Néhány hete maradt csak a tűzoltásra az Orbán-kormánynak, ha el akarja kerülni, hogy 15 ezer magyar egyetemi hallgató elessen a külföldi oktatás lehetőségétől az Erasmus-program keretében. A hallgatóknak február 23-ig van lehetőségük jelentkezni az uniós finanszírozású ösztöndíjra, amellyel a 2023/2024es tanév őszi, valamint tavaszi szemeszterében külföldön tanulhatnának. Mint arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette az Erasmus+ programot a magyar alapítványi egyetemeken. Az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács (ET) március végén ellenőrzi, hogy teljesültek-e a magyar kormány jogállamisági és korrupcióellenes vállalásai, valamint az uniós források kifizetésének feltételességi mechanizmusának elvárásai – utóbbi részét képezi az egyetemi közalapítványok ügye.
„Bízunk abban, van még rá mód, hogy a magyar hallgatókat ne érje érdeksérelem, ne essenek el a külföldi tanulás lehetőségétől” – mondta a Narancs.hu-nak a szűkös határidőkről Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK). A hallgatói szervezet is csupán a sajtóból értesült a felfüggesztés tényéről, arról korábban nem tájékoztatta a kormány, mint ahogy az egyetemeket sem. Ez azért különös, mert a közalapítványok problémája egy éve foglalkoztatja az EB-t, a felfüggesztésről pedig más uniós források mellett decemberben szavaztak az ET-ben a tagállamok. A HÖOK felvette a kapcsolatot a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, de az információcserén kívül világos stratégiáról, megoldásról még nem tárgyaltak, Budai szerint viszont „érzékelhető a tenni akarás” a kormány részéről.
A HÖOK álláspontja szerint amennyiben február 23-ig nem rendeződik a helyzet és a hallgatók kiesnek az Erasmus-programból, „azt a magyar kormány mulasztásaként kell értékelni”
– tolmácsolta Budai. Hangsúlyozta, a HÖOK nem kíván állást foglalni az európai intézmények és a magyar kormány vitájában, de nekik a hallgatói érdekeket a kormánynál kell érvényesíteni.
A hallgatói érdekvédelmi szervezet szerint elvárható a kormánytól az is: szükség esetén az Erasmus-ösztöndíj helyett a költségvetésből biztosítsa, hogy 2023 őszén a magyar hallgatók külföldön tanulhassanak, ahogy azt az Erasmus keretében tennék.
„Ha azt érzékeljük, hogy a kormány nem tudja orvosolni a helyzetet, hallgatói tüntetések is lehetségesek”
– válaszolta az érdekképviselet lehetőségeit firtató kérdésünkre Budai.
Egyetemenként eltérő lehet a baj a HÖOK szerint, ugyanis egyes intézmények külön bonyolítják a pályáztatást a tavaszi-őszi szemeszterekre (ez szakonként, tanszékenként is eltérő lehet), míg mások akár egész évre előre odaítélik az ösztöndíjakat. Vagyis akadhatnak olyan hallgatók, akik akár egy évre is eleshetnek az Erasmus nyújtotta lehetőségtől. Lapunk megkeresett több intézményi Erasmus-koordinátort is, de egyelőre mindenhol a kormánytól várnak válaszokat. Egy vidéki egyetem koordinátora szerint szükség esetén válthatnak az egy évre szóló pályáztatásról, hogy legalább a következő tanév második szemeszterére jelentkezni tudjanak a hallgatók.
Több koordinátor is megerősítette, külföldről továbbra is érkezhetnek Magyarországra hallgatók az Erasmus-program kereténben, ugyanis az EU a forrásokat nem a fogadó magyar egyetemeknek, hanem a hallgatók anyaintézményének folyósítja. Budai Marcell azonban felhívta arra a figyelmet, hogy ez az ügy „presztízsveszteséget jelent a magyar felsőoktatásnak”, előfordulhat, hogy egyes külföldi egyetemekről nem érkeznek majd hallgatók.
Mi a baj az egyetemi kuratóriumokkal?
A kormány az elmúlt években sorozatosan szervezte át alapítványok fenntartásába a magyar felsőoktatási intézményeket, az állami egyetemek sorából csak a BME, az ELTE és a Zeneakadémia nem jutott ilyen sorsra – utóbbiakra nem érvényes az Erasmus-program felfüggesztése. Mint ismert, a kormány számos tagja, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem) vagy épp az uniós tárgyalásokat folytató Navracsics Tibor (Pannon Egyetem) is kuratóriumi tag az intézményekben. Az unió álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy az EU-s pályázatok kiírását és elbírálását koordináló kormány tagjai a pályázói oldalt, vagyis az egyetemeket is képviseljék. A 2020-ban az EU tagállamai által elfogadott feltételességi mechanizmus alapján ilyen uniós alapértékek megsértése esetén felfüggeszthetők a források kifizetései – ezt tavaly december végén 25 tagállam meg is szavazta az ET-ben. A felfüggesztés mindaddig érvényben maradhat, amíg Magyarország nem teszi összeférhetetlenné, hogy a kuratóriumokban kormányzati feladatot is ellátó politikus is helyet foglaljon.
A magyar kormány egy uniós kifogást már korábban orvosolt: rögzítette, hogy az egyetemi alapítványoknak is közbeszerzési kötelezettsége van, vagyis a pénzt ellenőrizhető formában használják fel. Azonban a kormány az összeférhetetlenséget nem rendezte. Navracsics Tibor hétfőn „félreértésként” magyarázta a helyzetet, azonban az Európai Bizottság jelezte, nincs szó félreértésről.
Ami a magyar Erasmus-program sorsát nem épp pozitívan befolyásolja, az az, hogy az Európai Bizottság nem köteles azonnal feloldani az Erasmus-források zárolását, ha a Fidesz-kormány, illetve annak parlamenti többsége gyorsan jogszabályt módosítana a kuratóriumi összeférhetetlenségről. Az EB a döntést összevárhatja a március végi többi „szupermérföldkővel”, amit a kormánynak teljesítenie kell az uniós finanszírozás érdekében.
(Címlapképünk illusztráció)
