy 14 oldalas általános véleményt fogalmazott meg, illetve 69 oldalon keresztül elemezte az egyes fejezeteket.

"Ezután többször kértük a felelős Belügyminisztériumot, hogy küldjék el a stratégia legutolsó, kormány elé kerülő változatát, de azt nem kaptuk meg" - írják az Autonómia Alapítvány Facebook-oldalán is olvasható közleményükben.

Úgy látják,  a hivatalosan megismerhető decemberi változat inkább csak egy kvázi kötelező, az EU-források felhasználást olajozó dokumentum, ami szemérmesen nem tér ki olyan kulcskérdésekre, mint:

  • hogy a romák magyarországi helyzete nem vizsgálható és értékelhető a politikai- és az államhatalom működési anomáliáinak meghatározása nélkül;
  • a cigányellenesség;
  • a pályázati források elterelése;
  • a kiemelt programok versenyt, így innovációt szűkítő hatása;
  • a szakemberhiány;
  • a pályáztatási, közpénz felhasználási szabályok megkerülése;
  • a stratégia céljait messze nem támogató jelenlegi szociálpolitikai irányok; vagyis a fejlesztés- és a szakpolitika ellentmondásai, ellentétes irányai;
  • a roma integráció szempontjából kulcsfontosságú segítő szakmák (a közművelődéstől a szociális segítésig) és a kulcsszereplő roma önszerveződések alulfinanszírozottsága;
  • az állami intézményrendszer átpolitizáltsága, mely nem alkalmas arra, hogy integrációs célokat és programokat megvalósító civil kezdeményezéseket bátorítson.

A közleményhez csatlakozó szervezetek (Cigányság Kutató Intézet - Romano Instituto, Oltalom Karitatív Egyesület, Idetartozunk Egyesület, Bagázs Közhasznú Egyesület, Új Start Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Romaversitas Alapítvány, Gyerekesély Egyesület, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Élménylelő Ifjúsági Egyesület, Indahouse Hungary Egyesület, 1Magyarország Kezdeményezés, Uccu Alapítvány, Partners Hungary Alapítvány, Utcáról Lakásba Egyesület) elvárják a kormánytól, hogy a roma stratégia valódi szakmai párbeszéd során készüljön el, közös műhelymunka és egyeztetés során.

Szeretnék továbbá, ha a folyamatban a tervezéstől az értékelésig a kormánytól független önszerveződő szakmai és roma kezdeményezések kiemelten jelen lennének, és ha a kormány valóban alapdokumentumként kezelné az elkészült romastratégiát, szakpolitikáit és fejlesztéspolitikáját is erre építené.

Amennyiben ebben nem lesz partner a kormányzat, a szervezeteink önállóan fognak hozzá egy árnyék roma stratégia megalkotásához - írják.

Az új felzárkózási stratégia tervezetét a Magyar Narancs legfrissebb lapszámában részletesen is elemezzük, illetve összehasonlítjuk az EU roma keretstratégiájának elvárásaival. Cikkünk digitálisan is elérhető!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.