A szabad kulturális élet leépítése 2010 után

A rossz közérzet kultúrája

Belpol

Pár hét híján tizenöt éve hangzott el Orbán hírhedt kötcsei beszéde, amely a készülő Fidesz-világ kulturális univerzumát vetítette előre. Honnan indult és hová jutott azóta az orbáni kultúrpolitika? Milyen víziók mozgatták és mozgatják a rendszer kulturális építkezését? Van-e egyáltalán építkezés és rendszer, és miért érzi majd’ mindenki rettenetesen magát benne? És maradt-e élet rajta kívül?

Aligha van annál jellemzőbb momentuma a mai kulturális viszonyoknak, mint hogy a közelmúltban kirobbant irodalmi vitában az elvileg független – többnyire fiatal – megszólalók kikérik maguknak, hogy egy független, magánfinanszírozásból működő ösztöndíj kiírásában feltételként szerepel a NER-től való függetlenség. A Péterfy író házaspár (Péterfy Gergely és Péterfy-Novák Éva) által meghirdetett „Utas és holdvilág” Alkotói Ösztöndíj Umbriában elnevezésű program évente két szerzőnek kínál olaszországi alkotói időszakot egy-egy hónapra, amibe a lakhatás költségei, az oda- és visszautazás, illetve ezer euró költőpénz is beletartozik. A kiválasztott szerzőnek ugyanakkor a szokásos feltételek (például rendelkezik legalább egy, nem magánkiadásban megjelent szépirodalmi művel) mellett annak az elvárásnak is meg kell felelnie, hogy „nem részesül és nem részesült a Magyar Művészeti Akadémia vagy bármilyen, a NER-hez köthető szervezet, vagy (2018 decemberét követően) a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíjából”. A rendhagyó kiírást a Litera.hu-n kritizáló fiatal megszólalók ez utóbbit érzik részben kirekesztőnek, részben a jelenlegi magyarországi viszonyok között tulajdonképpen teljesíthetetlennek.

Négy éve a Demeter Szilárd-féle Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által kiírt Térey-ösztöndíj kavart hasonló vitákat – azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy Péterfyék ösztöndíja rendszeren kívüli magánkezdeményezés, míg a PIM ösztöndíját az állam odautalt milliárdjaira tudták hirtelen felhúzni. A tét mindenesetre akkor is az volt, mint most: lehet-e egyáltalán függetlennek lenni a 2010 óta működő politikai rendszertől? Erre a kérdésre azért is nehéz egyértelmű választ adni, mert maga a rendszer, illetve annak kulturális mozgástere nem átlátható. Amit a NER 2010 óta kulturális területen fel-, illetve leépített, az inkább tűnik személyes ambíciók, hagymázas víziók, revansista törekvések és olykor épeszű értékmentési kísérletek szétszálazhatatlan szövedékének, semmint átgondolt kulturális stratégiának – és éppen ezért nehéz vele szembeszállni vagy tőle függetlenedni.

Első kör: szép, nemes és választékos

Orbán Viktor 2009. szeptember 9-én, Kötcsén nagy beszédben vázolta fel készülődő kormányának kulturális programját. A szöveg, amelynek írott változata a jobboldal akkori fontos, mára elfelejtett fórumában, az Élet és Irodalom ellenlapjának szánt Nagyításban Megőrizni a létezés magyar minőségét címmel jelent meg, már akkor egyfajta Heuréka-pillanat volt a magát „konzervatívnak” valló szellemi közeg számára. S valóban: a szónok mindent előrevetített mindabból, ami felé az államilag fenntartott magyar kulturális élet elindult a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. (Orbán nyolc évvel később, a korszakváltónak szánt 2018-as tusványosi beszédében újdonságként még egyszer előadta ezt.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A mesék előtt

  • - turcsányi -

Ha érte valaha is kultúrsokk Magyarországot, az 1975 februárjában esett, amikor a Filmmúzeum (ma Belvárosi Színház) – a megvásárlásához képest egy kerek esztendei erőgyűjtés után – bemutatta Pier Paolo Pasolini Dekameron című filmjét.

Tarkóig elmerülni

Reagan a gonosz birodalmának nevezi a Szovjetuniót; megindul az űrfegyverkezési program; az Egyesült Államok lerohanja Grenadát; megjelenik a Microsoft Word; a MASH fináléja máig megdönthetetlen nézettségi rekordot hoz a tévében; kijön a Thriller legendás videóklipje Michael Jacksontól; az Oscart pedig a Gandhi nyeri.

Mivel, uram, s ki nélkül?

Nagy vitát kavart, hogy miért nincs opera-előadás immár két éve a szegedi Dóm téren. A vezetés gazdasági szempontokkal érvelt: nincs rá támogatás, illetve a műfaj már nem tölti meg két-három estére a 4 ezres nézőteret. Talán erre is lett egyfajta válasz, hogy ismét az István… került színpadra, Novák Péter rendezésében, aki inkább egyfajta misztériumkoncertként tálalja a történetet, a nyitányt az 1983-as ősbemutató fényképeivel illusztrálva.

A láthatatlanok

„Van nevem, de nehezen kimondható. Ezért a magyar nevem Ildi.” „Amikor eljöttem, a feleségem terhes volt. Hat éve vagyok itt. Még soha nem találkoztam a gyerekemmel, csak okostelefonon keresztül.” „Lehet, hogy soha nem megyek haza.

Boldogtalanság, gyere haza

Ahogy egy kritikusa is megjegyezte, „van, akinek ez idegesítő”. Igen, lehet zavaró az író „kalandozó” beszédmódja, ahogy belekezd egy mondatba, majd abban egy újabbat generál, csak mert más téma jutott eszébe; vagy ahogy letér a megkezdett csapásról, hogy aztán oldalakkal később térjen vissza hozzá.

Russzkij karablj, igyi na huj!

A társadalom totális kontrolljára törekvő NER (azaz Orbán Viktor) az ún. Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) létrehozásával a kormánytól független sajtót és civil szerveződéseket akarja szoros megfigyelés alá helyezni.

Élesített fegyver

Bohózatnak indult Elon Musk beszállása a Twitterbe, de az angliai zavargások jól mutatják, hogy a keze alatt a platform a profi valóságtorzítás mintapéldánya lett.

Koós Pál végleg megérkezett

  • Marinov Péter

Augusztus 1-jétől Koós Pál tölti be a modellváltáson átesett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektori pozícióját. Koóst az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erősen vitatható eljárás nyomán juttatta a rektori székbe. Jogszerű volt-e ez a művelet, és ha nem, lehetséges-e jogorvoslat? Tettem egy próbát.

Ingyér’ a kastély, bekékül a NER-vér

A kastélytörvény módosított változata a lényegen nem változtatott, az ingyenes átadással „magánjogi szereplők” is hozzájuthatnak a felújított, értékes ingatlanokhoz. Tiltakozásként aláírásgyűjtésbe fogtak, demonstrációt szerveznek, alkotmánybírósági normakontrollt kértek azok, akik szerint ez a nemzeti vagyon ellopása.

„Nem rólam szól”

Kisfiával a hátán vágott át a Himaláján, hogy aztán a kilencvenes években Ausztráliában indítsa el énekesi karrierjét. Azóta bejárta a világot, jelenleg az Egyesült Államokban él, most mégis a Balatontól érkezett a Szigetre, ahol koncertje előtt beszélgettünk a tibeti névadás jelentőségéről, egy gyerekként írt mantráról és a gyógyító hangokról.