Az adónyomozók egy éve őrizetbe vettek két Tolna megyei polgármestert. Az alapos gyanú szerint a falvaikban zajló szennyvízberuházás során az elöljárók jogosulatlan gazdasági előnyre tettek szert. Az akkor a hatóság által korrupciógyanúsnak láttatott ügyben néhány hete az ügyészség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást. Az újraválasztott és megkönnyebbült polgármesterek most új részletekről számoltak be a Narancsnak. Ezek nemcsak a közpénzből finanszírozott közműfejlesztésekben érintett gazdasági és hivatali szereplőkről festenek ijesztő képet, de a törvényesség őreiről is.Fadd, Gerjen és Dunaszentgyörgy képviselő-testületei 1999-ben döntöttek úgy, hogy együtt folyamodnak állami céltámogatásért a települések csatornázására és szennyvízkezelő létrehozására. Az 1,9 milliárd forintos közműfejlesztéshez a Belügyminisztériumtól (BM) 2000 márciusában el is nyerték a beruházás 60 százalékára rúgó 1,1 milliárd forintot. A céltámogatás folyósításának feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen a 40 százalékos önrésszel, és az elnyerést követő egy éven belül a kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázaton nyertest hirdessen: ellenkező esetben a pénz elvész.
A számos pályázó közül a három falu tetszését 2001 februárjában a Bau-Team Építőipari és Vállalkozási Kft. ajánlata nyerte el, ám a megyében korábban jó néhány közbeszerzési megbízást nyerő szekszárdi Wiedemann Építőipari és Vállalkozási Rt.
nem törődött bele
a döntésbe, és a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult. A Wiedemann Rt. 80 millió forinttal olcsóbban dolgozott volna, és fél évvel korábbra vállalta a befejezést, mint a Bau-Team. A Fadd vezette beruházási konzorcium Wiedemannékkal szemben ekkor még arra hivatkozott, hogy szerintük jogszabálysértő a mintegy 800 milliós saját forrás hiányzó részének a minisztérium felé történő prezentálására a cég által ajánlott rövid lejáratú kölcsön. (A Wiedemann Rt. képviselője ugyanakkor idén júliusban a HVG-nek nyilatkozva előfinanszírozásnak minősítette az ajánlott tranzakciót.) A közbeszerzési döntőbizottság jogosnak találta a Wiedemann Rt. panaszát.
Az akkori gyanú szerint a Bau-Team is fiktív számlákkal segítette a beruházói önrész kipótlását, a későbbi adórendőrségi vizsgálat azonban nem talált erre utaló jeleket. Az önkormányzatok addig nagyjából egységes képviselő-testületeit azonban megosztották a fejlemények: Dunaszentgyörgyön a teljes testület, a faddiak fele és a gerjeniek többsége immár a Wiedemann Rt.-t támogatta. Molnár József (szocialista) gerjeni és Kocsner Antal (független) faddi polgármesterek a Narancsnak elmondták: a testületek megváltozott véleményének a hátterében a közbeszerzési döntőbizottság határozata mellett más is állhatott. Magyarázatul hozzátették: Wiedemann Mihály, a döntőbizottsághoz forduló vesztes vállalkozás tulajdonos-vezetője korábban megkereste őket, és a céltámogatás összegének kb. 3 százalékát, 35-35 millió forintot helyezett kilátásba, amennyiben cége kapja a megbízást. Miután ajánlatát elutasították, kijelentette: "A csatát tábornokok helyett közkatonákkal is meg lehet nyerni", amivel a polgármesterek szerint a képviselők küszöbön álló megvesztegetésére célzott.
"Nem akarunk szenteknek látszani: elgondolkoztunk az ajánlaton" - kezdte az önvizsgálatot Kocsner Antal válaszul arra a kérdésre, hogy ők ketten miként voltak képesek ellenállni a kísértésnek. "Megkerestük azokat a településeket, ahol a Wiedemann korábban hasonló megbízást nyert el, és kiderült, hogy mindenhol
volt valami gond
a minőséggel, a határidőkkel vagy az alvállalkozók kifizetésével - vette át a szót Molnár József. - És hát abban sem bíztunk, hogy valóban megkapjuk a pénzt" - ismerte el őszintén. Megjegyezte: nem tudtak volna "Mariska néni" szemébe nézni, ha náluk is visszafelé folyik a szennyvíz a csatornában - miközben 35 millió lapul a zsebükben. Újságunk kérdésére Wiedemann Mihály határozottan cáfolta, hogy valaha is találkozott volna a két polgármesterrel, illetve hogy pénzt ajánlott nekik.
Tény, hogy az utóbbi hónapokban szaporodni látszanak a felhők a Wiedemann Rt. fölött. A Tolna megyei közgyűlés a nyáron mondott fel három olyan szerződést, melyet a céggel fogyatékosotthonok újjáépítésére kötött. A vállalkozásnak hét évvel az alapkőletétel után sem sikerült még átadnia a szekszárdi kórháznak épített diagnosztikai és műtőblokkot. Korábban gondok voltak a Wiedemann-nal Szőnyben és Komáromban, aztán Szedresen és Medinán, illetve a Dunaföldváron, Dunakömlődön, Bölcskén és Madocsán zajló szennyvízberuházások kivitelezése körül. A Wiedemann Rt. soha nem szerepelt a minősített ajánlattevők, vagyis azon cégek között, amelyeket a teljesítményük alapján évről évre a beruházók figyelmébe ajánl a Közbeszerzések Tanácsa. A későbbi tendernyertes Bau-Team Kft. négy éve állandó szereplője a listának.
Hogy a települések képviselőinek véleménye valóban anyagi ráhatás vagy más okok miatt változott meg, kideríthetetlen. A szennyvízberuházás gesztoraként eljáró Fadd polgármestere úgy emlékszik, akkor győződött meg a Wiedemann cég megbízhatatlanságáról, amikor a cég képviselője állítólag elmagyarázta neki,
hogyan spórolhatnak azon,
ha gyengébb minőségű anyagokat használnak az ajánlatban szereplő első osztályúak helyett, mondván, ami a földben van, az úgysem látszik. A külső szemlélőnek kicsit életszerűtlennek tűnő beszélgetés után a polgármesterek végképp megmakacsolták magukat: 2001 nyarán előbb a faddi, majd a gerjeni képviselő-testület is megint a Bau-Teamre bólintott. Dunaszentgyörgyön csak ősszel határoztak úgy, hogy mégis csatlakoznak. A döntésükben közrejátszhatott, hogy míg az előbbi települések csatornázása vízvédelmi szempontból (a közeli Duna-holtág szennyezettsége miatt) halaszthatatlan volt, a Dunától távolabb fekvő Dunaszentgyörgy egymagában még évtizedekig várhatta volna, hogy rákerüljön a sor. A késlekedéssel azonban a szentgyörgyiek megspóroltak tízmillió forintot, mivel a Wiedemann Rt. még 2001 nyarán ismét a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, ahol a kifogást újfent megalapozottnak találva a két renitens önkormányzatot július 30-án 10-10 millió forintos bírsággal sújtották - Fadd és Gerjen most a Fővárosi Bíróságtól vár jogorvoslatot.
Az események a nyár vége felé váratlan fordulatot vettek: Molnár és Kocsner polgármesterek úgy emlékeznek, hogy a végleges döntést követően Wiedemann Mihály adórendőrségi vizsgálattal fenyegette meg őket, és azzal, hogy az ügyészségen is el tud intézni egyet s mást. Wiedemann tagadja, hogy ilyesmivel fenyegetőzött volna. A tényleges eljárás hivatalosan Ürmösy Sándor feljelentése alapján indult; a gerjeni képviselő ma is úgy látja, a polgármester megsértette az önkormányzati és a közbeszerzési törvényeket, és a gerjenieknek a drágább kivitelező választása miatt kellett háztartásonként 70 helyett 100 ezer forint hozzájárulást fizetni. Az októberben Molnár József egyetlen ellenjelöltjeként indult Ürmösy jelenleg az ügy összes részletét feltáró könyvön dolgozik, és telefonon nem kívánt beszámolni a szerinte a polgármesterre nézve terhelő tényekről.
Az APEH Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Nyomozóhivatala munkatársainak figyelmét különösen a BM-es céltámogatás folyósításához szükséges önkormányzati önrész egy darabjának előteremtése keltette fel: a kivitelező által nyújtott kölcsön helyett ugyanis Fadd és Gerjen "úthasználati díj" szedése mellett döntött. A települések a kezelésükben lévő utakon azért szedhetnek ilyen címen pénzt, hogy az utat nem rendeltetésszerűen használókat érdekeltté tegyék a tevékenység gyors befejezésében. A csatornaépítés során a padkán kiásott földet a visszatemetésig csak az úttesten lehet tárolni, ilyenkor a csatorna építője fizet az átmenetileg használhatatlan út miatt. Az ilyen, ez esetben több tíz millióra rúgó díjat a kivitelezők eleve beépítik a költségeik közé: az építtetőknek pedig a központi támogatás elnyeréséhez szükséges önrész felmutatásakor jön jól ez az összeg. Esetünkben a 800 milliós önrészből - amellyel egyébként a pályázóknak nem kellett előre rendelkezniük - a polgármesterek közlése szerint mintegy 60 millió forintot tesz ki az útdíj. A fennmaradó összeg összetétele még nem végleges: a beruházó falvak az elkülönített állami pénzalapokból, a vízügyiből és a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatából (KAC) is remélnek támogatást - 308, illetve 80 millióra pályáztak -, a biztos forrás lakossági hozzájárulás 220, a területfejlesztési támogatás 35 millió forintot tesz ki. A hiányzó több száz millió forint mindenkor esedékes részeit az önkormányzatok a már kifizetett számlák után visszaigényelt, értelemszerűen egyre csökkenő áfaösszegek görgetésével és hitelből fedezik, valamint úgy, hogy a kivitelező "előteljesített", tehát néha hónapokig várta, hogy megkapja a benyújtott számlán szereplő összeget.
Az adónyomozóknak viszont
nem tetszett, hogy a saját forrás egésze nem előre, hanem csak menet közben, részletenként állt az önkormányzatok rendelkezésére, és jogsértőnek tekintették az úthasználati díj ilyen célú felhasználását is. Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos jogszabályok változásakor azonban időközben nevesítették, hogy ilyen díjakat csak a 2001 decembere után elnyert közpénzeknél nem szabad saját forrásként feltüntetni, ami közvetve arra utal, hogy korábban lehetett. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által megkeresett BM önkormányzati osztálya, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem sok kivetnivalót talált az eljárásban. Az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának 2001. december 4-i ülésén a faddi eseményekkel kapcsolatban Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a céltámogatás utófinanszírozásos rendszerű, vagyis az államkincstár csak elvégzett munkákról kiállított számlák alapján fizet: nem kerülhet tehát sor jogosulatlan kifizetésre, és ezért a történtek nehezen minősíthetők társadalmilag veszélyes károkozásnak.
Molnár Józsefet és Kocsner Antalt mindennek ellenére 2001. november 16-án, alig egy héttel Wiedemann Mihály állítólagos fenyegetőzése után három napra őrizetbe vették. Az adónyomozók intézkedését a legtöbb, az ügyben megszólaló szakértő már ekkor eltúlzottnak, a két polgármester egyenesen elfogultnak tartotta. Kifogásolták, hogy a nyomozók nem voltak kíváncsiak a BM, az ÁSZ, az OTP és a Területi Államháztartási Hivatal véleményére, pedig azok szerintük mind őket igazolták volna. A Tolna megyei főügyész, dr. Magyar Pál úgy látja: bár utólag valóban túlzásnak tűnik a polgármesterek őrizetbe vétele, de az akkor péntek délután eljáró kollégája csak az asztalán lévő dokumentumok alapján dönthetett, és nem volt lehetősége tájékozódni arról, hogy a forráshiányos önkormányzatok országszerte milyen módszerekkel teremtik elő az önrészt. Mivel a pénzügyi konstrukció kiötlőjét nem sikerült őrizetbe venni, fennállt az összebeszélés veszélye, a jogszabályok értelmében pedig a törvénysértéshez szerinte kétség sem férhetett: a 19/1994-es KHVM-rendelet 6. § (4) kimondja, hogy "nem kell díjat fizetni a közút kezelője által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó, nem közlekedési célú igénybevétel esetén". A polgármesterek ezt is másként látják: szerintük e paragrafus az út üzemeltetésére és építésére vonatkozik, nem a csatornaépítésre. A péntek délutáni őrizetbe vétel és a hétvégi fogva tartás demonstratív jellegű volt, nem előzte meg semmilyen hirtelen nyomozati fejlemény. A megyei főügyész a Narancsnak úgy fogalmazott, hogy a történtek mögött nem szabad célzatosságot feltételezni, de valóban óvatosabban is eljárhattak volna: a közszereplőkre és a médiafelhajtásra tekintettel az időzítés "nem volt szerencsés". Az időpont mellett további furcsa körülmény, hogy a gerjeni polgármester november 15-én a soros áfa-visszaigénylés miatt ellenőrzésen járt az APEH-ben, ahol még mindent rendben találtak - másnap viszont ugyanazon dokumentumok alapján őrizetbe vették.
Azóta két tolnai adónyomozó, az ügyben eljáró N. Gy. és az APEH Bűnügyi Igazgatóságának egyik területi vezetője, N. A. is előzetes letartóztatásban várja, hogy a megyei ügyészségi nyomozóhivatal lezárja a csalás és okirat-hamisítás alapos gyanújával indított eljárást. Mindennek nincs köze a fadd-gerjeni ügyhöz, ahogy feltételezhetően annak sem, hogy az Alkotmánybíróság korábbi, az APEH Bűnügyi Igazgatóságának titkos információgyűjtési jogkörét megsemmisítő határozatát követően a kormány két hete úgy döntött: jelenlegi formájában megszünteti az adórendőrséget.
A szekszárdi városi ügyészség idén október 15-én
bűncselekmény hiányában lezárta
a polgármesterek ellen indított nyomozást, bár a határozat szerint történt törvénysértés. Október 20-án mindkét polgármestert meggyőző, 60 százalék feletti eredménnyel újraválasztották, a csatorna már majdnem kész, a minőséggel pedig Ürmösy Sándor is elégedett. Lekerült a napirendről a fiktív kivitelezői számlákról szóló vád is: az építési napló, a geodéták által dokumentált, megépült csatornahossz, a helyi vízmű munkatársainak jelenlétében elvégzett víztartási próba és egy extraként megrendelt belső kamerás csatornavizsgálat garantálja a minőséget, és kizárja, hogy meg nem épült műtárgy után fizettek volna. A meghurcolt polgármesterek szerint az egész hajcihő hátterében az áll, hogy magasabb döntési szinteken valakik megijedtek, amiért egy náluk "jól fekvő" vállalkozót egy önkormányzati társulás el merészelt utasítani, és ezért a többi önkormányzat megregulázása érdekében rajtuk statuáltak példát. Molnár József és Kocsner Antal most abban bíznak, hogy szakmai döntés születik, és végre kaphatnak utófinanszírozási támogatást a kac-ból, mert anélkül - reménytelenül eladósodva - hosszú ideig semmilyen fejlesztésre nem futná a két faluban. Optimizmusukat beárnyékolja, hogy a helyzet KAC-fronton sem túl kecsegtető. Az év elején a gerjeni polgármesteri hivatalban többen fültanúi voltak, amint egy Csaba névre hallgató kijáróember telefonon kilátásba helyezte, hogy segít a falunak megszerezni a KAC-támogatást. Harminc százalékért cserébe.
Miklósi Gábor
