Érdekes időpontban írt ki kétszakaszos, gyorsított meghívásos pályázatot a Békés Megyei Önkormányzat a Békéscsaba belvárosában található Békés Megyei Tudásház és Könyvtár bővítésére, felújítására: 2008 karácsonya és szilvesztere között, december 29-én jelent meg a felhívás azzal, hogy az ajánlattételi és részvételi határidő 2009. január 7. A két ünnep között és az újév első napjaiban áll az ország, a beruházó cégek vezetői szabadságon vannak, akárcsak a számlavezető pénzintézetek első emberei. Márpedig egy ajánlattételi csomagot összeállítani nem kétnapos munka. Főként akkor nem, ha az elmúlt század 80-as éveinek közepén, finn mintára épített Tudásház felújításának és bővítésének előzetesen becsült költsége 600 millió forint. Több, magát megnevezni nem kívánó építőipari cég elsősorban a kiírás dátuma miatt nem tudta benyújtani pályázati ajánlatát.
Halasiak először
Végül három vállalat, a békéscsabai székhelyű BÁÉV Zrt., a szarvasi Integrál Zrt., valamint a kiskunhalasi Modinvest Kft. pályázott. A kétszakaszos gyorsított eljárás első felvonása ezzel le is zárult.
Pályázati kiírásában a megyei önkormányzat alkalmassági minimumkövetelményeket határozott meg: "Alkalmatlan a részvételre a jelentkező, ha 2006, 2007 és 2008 évre összesen nem rendelkezik legalább 1 darab 60 millió forint beruházási értéket elérő R2 VRF vagy azzal egyenértékű fűtő- és hűtőrendszer építésére vonatkozó referenciával." A közérthetőséget kikezdő utóbbi paraméter több szakember szerint olyan, műszakilag indokolatlan kikötés a beruházás kapcsán, amit Magyarországon csak nagyon kevés cég tud teljesíteni. Vagyis nagy valószínűséggel csak arra jó, hogy rostálni lehessen a jelentkezőket.
Az e feltételt teljesíteni nem tudó, de az építési kivitelezésekben komoly referenciákkal rendelkező békéscsabai BÁÉV-et kizárták a pályázatból. A kizárás miatt a cég nem fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KD). A szarvasi Integrál Zrt. a második körben indoklás nélkül visszalépett, maradt tehát a halasi pályázó. (Helyi szóbeszéd szerint a visszalépést a Békés Megyei Önkormányzat később azzal honorálta, hogy a békéscsabai Ibsen-palota Norvég Alapból megvalósított kivitelezésével a szarvasi céget bízta meg. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent kiírás és a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata e pletykát nem támasztja alá: az önkormányzat első körben forráshiány miatt eredménytelennek minősítette az eljárást. Az Integrál a döntőbizottsághoz fordult, amely a javára döntött, egyben 2 millió forint pénzbírsággal sújtotta a megyei önkormányzatot. Az Ibsen-palota utóbb 518 millió forint plusz áfáért épült meg.)
A japán technológián alapuló hűtési és fűtési rendszerrel később gondok adódtak a Tudásházban: nyáron nem hűtött, télen pedig nem fűtött megfelelően. Minderről Domokos László a fenntartó megyei önkormányzat elnökeként is meggyőződhetett 2010 nyarán, amikor egy tanácskozás résztvevője volt az épületben. Az eseményre visszaemlékező vállalkozók szerint ahogy mindenkiről, úgy Domokosról is szakadt a víz; a Békéscsabán megvalósított hűtési és fűtési technológia az üvegfal és panel elemeit ötvöző épületegyüttesben ugyanis messze nem optimális.
Az előzetes tervekkel ellentétben a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár bővítése és felújítása 600 millió forint helyett 824 millióért valósult meg. A kiskunhalasi Modinvest ennyiért vállalta és nyerte el a közbeszerzést. Ez áfával számolva néhány millió híján egymilliárd forint. Ez azért is érdekes, mert szakértők szerint az alapoktól végzett építkezéssel szemben az emeletráépítés jóval olcsóbb műfaj. A Tudásháznál a beruházás döntő része 1488 nm ráépítés volt, igaz, emellett teraszokat és zöldtetőt is kialakítottak. Ám így számolva is négyzetméterenként 600 ezer forint körülire jön ki a beruházás, ami más hasonló esetben 150-200 ezer forint. E feltűnő árkülönbséget utóbb azonban senki nem firtatta. Ahogy azt sem, miért nőtt meg a kivitelezés költsége az előre kalkulált csaknem másfélszeresére.
Az idei esős tavasz és nyár folyamán többször beázott az emeletráépítéssel bővített Tudásház és Könyvtár - a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő épületbe bérlőként beköltöző Békés Megyei Hírlap szerkesztőségének munkatársai erről igen sokat tudnak mesélni.
És másodszor
A Békés Megyei Önkormányzat 2009. augusztus 3-án, a Közbeszerzési Értesítő 2009/90. számában ajánlattételi felhívást tett közzé. A tárgyalásos, egyszerű eljárás a gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház patológiai osztálya épületének kivitelezéséről szólt, gépészeti tartalommal és beépített orvos-technológiával együtt. Az ajánlatkérő a beszerzés értékét 300 millió forintban határozta meg.
A beruházás sürgető volt a súlyponti kórházat fenntartó viharsarki közgyűlésnek, mert az elavult patológiai osztály működési engedélye néhány hónap múlva, 2009. december 31-én lejárt. Az új működési engedély kiadását az új patológiatömb kivitelezéséhez kötötték.
A felhívásra négy építőipari cég adta be az ajánlatát. A legkedvezőbb árat a békéscsabai központú BÁÉV kínálta, amely 342 millió plusz áfáért végezte volna el a munkát. A legdrágább, több mint százmilliós eltéréssel, 450,5 millió forinttal a kiskunhalasi Modinvest Kft. ajánlata volt. Mellettük a Strabag MML 398, míg az Integrál Zrt. 415,5 millióért vállalta volna a feladatot.
A Békés Megyei Önkormányzat közbeszerzési bizottsága 2009. szeptember 7-én hirdetett eredményt. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegzés szerint az eljárás eredményes volt, s ennek nyerteseként a legdrágább ajánlatot benyújtó Modinvest Kft.-t hirdették ki. Az indoklás szerint a másik három ajánlattevő pályázata érvénytelen lett. A legalacsonyabb árajánlatot beadó BÁÉV Zrt. másnap jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Ennek lényege, hogy az ajánlatkérő minimumkövetelményeket ír elő a pályázóknak, valamint referenciákat kér tőlük. E referenciákat a kiíró, ha maga is meggyőződött azok valóságtartalmáról, igazolásokkal hitelesíti. A BÁÉV Zrt. ajánlatát annak ellenére nyilvánította a kiíró utóbb érvénytelennek, hogy a referenciaigazolást maga a hivatal, vagyis a Békés Megyei Önkormányzat területfejlesztési osztályának beruházásvezető főtanácsosa írta alá. Később viszont az önkormányzat azt nyilatkozta: e vezető beosztású munkatársnak nem volt ilyen jogosultsága. Erről vagy ennek ellenkezőjéről a békéscsabai építőipari cég nem győződhetett meg - a korábbi években azonban a hivatal által most inkompetensnek nevezett szakember több hasonló referenciaigazolást írt alá. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz forduló BÁÉV Zrt. szerint a Békés Megyei Önkormányzat "nem az igazolások valóságtartalmáról győződött meg, hanem olyan tényt vizsgált, amelynek a műszaki alkalmasság megállapítása szempontjából semmilyen jelentősége nem volt".
Utóbb ezt az érvelést elfogadta a KD, és egymillió forint pénzbírsággal sújtotta a megyei önkormányzatot, egyben kötelezte, hogy 150 ezer forint igazgatási szolgálati díjat fizessen meg az építőipari cégnek. A döntőbizottság 2009. október 7-i határozata szerint az ajánlatkérő önkormányzat "súlyos jogsértést követett el azzal, hogy a kérelmezőt hiánypótlás elrendelése nélkül alkalmatlanná nyilvánította", és ezzel kizárta a versenyből. A dokumentumból az is kiderül, hogy a KD "figyelembe vette a beszerzés tárgyát és a nemzeti értékhatárt jelentősen meghaladó értéket, valamint azt, hogy az ajánlatkérő jogsértése súlyos, az egész közbeszerzési eljárás eredményére is kihatott". Az indoklás szerint 2009-ben hasonló ügyben nem először marasztalták el a Békés Megyei Önkormányzatot, amelynek jogi képviseletét Bakondi György látta el a megbízott Darázs és Társai Ügyvédi Iroda munkatársaként. (Bakondi 2000-2002 között és a második Orbán-kormány hivatalba lépése után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, 2005 és 2010 júniusa között az UD Zrt. felügyelőbizottsági tagja, egy időben elnöke volt.)
Másfél hónappal később újabb, ezúttal ötmillió forintos pénzbírságot rótt ki a KD a Békés Megyei Önkormányzatra. A BÁÉV Zrt. ugyanis egy héttel a számára kedvező első döntőbizottsági határozat után, 2009. október 14-én a hiánypótlás teljesítése érdekében levélben fordult Domokos László megyei önkormányzati elnökhöz, valamint a területfejlesztési osztály vezetőjéhez, Sziklai Zoltánhoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatára alapozva a cég azt kérte, hogy a megyei közgyűlés által is igazolásra jogosult személy írja alá a korábban benyújtott referenciájukat. A területfejlesztési osztály vezetője - aligha saját szakállára cselekedve - egy régebbi, bár az üggyel összefüggő referenciaigazolás hitelesített másolatát küldte el a cégnek. Így viszont a BÁÉV ismét nem tudta teljesíteni az önkormányzati közbeszerzés kritériumait, és a Békés Megyei Önkormányzat újra érvénytelenné nyilvánította ajánlatát.
A Közbeszerzési Döntőbizottság 2009. november 24-i határozatában kimondta: "álláspontja szerint az ajánlatkérő (Békés Megyei Önkormányzat) súlyosan sértette az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alapelvi követelményét". A határozat szerint "nem állapítható meg az ajánlatkérő javára, hogy az eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított volna". A KD a jogsértés súlyosságára tekintettel marasztalta el az említett ötmillió forintos pénzbírsággal a megyei önkormányzatot.
2010. január 8-án a Békés Megyei Önkormányzat újabb, ezúttal gyorsított meghívásos pályázatot írt ki a Pándy Kálmán Kórház patológiájának kivitelezésére, amelynek - az előzőekhez hasonlóan - része volt a gépészeti tartalom és a beépített orvostechnológia. A patológia ekkor már lejárt működési engedélye miatt valóban sürgető volt a beruházás - de ezzel együtt is különös, hogy a több százmillió forintos beruházás közzétételének és az ajánlattétel beérkezésének a határideje ugyanarra a napra (!), 2010. január 8-ra essék.
"Ilyet még nem láttunk, erre példát sem tudunk mondani" - jegyezték meg utólag is hitetlenkedve a nevük elhallgatását kérő építőipari cégek vezetői. Ráadásul az erről szóló hirdetmény a szokásoktól eltérően nem a Közbeszerzési Értesítőben, hanem az Európai Unió Hivatalos lapjának kiegészítő kiadványában jelent meg. A közbeszerzési törvény abban az esetben adhat lehetőséget a gyorsított eljárásra, ha az adott ügy sürgőssége miatt az eljárásokra előírt normál határidők nem lennének betarthatók. Az ilyesfajta gyorsaság azonban mindenképpen feltűnő.
Egy pályázó persze az igen szűkre szabott határidő dacára is képes volt beadni az ajánlatát: a kiskunhalasi Modinvest Kft., így az övé lett a munka, 419 millió forint plusz áfáért. Ez az összeg 78 millió forinttal volt drágább, mint az első pályázati körben szabálytalanul kizárt BÁÉV Zrt.-é. Ha ehhez hozzáadjuk az összesen 6 milliós pénzbírságot, akkor alighanem alappal kijelenthető: a Domokos vezette Békés Megyei Önkormányzat önhibájából, késve és 84 millió forinttal drágábban valósította meg a valóban szükséges kórházi beruházást Gyulán.
A magasabb áron létrejött szerződés értelmében a teljesítési határidő 2010. június 30. volt, ám csak hónapokkal később, ez év szeptember 22-én történt meg a műszaki átadás, és csak az év utolsó napjaira vehetik birtokba az orvosok az új gyulai patológiai centrumot. Egyelőre arra sincs magyarázat, hogy az eredetileg 300 milliósra tervezett projekt végül miért került 680 millió forintba. A beruházást saját erőből a megyei önkormányzat és a megyei kórház finanszírozta.
Meg harmadszor is
Kilenc hónapos építkezés után az idén, augusztus 26-án épületavató ünnepséget tartottak Gyulán: a Harruckern Középiskola új oktatási és kollégiumi épületegyüttesét adták át. Beszédében a Domokos László helyére lépő új megyei közgyűlési elnök, Farkas Zoltán a munkahelyteremtés és a szakképzés fontosságát emelte ki. A jelenlévők többsége azonban nem tudhatta, hogy milyen szokatlan pályáztatási rendszer után nyerte el a kivitelezést a kiskunhalasi Modinvest Kft.
A pályázat első körére öt építőipari cég jelentkezett. Az előzmények ismeretében aligha meglepő, hogy a legmagasabb árajánlatot a Modinvest adta be. A kiskunhalasi cég közel 536 millió forint plusz áfáért vállalta volna a munkát. A legkedvezőbb árat egy gyulai cég, az F&O Kft. nyújtotta be, nettó 386 millióval. Ez, ugye, 150 milliós különbség. A Swietelsky Magyarország 490, a Hajdúép 409, míg a BÁÉV Zrt. 397 milliós ajánlattal szállt ringbe. A közbeszerzési eljárás szabályrendszere alapján egymás árait a versengő kivitelezők nem ismerhették.
Ezt követően a közbeszerzési eljárások lebonyolításánál gyakorlatilag ismeretlen technikával próbálta döntésre vinni a dolgot a Békés Megyei Önkormányzat közbeszerzési bizottsága. A második kört úgy hirdették meg, hogy az ötök közül azzal tárgyalnak utoljára, aki elsőként adja be új ajánlatát. Nem fogják elhinni, elsőnek a Modinvest adta be - így vele tárgyaltak utoljára. Meglepő vagy sem, a kiskunhalasiak nyerték el a kiírást. Méghozzá úgy, hogy bár elvileg nem ismerték a legkedvezőbb ajánlatot tévő F&O Kft. árait, mégis sikerült néhány százezer forinttal olcsóbban elvállalni a munkát. Vagyis a halasiak az első körös ajánlatukból több mint 150 millió forintot engedtek! Hogy mindez a remek árkalkuláció, a kivételes ráérzés vagy valami más eredménye, azt hivatalosan persze nem tudhatjuk. A vesztes F&O Kft. természetesen a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely határozatában kimondta: nem bizonyítható a felek - a Békés Megyei Önkormányzat és a Modinvest Kft. - közötti egyeztetés vagy összebeszélés. (Fölvetődik: mégis, mi lehetett volna bizonyíték?)
Dacára annak, hogy a Modinvest 386 millió forint plusz áfáért nyerte el a beruházást, a teljes költség végül 630 millióra rúgott - ahogy azt a Békés Megyei Önkormányzat Közlönynek nevezett, havonta ingyenesen, minden viharsarki háztartásba eljutó propagandakiadványa is megírta.
Válasz nincs
A fenti ügyek miatt megkerestük Gajda Mihályt, a Békés Megyei Önkormányzat közbeszerzési bizottságának elnökét, valamint a Modinvest Kft. két ügyvezetőjét, ifj. és id. Németh Miklóst. Szóbeli ígéretet kaptunk, hogy írásban feltett kérdéseinkre válaszolnak. Ez máig nem történt meg.
Voltak olyan közlések, amelyek szerint a Bács-Kiskun megyei Modinvest azért lehet olyan sikeres Békés megyében, mert Gajda Mihály korábbról ismeri a céget. Erre a felvetésre sem válaszoltak az érintettek. Annyi biztos, hogy Gajda magas beosztásban dolgozik a Mol Nyrt.-nél, a Modinvest pedig - tudható a saját honlapjáról - az elmúlt években többször dolgozott az olajcégnek.
Az ügyben nyilatkozók nagy többsége névtelenséget kért, többen pedig félelmüknek adtak hangot, ha a történtekről beszámolna a sajtó. Néhány építőipari cég vezetője négyszemközt egyértelművé tette: okulva az elmúlt időszak tapasztalataiból, nem vesz rész olyan pályázaton, amelynek kiírója a Békés Megyei Önkormányzat.
A fenti három közbeszerzés-történet ellentmond a Békés Megyei Önkormányzat korábban meghirdetett "Növekedésorientált Gazdaságfejlesztési Program"-jának, amelynek prioritása a megyében működő versenyképes kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása. Ehhez képest három fontos Békés megyei beruházást a Bács-Kiskun megyei Modinvest Kft. nyert el bruttó 2,3 milliárd forint értékben.
A kiskunhalasi cég ars poeticája így hangzik: "Jövőnk a folyamatos munkaellátottságon, munkaellátottságunk a minőségen alapul. A jövőnk a minőségi munka." A fenti esetek ismeretében úgy tűnik, csupán ennyi nem lett volna elég a viharsarki sikerhez.
Az idén júniusban a Békés Megyei Önkormányzat elnöki posztjáról az ÁSZ élére katapultált Domokos László. Nem sokkal később a közpénzek felhasználását ellenőrző szervezet - korábbi munkatervének megfelelően - ellenőrizte a Domokos vezette megyei önkormányzat elmúlt éveinek gazdálkodását. A számvevőszék mindent a legnagyobb rendben talált, sőt több szempontból példaértékűnek nevezte a megyei önkormányzat munkáját.
"A nemzet igent mondott arra, hogy országunkban mindennek meg kell változnia, az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a médiának, a környezetvédelemnek, az iskolának, a közbeszerzésnek (kiemelés tőlem - B. T.). Mindennek, ami emberellenes és nemzetellenes, ami észellenes, erkölcsellenes, mindennek, ami életellenes" - mondta idén, október 23-i beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.
Jó lenne tudni, melyik típusú közbeszerzésekre gondolt.
A közpénz közelében
Az országos politikában korábban kevéssé ismert Domokos László politikai pályafutásával - aki szűkebb hazájában, a Viharsarokban a Fidesz térségi vezetőjeként erős embernek számított - lapunk többször is foglalkozott. A közpénzek jelenlegi legfőbb ellenőre kifejezett kéréseink ellenére sem volt hajlandó számot adni politikusként keresett és kizárólag közpénzekből származó - többek által legalábbis részben vitatott - jövedelméről. 1998-2002 közötti, első Békés megyei önkormányzati elnöksége idején a mindenkori havi sok százezres tiszteletdíján felül negyedévente bruttó 4,5 millió forintot, azaz évente 18, négyéves ciklusra számolva 72 millió forintot vett fel pusztán azért, mert fenntartotta a Békés Megyei Önkormányzat likviditását. Az akkor már országgyűlési képviselőként is ténykedő fideszes politikus ebben az időszakban az ország egyik, ha nem a legjobban kereső közéleti szereplője volt. 2006 decemberében, az őszi helyhatósági választások nyerteseként a Békés Megyei Közgyűlés élére visszakerült Domokos 900 ezer forint jutalmat szavaztatott meg magának a képviselőkkel - pro forma a testület ennyivel honorálta másfél havi munkáját. Arról is beszámoltak ezek az írások, hogy közgyűlési elnökként az önkormányzati kötvénykibocsátásokkal szembement az államháztartási törvény idevágó passzusaival. Idén nyáron személyében a Fidesz pártkatonát jelölt és választott meg a szakmaiságot és pártatlanságot feltételező, a közpénzek ellenőrzését végző intézmény élére. (Korábbi írásainkat lásd: Illetékes polgártárs, Magyar Narancs, 2002. március 28.; Közérdekű titkolózás, 2007. június 7.; Gyűjtögető életmód, 2008. október 30.; Szereti a pénzt, 2010. június 24.)
2010. június végi ÁSZ-elnöki kinevezése után Domokos javasolta, hogy az ország új alkotmányában utalni szükséges a Szent Koronára, valamint "a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában". A november 12-én megjelent Magyar Nemzet-interjúban elsőként vetette föl, hogy a válság elmúlta után nincs feltétlenül szükség a Költségvetési Tanácsra. Nagy Anna kormányszóvivő erre reagálva mondta akkor, hogy nem készül a Költségvetési Tanácsot érintő jogszabály, és a tanácsot érintő másmilyen elképzelés sincs napirenden. Azóta láttuk, hogy mi történt ez ügyben.
