A vádlottak nem tettek vallomást, és nem értik, miért vádlottak

Belpol

Kedden a Gyulai Járásbíróságon folytatódott az Öveges-program visszaélései miatti per, amelyben a három vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja a Tolna Megyei Főügyészség. A vádlottak egyike sem tett vallomást és egyikőjük sem ismerte el, hogy bűncselekményt követetett volna el.

A büntetőper április 20-i előkészítő üléséről tudósítva beszámoltunk arról, hogy a vádirat szerint „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek.

R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Ugyanakkor tény, hogy az Öveges-program keretében nem csak a projekthez tartozó munkafüzetekkel, hanem az érintett több tucatnyi város középiskolája természettudományos tantermének túlárazott, egyenként több mint 300 millió forintos átalakításával is gondok voltak. Ez utóbbival azonban a nyomozó- és a vádhatóság érdemben nem foglalkozott. Így most, a Gyulán folyó perben a tíz évvel ezelőtti teljes program több mint 12 milliárd forintjából csak alig 180 millióról esik szó.  Az Öveges-program szétlopásáról már hét évvel ezelőtt beszámoltunk

A három vádlott kedden a Gyulai Járásbíróság előtt is élt a vallomásmegtagadás törvényben biztosított jogával, így mindhármuk esetében a nyomozás során tett írásbeli vallomásaikat ismertette a bíró. Ebből az derült ki, hogy a vádlottak szerint minden rendben volt, az elkészült munkafüzetek külön fejlesztés és önálló projekt részei voltak, ha volt is bennük egyezés, az csak abból származott, hogy figyelembe vették a Nemzeti Alaptanterv (NAT) előírásait és követelményeit. Bár az elsőrendű vádlott korábbi vallomásában azt is kifejtette, „korábban nem tudta, hogy ilyen méretű egyezés van egy békéscsabai, egy hatvani és egy kiskunfélegyházi középiskolának készült munkafüzet esetében”.

A vádlottak szerint jó szakmai színvonalú és országosan is hiánypótló munkafüzetet tettek le az érintett középiskolák asztalára, ami jól hasznosítható volt az oktatásban. Éppen ezért értetlenül állnak azzal a ténnyel szemben, hogy most a vádlottak padján kell ülniük.

Tucatnyi korábbi tanúvallomást is ismertettek a tárgyalási napon. Ebből némiképp árnyaltabb kép bontakozott ki a történtekről. E szerint az érintett középiskolák természettudományos tantermeiben dolgozó laboránsainak, tanárainak és az intézmények vezetőinek nem engedték, hogy a munkafüzeteket saját fejlesztésként valósítsák meg. Erre nem is biztosítottak számukra forrást. Ennek viszont az is lett az eredménye, hogy az így a szakközépiskolákba és nagyrészt gimnáziumokba eljutó munkafüzetek szakmai és nyelvi hibáktól hemzsegtek, amelyeket ki kellett javítani. De elhangzott az is, hogy a természettudományos tantermek igen drágára sikerült átalakítása jóval hamarabb elkészült, mint a munkafüzetek, továbbá a tantermek felszereltségét a munkafüzetek sok helyütt nem vették figyelembe, ami szakmai döccenőkkel járt. Ezért a munkafüzetet át kellett dolgozni.

Az ismertetett tanúvallomások között volt olyan is, amely arról szólt, hogy nem használták a megkapott munkafüzeteket; volt aki azt jegyezte meg, az emelt érettségire ezzel nem lehetett felkészíteni a diákokat. De olyan is akadt, amely dicsérőleg szólt a most vád tárgyává tett projektmunkáról.      

„Az igazi elkövető az volt, aki így írta ki a pályázatokat, amelynek eredménye, hogy ugyanazt a munkafüzetet akár több tucatszor is jó pénzért is értékesíteni lehetett.

Másrészt újfent hangsúlyozom, a gyulai perben csak a kishalakat vonják felelősségre, s rájuk is csak felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kért az ügyészség” – mondta kedden a Narancs.hu-nak Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki már tavaly viccnek nevezte a vádemelést

A csalássorozatnak számos város – Békéscsaba, Hatvan, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Debrecen, Salgótarján, Hódmezővásárhely – középiskolája, ha vétlen szereplőként is, de érintettje volt. Az továbbra is talány, hogy miért a Gyulai Járásbíróság előtt és miért a Tolna Megyei Főügyészség képviseli a vádat. Hadházy Ákos, aki több mint nyolc éve tett feljelentést az ügyben, elsőként a fővárosi nyomozószervekhez fordult, innen került a történtek felgöngyölítése a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságához. Ez a szerv évekkel ezelőtt írásba adta Hadházynak, hogy mivel a csalássorozat csak központi szervezés útján volt megvalósítható, így a nyomozás súlypontját is ide kell tenni. Ehhez képest utóbb a NAV Dél-dunántúli Igazgatósága vette át az ügy feltárását, s ezt követően nagy sokára emelt vádat a szekszárdi központú vádhatóság.

(Címlapképünk illusztráció)

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk