HÖOK: akár egy évre is kieshetnek a magyar hallgatók az Erasmus-programból

Belpol

A Hallgatói Önkormányzatok Országos konferenciája szerint ha a kormány nem orvosolja a problémát, tüntetésekre is sor kerülhet.

Néhány hete maradt csak a tűzoltásra az Orbán-kormánynak, ha el akarja kerülni, hogy 15 ezer magyar egyetemi hallgató elessen a külföldi oktatás lehetőségétől az Erasmus-program keretében. A hallgatóknak február 23-ig van lehetőségük jelentkezni az uniós finanszírozású ösztöndíjra, amellyel a 2023/2024es tanév őszi, valamint tavaszi szemeszterében külföldön tanulhatnának. Mint arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette az Erasmus+ programot a magyar alapítványi egyetemeken. Az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács (ET) március végén ellenőrzi, hogy teljesültek-e a magyar kormány jogállamisági és korrupcióellenes vállalásai, valamint az uniós források kifizetésének feltételességi mechanizmusának elvárásai – utóbbi részét képezi az egyetemi közalapítványok ügye.

„Bízunk abban, van még rá mód, hogy a magyar hallgatókat ne érje érdeksérelem, ne essenek el a külföldi tanulás lehetőségétől” – mondta a Narancs.hu-nak a szűkös határidőkről Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK). A hallgatói szervezet is csupán a sajtóból értesült a felfüggesztés tényéről, arról korábban nem tájékoztatta a kormány, mint ahogy az egyetemeket sem. Ez azért különös, mert a közalapítványok problémája egy éve foglalkoztatja az EB-t, a felfüggesztésről pedig más uniós források mellett decemberben szavaztak az ET-ben a tagállamok. A HÖOK felvette a kapcsolatot a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, de az információcserén kívül világos stratégiáról, megoldásról még nem tárgyaltak, Budai szerint viszont „érzékelhető a tenni akarás” a kormány részéről.

A HÖOK álláspontja szerint amennyiben február 23-ig nem rendeződik a helyzet és a hallgatók kiesnek az Erasmus-programból, „azt a magyar kormány mulasztásaként kell értékelni”

– tolmácsolta Budai. Hangsúlyozta, a HÖOK nem kíván állást foglalni az európai intézmények és a magyar kormány vitájában, de nekik a hallgatói érdekeket a kormánynál kell érvényesíteni.

A hallgatói érdekvédelmi szervezet szerint elvárható a kormánytól az is: szükség esetén az Erasmus-ösztöndíj helyett a költségvetésből biztosítsa, hogy 2023 őszén a magyar hallgatók külföldön tanulhassanak, ahogy azt az Erasmus keretében tennék.

„Ha azt érzékeljük, hogy a kormány nem tudja orvosolni a helyzetet, hallgatói tüntetések is lehetségesek”

– válaszolta az érdekképviselet lehetőségeit firtató kérdésünkre Budai.

Egyetemenként eltérő lehet a baj a HÖOK szerint, ugyanis egyes intézmények külön bonyolítják a pályáztatást a tavaszi-őszi szemeszterekre (ez szakonként, tanszékenként is eltérő lehet), míg mások akár egész évre előre odaítélik az ösztöndíjakat. Vagyis akadhatnak olyan hallgatók, akik akár egy évre is eleshetnek az Erasmus nyújtotta lehetőségtől. Lapunk megkeresett több intézményi Erasmus-koordinátort is, de egyelőre mindenhol a kormánytól várnak válaszokat. Egy vidéki egyetem koordinátora szerint szükség esetén válthatnak az egy évre szóló pályáztatásról, hogy legalább a következő tanév második szemeszterére jelentkezni tudjanak a hallgatók.

Több koordinátor is megerősítette, külföldről továbbra is érkezhetnek Magyarországra hallgatók az Erasmus-program kereténben, ugyanis az EU a forrásokat nem a fogadó magyar egyetemeknek, hanem a hallgatók anyaintézményének folyósítja. Budai Marcell azonban felhívta arra a figyelmet, hogy ez az ügy „presztízsveszteséget jelent a magyar felsőoktatásnak”, előfordulhat, hogy egyes külföldi egyetemekről nem érkeznek majd hallgatók.

Mi a baj az egyetemi kuratóriumokkal?

A kormány az elmúlt években sorozatosan szervezte át alapítványok fenntartásába a magyar felsőoktatási intézményeket, az állami egyetemek sorából csak a BME, az ELTE és a Zeneakadémia nem jutott ilyen sorsra – utóbbiakra nem érvényes az Erasmus-program felfüggesztése. Mint ismert, a kormány számos tagja, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem) vagy épp az uniós tárgyalásokat folytató Navracsics Tibor (Pannon Egyetem) is kuratóriumi tag az intézményekben. Az unió álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy az EU-s pályázatok kiírását és elbírálását koordináló kormány tagjai a pályázói oldalt, vagyis az egyetemeket is képviseljék. A 2020-ban az EU tagállamai által elfogadott feltételességi mechanizmus alapján ilyen uniós alapértékek megsértése esetén felfüggeszthetők a források kifizetései – ezt tavaly december végén 25 tagállam meg is szavazta az ET-ben. A felfüggesztés mindaddig érvényben maradhat, amíg Magyarország nem teszi összeférhetetlenné, hogy a kuratóriumokban kormányzati feladatot is ellátó politikus is helyet foglaljon.

A magyar kormány egy uniós kifogást már korábban orvosolt: rögzítette, hogy az egyetemi alapítványoknak is közbeszerzési kötelezettsége van, vagyis a pénzt ellenőrizhető formában használják fel. Azonban a kormány az összeférhetetlenséget nem rendezte. Navracsics Tibor hétfőn „félreértésként” magyarázta a helyzetet, azonban az Európai Bizottság jelezte, nincs szó félreértésről.

Ami a magyar Erasmus-program sorsát nem épp pozitívan befolyásolja, az az, hogy az Európai Bizottság nem köteles azonnal feloldani az Erasmus-források zárolását, ha a Fidesz-kormány, illetve annak parlamenti többsége gyorsan jogszabályt módosítana a kuratóriumi összeférhetetlenségről. Az EB a döntést összevárhatja a március végi többi „szupermérföldkővel”, amit a kormánynak teljesítenie kell az uniós finanszírozás érdekében.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.